Koppányszántó település (Tolna vármegye) Közeli látnivalók: Szent Bertalan apostol templom Koppányszántó, Szentháromság-mozaikkép Koppányszántó, Szent Márton püspök templom Értény, Kápolna Törökkoppány, Római katolikus templom Törökkoppány, Török-kút Törökkoppány, Római katolikus templom Nagykónyi, Római katolikus templom Szakcs.
A Leány-kő Magyaregregytől nyugatra található, a Kisvaszari-vízfolyás felső, Vágyom-völgynek nevezett részében. A legenda szerint itt vált kővé egy pásztorlegény és leány, a szülők átka nyomán, miután szüleik tiltó szava ellenére egymásba szerettek.
A Gömbkilátó, eredetileg a magyar alumíniumipar, ma Balatonboglár város jelképe, a 165 m magas, vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán áll. Az 1950-es években építették a brüsszeli világkiállításra, mai formájában 2012 óta látható.
A Csillagpark a Zselici Tájvédelmi Körzet területén található, 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. A csillagvizsgálót csak előre meghirdetett programok keretében lehet bejárni, önállóan nem látogatható.
Püspökszentlászló kastélyának környezetét már az 1797-es felépítés után parkosították, az arborétum mai formáját Hetyey Sámuel püspök létesítette. A kastélyt 2015-re felújították, ma találunk itt egy zarándokházat, egy turisztikai információs pontot, a kastély történetét feldolgozó kiállítást, valamint a Mindszenty-emlékkiállítást.
A Képes-fa Libickozmától délnyugatra áll, a faluhoz tartozó Kopárpuszta tanya felé vezető úton, az odvában elhelyezett Szűz Mária-kép előtt gyakran imádkoznak a helybeliek.
A Sötétvölgyi-kilátó, másnéven Várhegyi-kilátótorony Szekszárdtól nyugatra, a Kakasd melletti 205 m magas Vár-hegy oldalában áll - a népszerű túracélpontot 2003-ban építették.
A Szent Gaál-kastély, eredeti nevén Zomba-Szentgál-Dőry-Pejacsevich-Komlósi kúria, Szekszárd és Zomba település között, Szentgálszőlőhegyen található.
A hajdani középkori lovagvár, Máré-vár vagy a Magyaregregyi vár, a Mecsek egyik kis hegycsúcsán áll. Az épület elődje a 13-dik században épült egy őrtorony helyén, majd átépítették reneszánsz palotává, míg 1543-ban a törökök lerombolják.
Az Óbányai-völgy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található, Óbánya és Kisújbánya között húzódik. Látnivalói, többek között, a Ferde-vízesés vagy Tündér-lépcső, és a Csepegő-szikla.
A 228 m magas Somlyó-hegy tetején álló, rossz állapotba került kilátót 2015-ben Alsóörs alapoktól újjáépítette. A hatszögletű, 17,5 m magas építmény legfelső kilátószintjéről szép kilátás nyílik a Balaton keleti és északi partjára, illetve a Bakonyra.
A Bagolykő-Róka-szikla, természetes kilátóhely, Ábrahámhegy község nyugati szélén található. A méretes sziklaképződményt a szél és az eső munkája alakította ki.
Nádasd elfelejtett vára, a Rékavár (Rákvár) a feltételezések szerint a 13-dik században épült, majd valamikor később tűz pusztította el. Sajnos, sem az építéséről, sem a vár pusztulásáról nem maradt fenn írásos emlék.
A fonyódi középkori palánkvár, másik nevén Fácános vár, maradványa a Balaton déli partján, Fonyód város keleti részében található. A vár létezésének első hiteles említése 1548-ból származik.
A 320 méteren található Balázs-hegyi kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Pécsi-tóra és a Nyugat-Mecsek erdős hegyvonulataira. Az eredeti, 1975-ben épített kilátó leégett, 2001-ben már fémszerkezettel építik újra, amit 2014-ben felújítottak.
Az egykori Hunyadi birtok és a barokk stílusban megépített, jelenleg műemlék Hunyady-kastély Sáripusztán található, Kéthely külterületén. Sáripusztai üres kastély - Kéthely környékén jártam, a Somogyszentpálon lévő varjaskéri román kori templomrom mellett ezt a helyet néztem meg. A kastélyépület nyugati szárnya 1760-ban épült, a keleti szárny és a főépület 1912-1920 között.
A Tethys-alagút Veszprémben, a Szent István-völgyhíd közelében és attól délkeletre, a Harmat utca és a Séd-patak között helyezkedik el.
