Csuta (Krassó-Szörény megye) és környéke turisztikai látnivalói

A Flórián-szikla egy érdekes, csúcsos formájú sziklaképződmény, az Üveggyári telep (Tamásdi üveggyár, Colonia Fabricii) szélén.

A resicabányai rendező pályaudvar előtt létrehozott szabadtéri múzeumban tizenhat, Resicán gyártott, ma is működőképes, gőzmozdony található. Mozdonyok közt - Jó pár kilométer után tűző napsütés alatt érkeztem meg Resicabányára, és már nagyon szerettem volna tudni, hogy hol lesz a szállásom. Resitza - Utban a Néra völgye felé meglátogattuk a resicai mozdonymúzeumot. Vonat - A doboz nem lett meg, viszont láttam sok mozdonyt.

Tucsila-csúcs, románul Varful Tucila.

A Constantin Gruescu ásványmúzeum Vaskő községben, a Völgy-(Vale) utca 113 szám alatt található, a gyűjtő házában. Itt, Koszti bácsi (nea Costica) több mint 2000 bányavirágot gyűjtött össze, Vaskő, Dognácska, Oravicabánya, Stájerlakanina, Újmoldova környékéről, de határon túlról is.

A Transzlunkány (Transluncani, Oboare), egy 4,5 km hosszú, látványos, sziklába és hegyoldalba ásott, aszfaltozott (mezőgazdasági) út Bégalankástól délre.

A Temes-Cserna árok a Kárpátok leghosszabb folyosószerű árka, 90 km hosszú, Örményes és Teregova között összeszűkül, kialakítva a Teregova-szorost. A Teregova szűk szorosán keresztül kapcsolódik északra a Teregova-felszín a Karánsebesi-medencével.

A Brazovay-kastély két saroktornyos kúria, nagyon leromlott állapotban. Nagypestény déli részén áll, a főúttól keletre, mellette áll a Mara-kúria.

A márványbánya, ahol már a rómaiak korában is folyt a kitermelés, Bukova falutól körülbelül 7 km-re található, a Bisztra-patak völgyén felfelé. Az itt kitermelt kristályos mészkő fehér, enyhén kékes színű, egy kevés grafittartalom miatt néhol fekete foltokkal.

A Temesvár - Karánsebes - Orsova vasútvonal, mely eredetileg az Orientbahn elnevezést kapta, 1875 és 1879 között épült. A vasútvonalat, mely a Domásnya-hágó (Porta Orientalis, Keleti Kapu) közelében, északnyugatra körülbelül 1,6 km-re található, a nyugati világ és a Kelet fő összeköttetésének tekintették.

Szkerisóra-tó, románul Lacul Scarisoara.

A Temes-folyó két szakaszon is bevágta magát a Szemenik-hegység kemény, kristályos kőzetébe. A Teregova falutól északra található szoros mellett, Örményesnél is szép, vadregényes, epigenetikus szurdokvölgy alakult ki.

Fekete-tó, románul Lacul Negru.

A Kohó-kövek Kőfalu (románul Pietroasa) településtől délkeletre találhatók. A hely neve a régi osztrák térképen Eisen-Stollen, ami a német Bergwerkstollen-ből fordítva, magyarul vasbánya-bejáratot jelent.

A délről a Szárkő-hegység, északról a Ruszka-havasok általhatárolt, 699 m magasságban fekvő szoros az őskortól kezdve fontos átkelőhely volt a Temesköz és a Hátszegi-medence között. Az akkor Tapae nevű szoros közelében 89-ben és 101-ben is nagy csatát vívtak a római légiók és a dákok.

A teregovai római kasztrum a Hideg- és a Temes folyók összefolyásánál, körülbelül 2 km-re a falutól északra, a Hideg-folyó és az európai út között, a folyó bal partján volt. A kasztrumot Mehádia és Tibiscum közé helyezték el, azon útvonal mentén, mely Dácia délnyugati határát jelentette.

A Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok északnyugati részén található, Krassó-Szörény és Hunyad megyék területén. A Szárkő név az ómagyar szár szóból ered, kopaszkövet jelent.

A Bozsor községhez (románul Traian Vuia, régebb Bujor) tartozó Zsuppány településtől északnyugatra két halomsírt találunk. A nagyobbik, Zsuppányi halomsírnak nevezett lapos halom 610 méterre, kelet - északkeletre található a Bégaszuszányi vasúti megállótól, 30 méterre északra a Glavica pataktól, annak jobb partján.

Kis-Zenóga-tó, románul Zenoaga Mica.

Prelucsel (Prelucel)-csúcs

Szfinx - Felsőgörbed

Hinta - Felsőgörbed

A település első írásos említése: Monostor (1427), 1484-ben mezőváros, várát először 1505-ben említik. 1551-ben Petrovics Péter, 1616-ban Bethlen Gábor foglalta el, később a törökök lerombolták.

Mikusa-csúcs, románul Varful Micusa.

Délmagyarország legtekintélyesebb római municípiuma, Tibiscum, Krassó-Szörény vármegyében feküldt, a mai Zsuppa helyén. Római - Igazából sokkal impozásabb építményekre számítottam.

A Szörényi-havasokhoz tartozó Szárkő-Godján-hegység északnyugati részében, Karánsebestől keletre fekszik Sebestorony község. Havas hegyek alatt - Fél óra gyaloglás után értünk fel a romokhoz. V@lybra_2 - A szervesdi tó után megkererstük a Sebestoronynál elrejtett dobozt is. A falutól 1 km-re északkeletre található a 420 m magas Stirminica-hegy, melynek ormán többemeletes toronyrom dacol az idők múlásával.

Zenóguca-tó, románul Zanoguta.

A Porta Orientalis-hágó a vízválasztón helyezkedik el, Domásnya falutól északra. A Keleti Kapu a Mehádiai-völgyet köti össze a Temes völgyével.

Iker-tó, románul Lacul Gemenele.

Forrásfalva közelében, a nadrági vasipari társaságnak vasércbányái voltak.

Szkerisóra köve-csúcs, románul Varful Piatra Scarisoarei.

A Szerelem-alagút egy elhagyott sínpár fölé nőtt fakoronák által kialakított zöld folyosó, Obrézsa és Novákfalva között, Karánsebes közelében, Krassó-Szörény megyében. Sínek - Csodálkozom, hogy egyáltalán még létezik a sínpár. Több helyen is meg lehet közelíteni, Obrézsa egyik mellékutcája is keresztezi a sínpárt.

Ferenc József egészalakos szobrát 1906 október 7-én avatták fel Karánsebesen. Ferenc Jóska - Az igazat megvallva, szerintem az öreg császár jobban nézett ki azon a talpazaton. 1943-ban eltávolították, azóta a talapzaton Dragalina tábornok szobra áll.

Arágyes-tavak, románul Taurile Radesului, Lacul Rades.

[ Fel ↑ ]