Dég település (Fejér vármegye) Közeli látnivalók: I Világháborús emlékmű Dég, Szent Anna-templom Dég, Hollandi-ház Dég, Antikizáló sziklabarlang Dég, Festetics-kastély Dég, Mezőföldi Tájház Dég, Szent Mihály Római katolikus templom Mezőszilas, Református templom Lajoskomárom.
A Meleg-hegyi Likas-kő Nadap községtől nyugatra található, a Meleg-hegy gerincén. Az érdekes sziklacsoport, ingókő anyaga kvarcit, a Meleg-hegy gerincét követő kvarctelérből készítette a természet.
A Tethys-alagút Veszprémben, a Szent István-völgyhíd közelében és attól délkeletre, a Harmat utca és a Séd-patak között helyezkedik el.
A 228 m magas Somlyó-hegy tetején álló, rossz állapotba került kilátót 2015-ben Alsóörs alapoktól újjáépítette. A hatszögletű, 17,5 m magas építmény legfelső kilátószintjéről szép kilátás nyílik a Balaton keleti és északi partjára, illetve a Bakonyra.
A Pákozdi Ingókövek természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozd községtől északra található. A Velencei-hegység Magyarország legöregebb tájegysége, gránit alapkőzetű, mely itt elszórtan, sziklacsoportokat alkot.
1844-ben épült a reformkor építkezési hullámában klasszicista stílusban, és Paks emblematikus történelmi épülete lett.
A szekszárdi Szőlő- vagy Kálvária-kilátó a város címerének jelképeiből, szőlő- és kalászmotívumokból létrehozott kompozíció. A Bartina városrész fölé magasodó, kilátóként használt építményt 1983-ban avatták fel, lassan a város jelképévé vált.
A Várgesztes felett álló gesztesi vár volt nemzetségi vár, királyi vadászkastély, magyar és török végvár, kőbánya, menedékház és turistaszálló. A vár egykor két részből állt, egy külső védőfalból és egy belső várból, ez utóbbi falai állnak még ma is.
A Szent Gaál-kastély, eredeti nevén Zomba-Szentgál-Dőry-Pejacsevich-Komlósi kúria, Szekszárd és Zomba település között, Szentgálszőlőhegyen található.
A kislődi Csalános-völgy alapkőzete mészkő, itt helyenként szép mészkősziklákat találunk. A környék néhány sziklája a Hámor, a Vörös-szikla, a Kepe-kő, a Csalános.
Az Őstölgyes hatalmas, néha 5 m törzskerületű, több száz éves tölgyeivel 87 hektáron terül el, Bogyiszló és a Duna között. A helyi természeti ritkaságnak számító Kasztói Őstölgyes területét 1993-ban nyilvánították védetté.
A Sötétvölgyi-kilátó, másnéven Várhegyi-kilátótorony Szekszárdtól nyugatra, a Kakasd melletti 205 m magas Vár-hegy oldalában áll - a népszerű túracélpontot 2003-ban építették.
A vértesszentkereszti apátság egyik legjelentősebb magyarországi román kori emlékünk. A XIII-dik században ereje teljében lévő Csák-nemzetség idején élte virágkorát a Vértes erdeiben lévő kolostor, amely közel egy hektáron terül el.
Mindszentkálla fölé nyugatról magasodik a 302 m magas Kopasz-hegy, az Öreghegy legmagasabb pontja. A tetejéről csodálatos körpanoráma nyílik a Káli-medencére, látni lehet innen a Gulácsot, a Csobáncot, a Tóti-hegyet, a szigligeti várromot.
Az Alcsúti Arborétum 40 hektáron elterülő természetvédelmi terület, Magyarország legrégibb és legeredetibb angolpark jellegű kertje. A Csaplári-erdőben helyezkedik el, Székesfehérvár és Tata között, Budapesttől alig 40 km-re.
A fonyódi középkori palánkvár, másik nevén Fácános vár, maradványa a Balaton déli partján, Fonyód város keleti részében található. A vár létezésének első hiteles említése 1548-ból származik.
A Leány-kő Magyaregregytől nyugatra található, a Kisvaszari-vízfolyás felső, Vágyom-völgynek nevezett részében. A legenda szerint itt vált kővé egy pásztorlegény és leány, a szülők átka nyomán, miután szüleik tiltó szava ellenére egymásba szerettek.
A Gömbkilátó, eredetileg a magyar alumíniumipar, ma Balatonboglár város jelképe, a 165 m magas, vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán áll. Az 1950-es években építették a brüsszeli világkiállításra, mai formájában 2012 óta látható.
A Kőtenger a Káli-medence legismertebb nevezetessége, Mindszentkálla és Szentbékkálla között található. Különleges formájú sziklavilág várja az idelátogatókat, a sziklák mélyedéseiben virágok és jellegzetes növények gyönyörködtetnek.
A Bagolykő-Róka-szikla, természetes kilátóhely, Ábrahámhegy község nyugati szélén található. A méretes sziklaképződményt a szél és az eső munkája alakította ki.
Csókakő vára a hasonló nevű település látnivalója, Fejér vármegye egyetlen fennmaradt középkori eredetű vára. A 479 m magas Csóka-hegy oldalában, egy sziklafennsíkon, a Vértes-hegység szélén épült, a Gaja-patak völgyében áthaladó utat ellenőrizte.
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.