Szentmártonkáta település (Pest vármegye) Közeli látnivalók: Községtörténeti Kiállítás Szentmártonkáta, Andrássy-kastély Tóalmás, Gólyahír tanösvény Tápióság, Szirmay-kastély lakótornya Tápióság, Ürgés tanösvény Tápiószecső, Szent Lőrinc-templom Szentlőrinckáta, Kossuth-szobor Szentlőrinckáta, Szent Margit kápolna Kóka.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén.

Szentmártonkáta (Pest vármegye) és környéke turisztikai látnivalói

Gellért-hegyi vízesés A Gellért-hegyi mesterséges, csak nyáron működő vízesés az Erzsébet-híddal szemben levő Gellért-hegy északi oldalán, annak alján látható. Szent Gellért a város felett - Munkahelyhez elég közel van a Gellért-hegy, így aztán ezt most különösebb túra nélkül sikerült becserkészni :-).
Bába-kő A Bába-kő gejzirit sziklacsoport, utóvulkáni működések hatására jött létre - a gejzírkúp Gyöngyössolymos tájképi, geológiai, és szakrális szempontból is különleges látnivalója. A kő bába (babba) neve az ősi istenhit szentháromságából az Istenanyát jelenti, a kőkorszaki Istenanya kultuszához kötődik.
A Kilátókő-szobor a gellérthegyi Gruber József-víztározó tetején, a Hegyalja út feletti parkban található. A két szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony, egymás felé nyújtott keze a városrészek egyesítését, a köztük húzódó szakadék a Dunát szimbolizálja.
A szolnoki Tiszavirág-híd egy kerékpárúttal ellátott gyaloghíd a Tiszán keresztül, mely a Tiszaligeti Termálstrandot köti össze a Szolnok belvárosi Tiszai hajósok terével. A 2011 januárjában átadott hidat Szolnok jelképének szánták, formája a tiszavirágot idézi.
A Rákóczi-forrás (egykori nevén Közel-kút) a Mátra egyik legismertebb forrása, nevét II Rákóczi Ferencről kapta, akinek kedvelt pihenőhelye volt. A Kékes oldalában összegyűlt vizet felszínrehozó, betonba és kőbe foglalt forrás körül pihenőhelyet, esőházat és tűzrakóhelyet alakítottak ki.
Az Asztag-kő Gyöngyössolymostól északra, Lajosházától nyugatra helyezkedik el, tengerszint feletti magassága 501 m. Kialakulását tekintve egy gejzírkúpnak a maradványa, ami vulkáni tevékenységre utal.
A budapesti Feneketlen-tó, annak Újbuda belvárosában, a Szentimrevárosban található, a Kosztolányi Dezső-tér és a Villányi út között. 1,1 hektár területű, 500 m kerületű, 4-5 m mély, szabálytalan papucs formájú, mesterséges állóvíz.
[ Fel ↑ ]
Oszoly-barlang - Királyerdő-hegység
Oszoly-barlang - Királyerdő-hegység
Csűr-nyelőbarlang - Királyerdő-hegység
Csűr-nyelőbarlang - Királyerdő-hegység
A Csűr-nyelőbarlang 6 m magas és 7 m széles bejárata a Runcuri-fennsíkon, a Csűr-gödör hatalmas dolinaszerű mélyedésében, annak nyugati oldalában található.
A Gomba-szikla Piliscsaba déli szélén található, több hasonló sziklaképződmény társaságában. A kőgomba különböző oldalairól nézve egyebet mutat, így például az egyik oldalról ET (a földönkivüli) fejéhez hasonlít.
A demjéni via ferrata pályák a község régi, felhagyott riolittufa kőfejtőjében kerültek kialakításra, 2021-ben, 375 m összhosszúságban. Ebben a kőbányában hasítással történt a kőfejtés, így a vasalt útrendszert a kőfejtő 33 m magas, függőleges vagy áthajló, de sima falfelületein lehetett kiépíteni.
Mindenszentek-római katolikus templom A Mátra északi lejtőjén fekvő zsákfalu római katolikus templomát 1750 körül építették, huszártornyát 1811-ben kapta. Mátramindszent érdekessége a tiszta levegőn túl, hogy Dobó István, az egri vár kapitánya is birtokos volt itt.
Szent Imre-szobor és harangláb Mátraalmás Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése a Mátra északi oldalában. A harangláb Szent Imre-szobrát 2015-ben Koltai László fafaragó készítette.
A Kőleány a Leány-kő nevű hegy látványos kőgombája, Nemti községtől kelet-északkeletre található, a Medves-vidék déli részén. A sajátos alakú, körülbelül 6 m magas homokkőoszlop Magyarország egyetlen homokkő-kőgombája.
