Tiszaigar település (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) Közeli látnivalók: Református templom Tiszaigar, 56-os Emlékpark Tiszaigar, Tiszaigari Arborétum, Mátyás király fája Tiszaigar, Szűz Mária látogatása templom Tiszaörs, Kápolna Tiszaörs, Világháborús emlékmű Tiszaszőlős, Református templom Tiszaszőlős.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén.Tiszaigar (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) és környéke turisztikai látnivalói
A sétakertnek induló tiszaigari arborétumot Széky Péter földbirtokos alapította 1867-ben, jelenleg mintegy 380 féle különleges fának és cserjének ad otthont. 1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 2016-17-ben felújításon és a növényállomány fejlesztésén esett át.
A Mátyás király fája a tiszaigari arborétumtól délre található, az első olyan fa volt, melyet az első világháború után védetté nyilvánítottak. 2005-ben a Corvinus Egyetem tanárai a fa korát 400 évesre becsülték, a magassága körülbelül 20 m, jelenlegi kerülete 6 m.
A Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, műemlék Szent Ágota-híd 1894-ben épült az Ágota-pusztán, 1996-ban újították fel. Az Ágota-pusztai természetvédelmi terület a Hortobágyi Nemzeti Park legdélebbi része, határos a Hortobágy-Berettyó csatornával.
A hortobágyi kilenclyukú híd a történelmi Magyarország legnagyobb kőhídja, a hídfők között 93 m hosszú, a 33-as főút halad át rajta. Ezen a helyen már 1346-ban volt fahíd, végül 1833-ban építenek itt kőhídat, nyolc évig tartó munkával - legutóbb 1983-ban, majd 2009-ben újították fel.
A demjéni via ferrata pályák a község régi, felhagyott riolittufa kőfejtőjében kerültek kialakításra, 2021-ben, 375 m összhosszúságban. Ebben a kőbányában hasítással történt a kőfejtés, így a vasalt útrendszert a kőfejtő 33 m magas, függőleges vagy áthajló, de sima falfelületein lehetett kiépíteni.
A karcagi Parkerdő a város környéki tölgyerdőben került kialakításra, a feltárást követően egy 850 m hosszú kocogó pálya, és egy 6 állomásos tornyapálya is megvalósult. Felújítás után kialakították az új, 900 m hosszú futópályát, valamint a város környezetének élővilágát bemutató tanösvényt.A Szent Móric-kápolna bár Kunhegyeshez közelebb van, Abádszalók területéhez tartozik, Tomajpusztán, a Kis-Fás-halmon található. A kápolnát 1892 szeptember 22-én szentelték fel a Nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére.
[ Fel ↑ ]
Csűr-nyelőbarlang - Királyerdő-hegység
A Csűr-nyelőbarlang 6 m magas és 7 m széles bejárata a Runcuri-fennsíkon, a Csűr-gödör hatalmas dolinaszerű mélyedésében, annak nyugati oldalában található.
A debreceni Nagyerdei park látványossága a ma is működő Víztorony, 1913-ban épült - az épületnek 34 m magas kilátója van. A Nagyerdő lombkoronaszintje felett rá lehet látni az erdőre, az Egyetemvárosra, és az egész Debrecenre.
A köznyelvben kastélynak nevezett, 2011-ben műemlékké nyilvánított, sokáig lepusztult állapotban levő Vértessy-kúria Debrecen délnyugati részében található, a Vértesi út mellett.
Az Erzsébet-ligeti lombkorona sétány és kilátó Gyomaendrőd szélén, a Hantoskerti holtág félszigetén található. Egy interaktív tanösvény, mely játékokkal, tanösvénytáblákkal és csónakozási lehetőségekkel mutatja be a fákat, a madárvilágot, és a holtágat.
A Jézus szíve-sziklakápolna Miskolctapolcán, a Brassó utcában található. A kápolnát az e helyen levő mésztufába vágott két barlangból alakították ki, melyeket eredetileg birkaakolnak használtak.
A Petőfi-kilátó, másik nevén Bálvány-kilátó, a Bükk legmagasabb kilátópontja, 957 m tengerszint feletti magasságban található, Bánkúttól nyugatra. A 18 m magas torony felső szintjéről 360 fokos panoráma nyílik Szlovákia hegyeire, a Bükktől északra eső domb- és hegyvidékre, és az Északi-középhegységre.
Debrecen határát a szarmaták által a 320-330-as években létrehozott sánc, az Ördög árkának két vonala is átszeli, ennek egyik szakaszát állították helyre eredeti alakjára. A nép által a Tiszántúlon Ördög árkának nevezett hatalmas földsáncok maradványai többfelé is megtalálhatók az Alföld peremén.
Az Angyalszárny-szikla a Bükk-hegységben, annak leglátványosabb részén, a Bükk-fennsíkon helyezkedik el, a Gyetra-völgy felett. Legrövidebb megközelítése a Bélapátfalváról induló, kék ferde sávval jelzett Bél-kő tanösvényen indulva lehetséges.
A szolnoki Tiszavirág-híd egy kerékpárúttal ellátott gyaloghíd a Tiszán keresztül, mely a Tiszaligeti Termálstrandot köti össze a Szolnok belvárosi Tiszai hajósok terével. A 2011 januárjában átadott hidat Szolnok jelképének szánták, formája a tiszavirágot idézi.
Az ezerévesnek nevezett, más néven Rákóczi-tölgyfa Mikepércs község határában, a Hajdúbagosra vezető földút mellett áll. A magányos tölgy a szakértők szerint csak 250-300 éves, de a túlzásokra hajlamos, egyszerű falusi ember ezerévesre kerekítette életkorát.A Bélkő-hegy 815 m magasan fekvő kilátópontjához a ciszterci apátságtól indulva, egy 5 km hosszú, 7 állomással rendelkező tanösvényen juthatunk fel, 2-3 óra alatt. A tanösvény állomásai a Ciszterci apátság, a Bükkerdő, a János-hegy, a Vasbánya-oldal, a Pala-bánya, a Szász-bérc, végül a Bél-kő csúcsa.
Az Örvény-kő, vagy más néven Pogányoltár, a Bükk-fennsík Kis-fennsík nevű részén található, annak nyugati peremén. A tetején áll a mészkőből készült Jókai-emlékoszlop, rajta a következő szöveg: Jókai Mór, a nagy magyar író emlékére állították e táblát a diósgyőri turisták 1959-ben.
A Tárkány via ferrata Felsőtárkány északkeleti végében, a Bükk-hegység nyugati kapujának nevezett Kő-közi szorosban (Barát-szurdok), a Tárkányi-patak feletti Felsőtárkányi szurdok-sziklafalon került kiépítésre. Kezdőknek is alkalmas, könnyebb (B-D), kiválóan kiépített vasalt útvonal, egy 23 m hosszú függőhíddal.
[ Fel ↑ ]
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.