Felsőpogara (Krassó-Szörény megye) és környéke turisztikai látnivalói

Birlea-csúcs Retyezát-hegység 44,56 km-re
Birlea-csúcs, románul Varful Barlea.

Pelága agyarai Retyezát-hegység 48,2 km-re
Pelága agyarai, románul Coltii Pelegei.

Papusa-csúcs Retyezát-hegység 49,29 km-re
A Retyezát-hegység a Kárpátok délkeleti vonulatának egyik legnépszerűbb, leginkább járt magashegysége. A Papusa-csúcsra a Zárt Kapuk felől - Én nem a Portile Inchise felől közelítettem meg ezt a csúcsot. Ezen a csúcson már másodszor jártam - De ezúttal se bántam meg. Erdély hegyeinek ékköve, ahol a kárpáti táj teljes díszlettára megtalálható.

Rosec-vízesés 19,1 km-re
Cociu (Rosec)-vízesés Szép hely csak kicsit száraz - Voltunk a vízesésnél, vagyis a GPS szerint.

Ciucevele védett terület 17,96 km-re
A Ciucevele védett terület, a Cserna-folyó és a Szén pataka között terül el. Nem volt a helyén? - Miért írod azt, hogy "csak úgy oda van téve az út mellé"? Én a geodobozt egy szikla ferde repedésébe rejtettem, egy kő mögé. A Gorj megyei Pádes községhez tartozó Cserna-falu területén található, 1166 hektáron terül el.

Arágyes-tavak Retyezát-hegység 42,87 km-re
Arágyes-tavak, románul Taurile Radesului, Lacul Rades.

Őslénytani lelőhely Apádia 45,02 km-re
Őslénytani lelőhely, Apádia

Prelucsel-csúcs Retyezát-hegység 46,53 km-re
Prelucsel (Prelucel)-csúcs

Római kasztrum Teregova 12,77 km-re
A teregovai római kasztrum a Hideg- és a Temes folyók összefolyásánál, körülbelül 2 km-re a falutól északra, a Hideg-folyó és az európai út között, a folyó bal partján volt. A kasztrumot Mehádia és Tibiscum közé helyezték el, azon útvonal mentén, mely Dácia délnyugati határát jelentette.

Rablóbarlang Herkulesfürdő 21,2 km-re
Rablóbarlang - Herkulesfürdő Hűsülő - Talán lehetne egy kicsit célratöröbb a segítség, mert ez így GPS-nélkül elég tág. Félkész ládaoldalak - Sajnálom, hogy félkész ládaoldalakat fogtatok ki.

Bukura-csúcs 2 Retyezát-hegység 46,77 km-re
Bukura-csúcs 2, románul Varful Bucura II.

Bukura-torok Retyezát-hegység 46,36 km-re
Bukura-torok, románul Gura Bucurei.

Kis-Domogléd-csúcs 23,44 km-re
Kis-Domogléd-csúcs

Örményesi-szoros Örményes 17,71 km-re
A Temes-folyó két szakaszon is bevágta magát a Szemenik-hegység kemény, kristályos kőzetébe. A Teregova falutól északra található szoros mellett, Örményesnél is szép, vadregényes, epigenetikus szurdokvölgy alakult ki.

Vasútállomás Herkulesfürdő 25,05 km-re
Herkulesfürdőtől 8 km-re esik a jellegzetes, monarchia korabeli vasútállomás, műemléképülete az egyik legszebb állomásépület Erdélyben. Megvan - Egy ejszakai talalat. Még müködik - Miután egy órát töltöttünk Herkulesfürdön barangolva, megnéztük az állomás barokk épületét is. 1878 és 1886 között épült, barokk stílusban, AD Serres tervei alapján.

Kis-Zenóga-tó Retyezát-hegység 42,12 km-re
Kis-Zenóga-tó, románul Zenoaga Mica.

Pelága-csúcs 48,13 km-re
A Déli Kárpátok szivében emelkedő Retyezát egyike a Kárpátok leglátványosabb hegytömegeinek. Mindennapi bájaink - Gratulálok az első geodoboz megtalálásához, pontosabban a bejelentéséhez :-). Csak így tovább - Gratulálok én is. A jégformálta éles gerincekben, hegyes kárcsúcsokban tetőző hegység domborzati és kőzettani változatosságával a Kárpátok sokszinűségének példaértékű hegyvonulata.

