Hégen (Szeben megye) és környéke turisztikai látnivalói

Középkori templomról nincs okleveles adat, ennek ellenére bizonyosan már a középkorban volt temploma. A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között.

A négy saroktornyos, valaha külső falakkal és sarokbástyákkal megépített várkastély a Küküllőközi dombvidék területén állt. Befagyva - Ha ez betonút, akkor a leírás pontos. Romos falak - Szeretnék visszamenni vagy 150 évet a történelemben, hogy láthassam ezt a kastélyt ép állapotában. A romokat a mai Bún község központjától délre, 1,5 km-re, a Nagy-Küküllő egykori kanyarulatában találjuk.

1396-ban tűnik fel az oklevelekben, templomról nincs adat, de a XV-dik századig katolikus lakói voltak.

A homoródi iszapvulkánok (helyesen iszapforrások) Homoród (Hameruden) település, a Geréd (Griedenreeg), és a Szenes-tető (Kohlenreeg) között találhatók. A falutól délkeletre, a Kis-Homoród és Kósd-patak (Kozd, Koos, Kosdbach) összefolyásától alig több mint 1 km-re keletre.

Hétúr falutól nyugatra, a DN13 jelzésű műút hajtűkanyarja felett, körpanorámával kecsegtető, kereszttel ellátott, csúcsos domb található. Jó rálátás van innen a környékre, és a közeli Szívhegy (Herzberg), Sárfő (Scharfenberg), Csorba-tető (Schartenberg) magaslatokra, és a Keménynagyszőlős feletti dombokra (Nagyszőlősi-tető és Magas-tető).

Szőcs Lajos kőrispataki lakos, akinek családja három nemzedékig visszamenőleg kalapossággal foglalkozott elhatározta, hogy létre hozza az ország első Szalmakalap Múzeumát. Érdekes kövek - Nagyon tetszett, hogy a természet a víz erejével milyen érdekes formákat alkotott a kövekből. Szalmakalap és nemcsak - Biciklikkel felpakolt autókkal érkeztünk a helyszínre. Gömbkövek - Hirtelen azt sem tudtam, hogy a köveket vagy a kalapokat csodáljam. Egy felújított hagyományos parasztházban létesült a Szalmakalap Múzeum, mely egyedi az egész világon.

Középkori templomáról nincs adat, így bizonyosan a katolikus korban filia volt, Gyalakuta anyaegyházához tartozott. Ez volt a helyzet a reformáció után is 1666-ig, amikor azon a címen tagadják meg a közmunkát a gyalakuti templomnál, hogy már önálló egyházközséget alkotnak.

Volt városháza, XVIII-dik századi középület - Nagysink.

Kerekes Julcsa háza, és annak kapuja - Homoródszentmárton. Épült a 19-dik század végén, jelenleg lakóház.

A segesvári Jakody-ház 1772-ben épült lakóház, jelenleg a Fegyverek és Térképek Háza múzeumnak ad otthont.

A feredőtől nyugatra, alig több mint kétszáz méterre, a Sós-patak földrajzi jobb partján található a Dungó-domb. Ez a domb az erdélyi iszapvulkánok legnagyobb lerakódása, egyedülálló a mésztufával váltakozó rétegezettsége miatt.

A Tigáj-vízeséshez Felsőkomána faluból kelet felé indulva érhetünk el, a Komána völgyében a patak melletti erdőutat követve. A zuhatag a Szarvas-tetőtől délre található, a Tigáj-völgyében (régebbi térképeken Szarvas-völgy), közvetlenül az út mellett.

Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej. Megcsinaltuk - Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is. E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek.

Segesváron, a tűzoltóság mögötti kertekben elrejtve, egy érdekes, alvó oroszlánt ábrázoló szobrot találunk. 1849 július 31-én, a segesvári csatában ütközött meg Bem József főserege az oroszokkal- ebben a csatában esett el (tűnt el) Petőfi Sándor, Fehéregyháza közelében.

A Wonnerth-ház az Ónművesek utca 4 szám alatt található, épült a XVI-XVII-dik században, módosították a XIX-dik században és 1938-ban. MS-II-m-A-15891.

A templom szentélyében az 1453-as évszám egy későbbi építkezés befejezését jelzi, stíluselemei alapján a templom eredetét az előző századra kell tenni. Télvégi túra 5 - Sajnos nem kaptam meg a geodobozt. Beszöktünk - A kiírt telefonszámon nem vették fel a kagylót, így hát a mellékutcából, a kerítés végénél beszöktünk. A XIII-dik században is lehetett elődje, mivel a szász telepítés ekkor már megtörtént ezen a tájon.