A Kezesfa egykor egy nagy tölgyfa volt, a Kéthely és Hollád közötti erdőben, melynek ágai az erdei utak irányába mutattak. Amikor a fa kiszáradt, valaki kéz formájúra faragta meg az ágait, innen a kezesfa elnevezés.
A Diszel faluban található, az Eger-patak felett átívelő, ötnyílású kőhíd a 18-dik században épült, Magyarországon még két hasonló van. Az Eger-patakon egykor több hasonló híd volt, közel száz vízimalom és az ezeket összekötő szekérutak hálózata.
A Kis-Tubes 577 méteren található kilátóterasza 1959-ben épült, tetejéről pompás panoráma nyílik a hegyláb alatti Pécsre. A Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán, a Misinát a Tubessel összekötő gerincen elhelyezkedő betonkilátó Kiss Tibor tervei alapján készült.
Az Eger-patakon keresztül Hegyesd faluba vezető kőkeresztes, szoborfülkés kőhíd a Balaton-felvidék egyik legszebb kőhídja. A kétnyílású boltozatos kőhíd szerepel egy 1784-es térképen, így valószínűleg több mint kétszáz éves.
A Talabér-Bujtor-Osvald-féle vízimalom Gyenesdiáson, a Malom utca 7 szám alatt található - az első írásos emlék 1551-ből származik, de nem lehet tudni, hogy ki és mikor építette. 2021 májusában a vízimalom teljesen megújult, az épületben Pékmúzeum, Festetics Fűszerkert és Herbárium került kialakításra.
Mindszentkálla fölé nyugatról magasodik a 302 m magas Kopasz-hegy, az Öreghegy legmagasabb pontja. A tetejéről csodálatos körpanoráma nyílik a Káli-medencére, látni lehet innen a Gulácsot, a Csobáncot, a Tóti-hegyet, a szigligeti várromot.
A Jakab-hegy tetején, a csúcstól délkeletre légvonalban mintegy 500 m-re, egy fára épített házikó Császár Péter munkája, egy failak. A művész üzenete: Nem kell a fákat kivágni ahhoz, hogy házat építsünk - a fát és a mesterséges építményeket össze lehet kombinálni.
1844-ben épült a reformkor építkezési hullámában klasszicista stílusban, és Paks emblematikus történelmi épülete lett.
A Baranya megyei természetjárók panteonja a Közép-Mecsekben található, a Büdös-kúti kulcsosház mögött, a Feri-forrással szemben. A kereszttel megkoronázott, két mohos sziklatömbön gránittáblák vannak elhelyezve, melyek elhunyt természetjárók emlékét őrzik.
Az Eszterpusztai templomrom Cikó község külterületén, Cikótól délre, Ófalutól keletre, az egykori Ösztör (Eszter) nevű település helyén áll. A templomot a 15-dik században építették, gótikus stílusban, egy 1776-ból származó kéziratostérkép már romként tünteti fel.
A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek egyik népszerű kirándulóhelye, magassága 592 m, a tetején pálos kolostorrom és toronykilátó. Közelben található látnivalók az Éger-völgy, az Éger-tető, a Babás szerkövek, a Jubileumi kereszt, a Zsongor-kő, és a Farkas-forrás.
A szekszárdi Szőlő- vagy Kálvária-kilátó a város címerének jelképeiből, szőlő- és kalászmotívumokból létrehozott kompozíció. A Bartina városrész fölé magasodó, kilátóként használt építményt 1983-ban avatták fel, lassan a város jelképévé vált.
Az Őstölgyes hatalmas, néha 5 m törzskerületű, több száz éves tölgyeivel 87 hektáron terül el, Bogyiszló és a Duna között. A helyi természeti ritkaságnak számító Kasztói Őstölgyes területét 1993-ban nyilvánították védetté.
A kislődi Csalános-völgy alapkőzete mészkő, itt helyenként szép mészkősziklákat találunk. A környék néhány sziklája a Hámor, a Vörös-szikla, a Kepe-kő, a Csalános.
Az Ágnes-vízesés a Mecsek legnagyobb vízesése, igaz a patak vize csak másfél-kétméteres magasságból zuhan alá egy mésztufaküszöbön. A közelben található látnivalók a Meleg-mányi-vízesés és a Mánfai-kőlyuk.
A Tettyei mésztufa-barlang, egyedülálló geológiai képződmény, Pécsett található. A mésztufában kialakult üregrendszer körülbelül tízezer éves, járatait mesterségesen is bővítették, labirintusrendszert hozva létre benne.
A Kőtenger a Káli-medence legismertebb nevezetessége, Mindszentkálla és Szentbékkálla között található. Különleges formájú sziklavilág várja az idelátogatókat, a sziklák mélyedéseiben virágok és jellegzetes növények gyönyörködtetnek.
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.