A Kaán Károly-kilátó Budapest területén, a Budai-hegységben, a Nagy-Hárs-hegy 454 m magas csúcsán található. A kilátó többemeletes, a legfelső szintjéről körpanoráma nyílik, ahonnan belátható a Budai-hegység és Budapest legnagyobb része.
A Sárkányszikla Nemti község közvetlen közelében fekszik, egy sárkány hátára hasonlító, érdekes alakú homokkő kúpokból áll. A Kossuth út 72 szám alatt található, régi magtár épülete mögött lehet parkolni, innen 200 m légvonalban, északkelet felé.
Tájház 1924-ben épült kontyolt tetőszerkezetű, három helyiségből álló tornácos palóc épület, amely a tradícionális, egyutcás palóc falu örökségét mutatja be.
A Tündér-szikla a Budai-hegységben található, a 383 m magas Tündér-hegy gerincéből emelkedik ki, nevét a tündéri panorámáról kapta. Látható innen az alattunk levő Zugliget a Hunyad-orommal és a Fácán-dombbal, felettünk a Normafal és a János-hegy, valamint a Nagy-Hárs-hegy irányában a Pilis.
Sasbérci kilátó A Buják település melletti, 466 m magas, festői panorámával kecsegtető Sasbérc a Cserhát legmagasabb pontja. A kilátó a 20-dik század elején épült, Pappenheim Szigfrid gróf építette felesége kérésére.
A Huszonnégyökrös-hegy a Budai-hegységben lévő Csíki-hegyek délnyugati nyúlványa, 288 m magas, Budaörshöz tartozik. A Budakeszi-árok által nyugatról övezett hegy több pontjáról is jó kilátás nyílik Budaörs, illetve Budapest felé.
A Tóth Árpád-sétány a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, a várfal mellett húzódik, a Bástya-sétány részét képezi. Korábbi nevei: 1879-től Bástya-sétány, 1930-ban Horthy Miklós-sétány, 1931-től Gróf Bethlen István-sétánynak.
Pomáz felett a Kő-hegyen áll 1958 óta, útban a Czibulka János Turistaházhoz. Látványos panoráma a Budai-hegységre és a környező településekre egy 100 méter magas sziklameredélyről.
A biatorbágyi Kő-hegy déli oldalának peremén kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik, a legmagasabb pontja a 301 m magas Kőorr. Itt tíz sziklafülkét találunk, a Kőorr első sziklájában kettő, a Szélkapu-völgy végén levő két sziklában további nyolc fülke van.
Teleki-Tisza-kastély 1840 körül építtette klasszicista stílusban vadászkastélynak még valószínűleg a Wattay-család, 1920-as években kapta mai formáját. 1880-as években első állandó lakója, Tisza Lajos közmunka- ésközlekedésügyi miniszter, az 1879-es árvíz után Szeged újjáépítési biztosa építtette át Benedicty József tervei alapján.
A Rákóczi-törökmogyorófa a romhányi Rákóczi tanösvény harmadik állomásán áll, Romhány délnyugati szélén, a Bereczki Máté utca 11 szám közelében - megközelíthető a kék kereszt jelzésen. Balogh András leírása alapján 1932-ben a fa törzsének kerülete 2,56 m, 1940-ben 2,6 m, 1960-ban pedig 2,7 métert mértek.
Rám-hegy A Visegrádi-hegység eme csúcsát a Rám- és a Ferenczy-szikla koronázza, szép panoráma a Dobogókőre és a Prédikálószékre. Neve a német nyelvterületen gyakori Ramsberg, azaz Medvehagyma-hegy részfordítása lehet.
A Bagolyvárat (Wéber-kastélyt) Helvécia település névadója, Wéber Ede svájci származású tanár építette 1905-ben, szőlőbirtokának központjaként, az építész Székely Ödön volt. Téglalap alaprajzú, az északi sarkán egy háromszintes torony áll, melyhez támfal csatlakozik, neogótikus nyíláskeretekkel, 14 fa- és betonhordós pincéje poroszsüveg boltozatos.
A 2015-16-ban épült, Guckler Károly-kilátó a Budai-hegységben található, a 495 m magas Hármashatár-hegy csúcsán. A szabályos nyolcszög alaprajzú kilátó egy második világháborús légvédelmi ütegállás újrahasznosításával készült.
Óvár Mátramindszent közelében, a Mátra északi lábánál, az Iványi-patak jobb partja felett állt egy természetes hegykúpon.
[ Fel ↑ ]
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.