Nyikómalomfalva közepes nagyságu település az egykori Udvarhely vármegye területén, a Fehér-Nyikó völgyében található. Első megtalálók - A templomkert nagyon szép, a falu csendes és nyugalmas a hőség nagy. Utólag bejelentve - Amikor ezt a megtalálást bejelentem, már 2022 augusztus 31-ét írunk. Rejtekhely ellenőrzés - Ezt a rejtést már 2016-ban megtaláltam, de elfelejtettem bejelenteni. Egyetlen település a Nyikó mentén, amely az idők folyamán felvette a rajta átfolyó patak nevét, így lett Nyikómalomfalva.

A történelmi emléket hordozó Rika-hegység lábánál települt Oklánd unitárius temploma melletti fenyőfák állnak. Multunk tanui, jelenunk megtarto eroi - A Vargyas-szoros utan szelidebb terepen kerekeztem haza, es igy ejtettem sorba az oklandi templomot. Dió és birsalma - Megtaláltuk, gyönyörü ez a templom és nagyon szépen rendben van tartva. A templom kivülről is, meg belülről is szép - Ezt a dobozt már a télen láttam egy temetés alkalmával, de akkor valahogy nem fértem hezzája. Ha a fenyők beszélni tudnának, először a10 hársfáról emlékeznének, melyeket a millennium évében ültettek.

Bolyai Farkas feleségével, Benkő Zsuzsannával 1801 és 1804 között lakott Domáldon, majd beköltöztek Marosvásárhelyre. Emlékhely fehér kerítéssel - A csatófalvi evangélikus templomtól már megláttuk a síremléket. Bolyai János édesanyja fiatalon, csak 41 évesen halt meg, kívánságára a domáldi birtokukon levő domboldalra temették el.

Patakfalva régi temploma az 1802-es földrengéskor elpusztul. A falutól délre fekvő Papdomb tetején, a temető szélén állott.

A vágy forrása - Medgyes. Kora reggel kerestem meg - A hely elég jól megközelíthető gépkocsival is, így a forrás már csak egy rövid sétával elérhető. Az erdöben - Megtaláltam a geodobozt. Ittunk a forrásból - Megtaláltuk, és jót ittunk a forrásból.

Református templom - Székelyudvarhely, Márton Áron tér 11. Épült 1781-ben.

Segesvár Marosvásárhely, illetve Medgyes felőli bejáratánál, a Kőkép tornyocskája alatti kis, félig rejtett domboldalon találjuk a segesvári zsidó temetőt. Januári eső - Sötétben, ködben és szitáló esőben a legizgalmasabb keresgélni egy temetőben. Szögesdrótra akadva - Az ösvényről közelítettem meg a rejteket, a temető sarkánál. Mi nem találtuk - A Kőképet megkerülve mentünk le a temető sarkához. Bár a főbejáratán lakat van, és kerítés veszi körül, több lehetőség is van a bejutásra.

Fetter-ház a Városfal utca 11 szám alatt, történelmi műemlék a XVIII-dik századból. MS-II-m-B-16031.

A Székelylengyelfalván született Orbán Balázs író, történész, természetrajzi, néprajzi, és művészettörténeti kutató, a Székelyföld leírása szerzője. A legnagyobb székely névvel kitüntetett Orbán Balázs köztéri mellszobra a katolikus templomtól északkeletre, a művelődési ház melletti téren található.

I Béla király idején alapított kolozsmonostori apátság (1060–1063) több birtokot kapott és több bencés plébániát alapított. Turkálni újból élvezet - Turkálni újból élvezet, mert így ezt is megtaláltam. Félreeső templom, utcára nyíló kapuval - Bár ez a rejtekhely nem esett az aznapi kincskereső kirándulásom útvonalába, a közelsége miatt tettem egy kis kitérőt Nyárádszentbenedekre. Mókus? - Marosvásárhely fele menet megálltam megkeresni a nyárádszentbenedeki református templomot, illetve az itt elrejtett dobozkát. A bencésekkel hozhatók kapcsolatba a Szent Benedekről elnevezett egyházközségek.

Érdekes módon, rendkívül kevés leírást lehet találni erről a kis faluról. Alaposabban, lelkiismeretesebben - Homoródremetéről Gyepes felé tartva a hazaérkező marhacsorda tartóztatott fel, a falu utcáin a tehenek egészen a rejtekig elkísértek. Patakásztunk - Homoródon tanyáztunk, mikor a környék egy részét bebóklásztuk. Orbán Balázs is csak utal rá nagy művében, a Székelyföld leírásában, pedig rendkívül eredeti, érintetlenségben megmaradt, és ezért is értékes falu.

