Erdőszombattelke (Kolozs megye) és környéke turisztikai látnivalói

Holló-kő - Kelemen-havasok

Embernagyságú gömbkövek - Erdőfelek
Kolozsvártól déli irányban, Sárosbükk erdejében, a keletkezési helyükön találhatók a híres feleki gömbkövek.

Borkúti-berek, románul Zavoaiele Borcutului.

Hunyadi János szobra Marosvásárhelyi vár Hunyadi János a tizenötödik századi történelem meghatározó alakja, 1446-tól hat éven át a Magyar Királyság kormányzója volt. Nagy pártfogója volt a kereszténységnek, a marosvásárhelyi Vártemplom tornya az ő anyagi hozzájárulásával épült.

Erdőszengyel 1409-ben Zengelnek Arják a források, 1471-ben Zengyel a neve. Középkori templomáról nincs adat, de feltételezhetjük, hogy a középkorban katolikus falu volt, majd a reformáció idején református lett.

Felső gát Marosvásárhely A Marosvásárhelyi 1-es gát vagy ismertebb nevén felső vagy régi gát az egyik legrégebbi, amelyet a Maros szabályozására építettek. Gyerekkori élményeim - Miután egy geodobozt rejtettem a Május 1 strand területén, majd megtaláltam a Gyalogoshíd geodobozát. Szombat esti felderítés II rész - Másodiknak kiszemelt rejtekhely a Felső gát volt. A gátat 1912-1916 között építették a Maroson.

Kerek tisztás Hója-erdő A Hója egyben hegygerinc és erdő is, Kolozsvártól, illetve a Törökvágásnak nevezett, természetes módon képződött hágótól nyugatra található. Kiterjedése körülbelül 295 hektár, legmagasabb pontja 506 m-en található.

I Ferenc József megkoronázása Marosvásárhely I Ferenc József megkoronázása a Kultúrpalota előcsarnokában, szemben a főbejárattal - Sidló Ferenc 1913. Városháza tér, Marosvásárhely.

Kemény-kastély Marosvécs Marosvécsre érkezve, már messziről feltűnik a falu fölötti dombon, a lombos fák övezte, egykori reneszánsz várkastély. Több mint 300 évig a Kemény család tulajdonában volt.

Kövesdombi forrás Marosvásárhely A Kövesdombi forrás az 1848-as sugárút mellett találató, a Válús-kúttól feljebb, az unitárius templom alatt.

Nemzeti Színház Marosvásárhely Nemzeti Színház, Marosvásárhely Marosvásárhelyi főtéri színház - Miután a főtéren megnéztünk egypár cipős dobozt, ideje volt, hogy ezt a dobozt is megnézzük közelebbről. Befalazták - Az épület nagyon szép, és az előtte levő park is. Nincs a lemez, itt a lemez - A színház előcsarnokában tartott 22.

A Szamos menti hátság nyugati peremvidékén, a Wesselényi-kastélyról és botanikus kertjéről híres Zsibó. Betonterasz - Az az ominózus betonterasz elkészült, tavaly ősszel jártunk arra. Gyöngykavicsok - Valahányszor erre járunk, kiugrunk a Sárkányok közé kávészünetre. Sokadszorra - Sokadszorra csodáltuk meg a sárkányokat. A várostól mintegy 8 km-re található a gigászi kőamfiteátrum, a Sárkányok kertje.

Tisztviselő-telep Marosvásárhely A Tisztviselő-telep Marosvásárhely Somostető alatti magas teraszán terül el, a telep építése Dr Bernády György polgármestersége idején kezdődött. Újra kereshető - A régi helyen elhelyeztem egy új 6x3 cm-es "antenás" dobozt ez eredeti adatokkal. Köszönjük - Köszönjük hogy bejegyeztél. Találatlan maradt - A dobozon kívül mindent megtaláltam amiről szó esett a bejegyzésekben. Az itteni családi házak szecessziós stílusúak és villaszerűek.

1343-ban Jegenye, 1360-ban Jegene, 1666-ban Jegenije, 1670-ben Jeghenye néven jelentkezik az oklevelekben.

Református templom Gernyeszeg A XV-dik században épült gótikus templom, déli kapuja felett található a somkeréki Erdélyi család címere. Sekrestyéjében helyezték el gróf Teleki Mihály kancellár és felesége Weér Judit földi maradványait.

Református templom Gerendkeresztúr 1289-ben jelentkező neve szent kereszt tiszteletére szentelt templomáról tanúskodik, ekkor azonban a helység már lakatlan. A két tatárjárás (1241, 1284) valamelyike vagy mindkettő következtében pusztulhattak el lakói, ebből következik, hogy már pusztulása előtt megvolt a Szent kereszt-templom.

Zongora-ház Mezőcsávás Mezőcsávás és Mezőszabad között, körülbelül félúton, néhány érdekes házat láthat a figyelmes átutazó. Az út melletti épület egy zongorára hasonlít, a mögötte levő épület utcára néző oldalán hegedű formájú ablaknyílást alakítottak ki.

Dedrád 1319-ben Dedrád, majd 1474-ben Dedrada néven jelentkezik az oklevelekben. 1325-ben plébániatemploma van, papja János ekkor a székeskáptalan előtt tárgyalandó birtokmegosztási ügyben van jelen.

[ Fel ↑ ]