Szentháromság sziklája 17,22 km-re
A sziklába vájt Írott kő ortodox remetekolostor Örményes határában, a Temes felett átívelő vasúti híd tövében található. Az újrarejtett ládát találtátok meg - Hát, ez egy másik láda volt. Majdnem drive-in rejtés - A vasúti híd, illetve a Szentháromság sziklájának közelében, mindkét oldalon hatalmas parkoló áll rendelkezésre. Először egy 1788-as katonai térkép tüntette föl, Szentháromság sziklája néven.

Florica-tó Retyezát-hegység 45,79 km-re
Florica-tó, magyarul kiejtve Florika.

Nagy-Kusztura-tó Retyezát-hegység 49,7 km-re
Nagy-Kusztura-tó, románul Lacul Mare al Custurii.

Ad Orientem-alagút Teregova 10,24 km-re
A Temesvár - Karánsebes - Orsova vasútvonal, mely eredetileg az Orientbahn elnevezést kapta, 1875 és 1879 között épült. A vasútvonalat, mely a Domásnya-hágó (Porta Orientalis, Keleti Kapu) közelében, északnyugatra körülbelül 1,6 km-re található, a nyugati világ és a Kelet fő összeköttetésének tekintették.

Pietricele-tó Retyezát-hegység 48,23 km-re
Pietricele (Kövecskés)-tó.

Bukura-nyereg Retyezát-hegység 47,14 km-re
Bukura-nyereg, románul Curmatura Bucurei.

Szkerisóra köve-csúcs Godján-hegység 28,41 km-re
Szkerisóra köve-csúcs, románul Varful Piatra Scarisoarei.

Isten hídja 29,41 km-re
Az Isten hídja, a legnagyobb természetes híd Romániában, és a második legnagyobb Európában. Az egyetlen olyan romániai természetes híd, amelyen keresztül lehet hajtani gépkocsival.

Bukura-csúcs 1 Retyezát-hegység 46,35 km-re
Bukura-csúcs 1, románul Varful Bucura I.

Tibiscum római municípium 46,01 km-re
Délmagyarország legtekintélyesebb római municípiuma, Tibiscum, Krassó-Szörény vármegyében feküldt, a mai Zsuppa helyén. Római - Igazából sokkal impozásabb építményekre számítottam.

Retyezát-csúcs 46,78 km-re
Retyezát-csúcs

Páfrányos-szoros Herkulesfürdő 24,55 km-re
A Páfrányos-szoros, románul Cheile Feregari, Herkulesfürdőtől délre, a Nagy-Domogléd-csúcstól nyugatra található A feregari, ferigari szó valószínűleg a feriga szóból ered, ami magyarul páfrányt, harasztot jelent.

Karrmezők Zaton-tó 29,33 km-re
A karrmező (karrosodás) a vízerózió egyik formája a karszt, azaz a mészkő, dolomit és gipszkőzetekben. Ahol a földtani időkben viszonylag lapos kőzetfelületek kerültek a felszínre a vízerózió által, ott a karsztra jellemző kémiai oldódás folytán jellegzetes, éles szélű mélyedések, bordák, barázdák alakultak ki.

Nagy-völgy-csúcs Retyezát-hegység 49,95 km-re
Nagy-völgy-csúcs, románul Varful Valea Marii.

Kis-Tucsila-csúcs Godján-hegység 22,28 km-re
Kis-Tucsila-csúcs, romanul Varful Tucila Mic.

Kis-Pelága-tó Retyezát-hegység 48,05 km-re
Kis-Pelága-tó, románul Lacul Peleguta (magyar kiejtés Peleguca).

Csavart-tó Retyezát-hegység 44,12 km-re
Csavart-tó, románul Lacul Rasucit.

Sztenisóra-tó Retyezát-hegység 47,09 km-re
Sztenisóra-tó (Esztena-völgyi-tó).

Csurila-nyereg Retyezát-hegység 49,48 km-re
Csurila-nyereg, románul Saua Ciurila.

[ Fel ↑ ]