A Haller-udvarház Olthévíz központi részében, egy festői és szépen karbantartott, évszázados tölgyfákkal teli parkban található. Iskola - Ez most a Haller vagy a Kálnoky kastély, mert az útmutató táblák szerint Kálnoky kastély. A feltételezések szerint 1553-ban építették egy középkori kolostor romjain, állítólag Bethlen Gábor is lakott itt egy ideig.

A tizedjegyzékben Art de Luce Szent Lukács tiszteletére szentelt templomát jelzi. Az evangélista jelképe ugyanis az áldozati tulok, mivel evangéliumát Zakariás áldozatának leírásával kezdi.

Holcmány Nagyszebentől 25 km-re fekszik - 13-dik századi erődtemplomának értékei a bejárati kapu, a rajta levő festett szoboralakokkal, valamint a 250-300 éves működő óraszerkezet. Sajnos - Nem találtam meg geodobozt, csak a köfalat, az esetleges rejtekkel.

Ebben a házban lakott Krauss György (1607-1679), Segesvár krónikása és történésze, a XVII-dik századi Erdély történelmének szerzője.

Az Óriások dombja valamikor Maka várához tartozott, jelenleg a csókfalvi határ legdélibb és legmagasabb csúcsa. Innen nagyméretű emberi csontok kerültek elő a múltban, talán ezzel magyarázható e hely neve is.

Kézművesek háza az Iskola utca 8 szám alatt, épült a XVI-dik században, módosították a XVIII-dik században. MS-II-m-A-15983.

Az oklándi kilátótorony a községközponttól keletre, a Bene-hegy (régebb Beteghegy, majd Bened-hegy) tetején található. A község területére remek kilátást nyújtó faépítményt az oklándi Kishomoród Közbirtokosság állította, az Oklánd és Karácsonyfalva határán levő csúcsra.

A Gordon-hegy oldalában, egy külön magaslaton, fából faragott Mária-szobor áll. A kilátótól oda-vissza félóra - A Gordon-hegy tetejéről ereszkedtem be a Mária-szoborig, gyalog.

A Szapulj Kati elnevezésű iszapvulkán Székelyudvarhely északnyugati határában, a szombatfalvi részben, a Farcád felé vezető út és a Fehér-patak közötti Fehérvíz düllőn található, Simó János csűre mögött.

Egy 1414-es évi oklevélből kitűnik, hogy a templom, amelynek ekkor Miklós volt a papja, Mindenszentek tiszteletére volt szentelve. A templom legkésőbb az 1300-as évek elején készült, az átmeneti (román-gótikus) kor idején, egyhajósnak épült.

Templomáról egykori haranglábjának megmaradt vitorláján olvasható dátum beszél: 1572. Az egykori templom középkori létéről tanúskodik az a leírás, amely Benkőnél olvasható: csinos kőépület, keleti része ódon gót stílusú.

Székelyudvarhely nyugati, Székelykeresztúr felé vezető kijáratánál, kőfallal körülvéve áll a kis kápolna, amelyet Jézus szíve kápolnának is neveznek. Kápolna - Kár, hogy nem tudtam belülről is megnézni, mert már Erdély másik kettő körtemplomába sikerült bemennem, a kézdiszentlélekibe, meg az algyógyiba. Ritka körtemplom - Erdély egyetlen körtemplomaiból Náznánfalván is van egy, ma jártam ott. Kerek templomok és körkápolnák - Épp én is írni akartam a náznánfalvi római katolikus kápolnáról, de BabBerci megelőzött. Ez Székelyudvarhely legrégibb, épségben megmaradt műemlék épülete.

Temploma a XIV-dik század elején épült, egyhajós torony nélküli gótikus templom. A szélesebb hajóhoz az apszis szentélynégyszöggel kapcsolódik, s a többszög három oldalával záródik.

1861-ben, Zaharia Boiu ebben a házban nyitotta meg, a segesvári vár első román iskoláját.

Szakadát temploma a XIII-dik századi Szeben környéki tornyos háromhajós bazilikák típusához tartozik, a XIII-dik század első évtizedeiben épült. Meg van - A templomot ismertem, jártam már a toronyban is (most is nyitva volt). A három hajó közül csak a főhajó maradt meg, az oldalhajókat lebontották.

Magyarsáros látnivalója a kizárólag faelemekből összeállított harangláb.

Temploma a két világháború között megcsúszott, megrepedezett, veszélyessége miatt nem lehetett használni. Helyette az 1970-es években a régitől nyugatra új templomot építenek.

A Bánatos királylány kútja mellett, közösségi összefogással megépítették az eredetileg a Várfele nevű domboldalon lévő egykori erődítmény elképzelt mását. Ezért csak amolyan vár féle, a Vágás-patak partján, az eredeti egy földből készült erődítmény lehetett, rajta egy palánkvárral.

[ Fel ↑ ]