Boconád település (Heves vármegye) Közeli látnivalók: Szeleczky-kastély Boconád, Szent Mária Magdolna templom Boconád, Magyar Rendőrmúzeum Tarnaméra, Nepomuki Szent János-kápolna Tarnaméra, Római katolikus templom Tarnaméra, IPA park Jászszentandrás, Szarvasgomba Múzeum Jászszentandrás, Római katolikus templom Tarnazsadány.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén.Boconád (Heves vármegye) és környéke turisztikai látnivalói
A Szent Móric-kápolna bár Kunhegyeshez közelebb van, Abádszalók területéhez tartozik, Tomajpusztán, a Kis-Fás-halmon található. A kápolnát 1892 szeptember 22-én szentelték fel a Nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére.
A Mátra északi lejtőjén fekvő zsákfalu római katolikus templomát 1750 körül építették, huszártornyát 1811-ben kapta. Mátramindszent érdekessége a tiszta levegőn túl, hogy Dobó István, az egri vár kapitánya is birtokos volt itt.A Kőleány a Leány-kő nevű hegy látványos kőgombája, Nemti községtől kelet-északkeletre található, a Medves-vidék déli részén. A sajátos alakú, körülbelül 6 m magas homokkőoszlop Magyarország egyetlen homokkő-kőgombája.
Az Angyalszárny-szikla a Bükk-hegységben, annak leglátványosabb részén, a Bükk-fennsíkon helyezkedik el, a Gyetra-völgy felett. Legrövidebb megközelítése a Bélapátfalváról induló, kék ferde sávval jelzett Bél-kő tanösvényen indulva lehetséges.
A Rákóczi-forrás (egykori nevén Közel-kút) a Mátra egyik legismertebb forrása, nevét II Rákóczi Ferencről kapta, akinek kedvelt pihenőhelye volt. A Kékes oldalában összegyűlt vizet felszínrehozó, betonba és kőbe foglalt forrás körül pihenőhelyet, esőházat és tűzrakóhelyet alakítottak ki.
A Tárkány via ferrata Felsőtárkány északkeleti végében, a Bükk-hegység nyugati kapujának nevezett Kő-közi szorosban (Barát-szurdok), a Tárkányi-patak feletti Felsőtárkányi szurdok-sziklafalon került kiépítésre. Kezdőknek is alkalmas, könnyebb (B-D), kiválóan kiépített vasalt útvonal, egy 23 m hosszú függőhíddal.
Az Asztag-kő Gyöngyössolymostól északra, Lajosházától nyugatra helyezkedik el, tengerszint feletti magassága 501 m. Kialakulását tekintve egy gejzírkúpnak a maradványa, ami vulkáni tevékenységre utal.
A Mátyás király fája a tiszaigari arborétumtól délre található, az első olyan fa volt, melyet az első világháború után védetté nyilvánítottak. 2005-ben a Corvinus Egyetem tanárai a fa korát 400 évesre becsülték, a magassága körülbelül 20 m, jelenlegi kerülete 6 m.
A Sárkányszikla Nemti község közvetlen közelében fekszik, egy sárkány hátára hasonlító, érdekes alakú homokkő kúpokból áll. A Kossuth út 72 szám alatt található, régi magtár épülete mögött lehet parkolni, innen 200 m légvonalban, északkelet felé.
A demjéni via ferrata pályák a község régi, felhagyott riolittufa kőfejtőjében kerültek kialakításra, 2021-ben, 375 m összhosszúságban. Ebben a kőbányában hasítással történt a kőfejtés, így a vasalt útrendszert a kőfejtő 33 m magas, függőleges vagy áthajló, de sima falfelületein lehetett kiépíteni.
A Bélkő-hegy 815 m magasan fekvő kilátópontjához a ciszterci apátságtól indulva, egy 5 km hosszú, 7 állomással rendelkező tanösvényen juthatunk fel, 2-3 óra alatt. A tanösvény állomásai a Ciszterci apátság, a Bükkerdő, a János-hegy, a Vasbánya-oldal, a Pala-bánya, a Szász-bérc, végül a Bél-kő csúcsa.
1924-ben épült kontyolt tetőszerkezetű, három helyiségből álló tornácos palóc épület, amely a tradícionális, egyutcás palóc falu örökségét mutatja be. 
A Bába-kő gejzirit sziklacsoport, utóvulkáni működések hatására jött létre - a gejzírkúp Gyöngyössolymos tájképi, geológiai, és szakrális szempontból is különleges látnivalója. A kő bába (babba) neve az ősi istenhit szentháromságából az Istenanyát jelenti, a kőkorszaki Istenanya kultuszához kötődik.
Mátraalmás Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése a Mátra északi oldalában. A harangláb Szent Imre-szobrát 2015-ben Koltai László fafaragó készítette.
Mátramindszent közelében, a Mátra északi lábánál, az Iványi-patak jobb partja felett állt egy természetes hegykúpon. A sétakertnek induló tiszaigari arborétumot Széky Péter földbirtokos alapította 1867-ben, jelenleg mintegy 380 féle különleges fának és cserjének ad otthont. 1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 2016-17-ben felújításon és a növényállomány fejlesztésén esett át.
[ Fel ↑ ]
Csűr-nyelőbarlang - Királyerdő-hegység
A Csűr-nyelőbarlang 6 m magas és 7 m széles bejárata a Runcuri-fennsíkon, a Csűr-gödör hatalmas dolinaszerű mélyedésében, annak nyugati oldalában található.
A Jézus szíve-sziklakápolna Miskolctapolcán, a Brassó utcában található. A kápolnát az e helyen levő mésztufába vágott két barlangból alakították ki, melyeket eredetileg birkaakolnak használtak.
A Petőfi-kilátó, másik nevén Bálvány-kilátó, a Bükk legmagasabb kilátópontja, 957 m tengerszint feletti magasságban található, Bánkúttól nyugatra. A 18 m magas torony felső szintjéről 360 fokos panoráma nyílik Szlovákia hegyeire, a Bükktől északra eső domb- és hegyvidékre, és az Északi-középhegységre.
Az Örvény-kő, vagy más néven Pogányoltár, a Bükk-fennsík Kis-fennsík nevű részén található, annak nyugati peremén. A tetején áll a mészkőből készült Jókai-emlékoszlop, rajta a következő szöveg: Jókai Mór, a nagy magyar író emlékére állították e táblát a diósgyőri turisták 1959-ben.
A Buják település melletti, 466 m magas, festői panorámával kecsegtető Sasbérc a Cserhát legmagasabb pontja. A kilátó a 20-dik század elején épült, Pappenheim Szigfrid gróf építette felesége kérésére.A szolnoki Tiszavirág-híd egy kerékpárúttal ellátott gyaloghíd a Tiszán keresztül, mely a Tiszaligeti Termálstrandot köti össze a Szolnok belvárosi Tiszai hajósok terével. A 2011 januárjában átadott hidat Szolnok jelképének szánták, formája a tiszavirágot idézi.
A karcagi Parkerdő a város környéki tölgyerdőben került kialakításra, a feltárást követően egy 850 m hosszú kocogó pálya, és egy 6 állomásos tornyapálya is megvalósult. Felújítás után kialakították az új, 900 m hosszú futópályát, valamint a város környezetének élővilágát bemutató tanösvényt.A Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, műemlék Szent Ágota-híd 1894-ben épült az Ágota-pusztán, 1996-ban újították fel. Az Ágota-pusztai természetvédelmi terület a Hortobágyi Nemzeti Park legdélebbi része, határos a Hortobágy-Berettyó csatornával.
[ Fel ↑ ]
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.