Kondoros település (Békés vármegye) Közeli látnivalók: Kossuth-szobor Kondoros, Római katolikus templom Kondoros, Evangélikus templom Kondoros, Világháborús emlékmű Kondoros, Szökőkút Kondoros, Kondorosi Csárdamúzeum, Petőfi István sírköve Kondoros, Szlovák Tájház Kondoros.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén.Kondoros (Békés vármegye) és környéke turisztikai látnivalói
A bökényi duzzasztó és hajózsilip 1905-07-ben épült vízlépcső, a Hármas-Körös egy folyószakaszán biztosítja az öntözéshez szükséges vizet, és a hajózást teszi lehetővé a békésszentadrási vízlépcsőig. A tűsgátas rendszerű duzzasztó az első vasbeton szerkezetű vízépítési műtárgy az országban, terveit Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár készítette.
Az ifjú Geist Gáspár terveztette, valószínűleg Ybl Miklós által tervezett vadászkastély Orosházától északkeletre, a hozzá tartozó Kiscsákón található. Tornyos, földszintes, elővárosi eklektikát mutató épület, kazettás famennyezetű nagyteremmel, a főpárkány alatt vadásztémájú sgraffito díszítéssel.
Az Erzsébet-ligeti lombkorona sétány és kilátó Gyomaendrőd szélén, a Hantoskerti holtág félszigetén található. Egy interaktív tanösvény, mely játékokkal, tanösvénytáblákkal és csónakozási lehetőségekkel mutatja be a fákat, a madárvilágot, és a holtágat.
Az 1810 körül klasszicista stílusban épült, műemlék Vásárhely-Bréda-kastély Lőkösháza mellett, a Bréda-majorban található - bár jelenleg magántulajdonban van, a hét minden napján látogatható.
A Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely Békéscsabán, a Gyulai út 65 szám alatt található, 1980 október 31-én nyitották meg. A Gabonamúzeum létesítményei a Gajdács vagy Csabai-tanya, a Csókási vagy Kiss-féle szélmalom, a Vésztő-Mágori szín, Mladonyiczky Béla A mag című szoborkompozíciója, Emil Vitroel a Bőség című szobra.
A klasszicizáló, eklektikus stílusú Károlyi-Berchtold-kastélyt 1897-98-ban építtette gróf Berchtold Lipótné, Károlyi Alajos lánya, Ferdinanda. A kastély, mely átvészelte a háborúkat, eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és mellékhelyiségekből állt - ma művelődési ház, iskola és könyvtár.
Beliczey József egykori Békés megyei főispán kastélya 1870 körül épült - oszlopos portikuszú, klasszicizáló épület, melyet 1910 körül eklektikus-szecessziós, egytornyos villává bővítettek ki. A Beliczey-kastély magántulajdonban van, jelenleg nem látogatható, a kerítés mellől az épület sem látszik.
Magyarország talán legnagyobb platánfája, egy indiai eredetű platánfa (Platanus Occidentalis), a mezőhegyesi ménesbirtok udvarán áll, a több mint kétszáz éves fa 4,8 m kerületű és 35 m magas. A fedett lovarda mellett található platánfát, egy másik társával együtt, 1819-ben ültették.
A Batthyány László által 1844-ben rendelt, Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján 1850 körül épült kétszintes Batthyány-Geist-kastély a Kondorostól délre levő Geisztcsákón található. Itt alakult meg az ország első vadásztársasága, a Geist család előbb béreli a kastélyt, majd megveszi a területet, a második világháború után a kastély üresen marad, 1993-tól a kondorosi önkormányzat a tulajdonos.[ Fel ↑ ]
Fehérkő-hasadék - Királyerdő-hegység
A Cutilor-szurdok, vagy Fehérkő-hasadék az azonos nevű völgy középső és alsó részében található.
Nagyszalonta, Arany János szülovárosa. Látnivalói a fotéren álló Csonka-torony, a benne muködo Arany János-emlékmúzeummal, és a fotér másik oldalán levo mellszobrok.
A Lombkorona-sétány Makón, a Maros jobb oldalán található, 191 m hosszú és 10 m magassságban helyezkedik el, a pedig torony 18 m magas. A magasból csodálhatjuk meg a Maros-parti ártéri környezetet és annak élővilágát, majd lecsúszhatunk a Kárpát-medence leghosszabb száraz szárazföldi csúzdáján.
Kulin György-emlékház - Nagyszalonta
A cséffai természeti park területének védetté nyilvánítását elsősorban az itt található értékes élőhelyek, a nedves-mocsaras rétek, pannon szikesek, a közel 200 hektáros Radványi-erdő, valamint a 700 hektáros mesterséges halastavakhoz kötődő gazdag madárvilág indokolta. A Tetemre hívás című Arany János balladában is megörökített radványi sötét erdő az egykori Körös menti ártéri keményfás ligetek maradványa.
A karcagi Parkerdő a város környéki tölgyerdőben került kialakításra, a feltárást követően egy 850 m hosszú kocogó pálya, és egy 6 állomásos tornyapálya is megvalósult. Felújítás után kialakították az új, 900 m hosszú futópályát, valamint a város környezetének élővilágát bemutató tanösvényt.A tiszakürti arborétum Tiszakürtön, a Hősök teréről az új iskolánál északra tartva, a Tisza irányába haladva, a Bolza gróf út 5 szám alatt található. A kertet a Bolza család létesítette, a 19-dik század végén, Tige Mária grófnő kezdeményezésére, egy 17 hektáros erdős-mocsaras területen.
A szolnoki Tiszavirág-híd egy kerékpárúttal ellátott gyaloghíd a Tiszán keresztül, mely a Tiszaligeti Termálstrandot köti össze a Szolnok belvárosi Tiszai hajósok terével. A 2011 januárjában átadott hidat Szolnok jelképének szánták, formája a tiszavirágot idézi.
A Feneketlen-tó Mezőhegyes és Battonya között, a 48-as erdő szélén található, a talajvízzel feltelt krátere az 1961 december 29-én bekövetkezett gázkitörés eredménye. Nevével ellentétben a tó csak 10 m mély, kis alapterületű, átmérője 50 m, az ország negyedik legnagyobb, ilyen módon keletkezett krátertava.
A 3006 m hosszú hódmezővásárhelyi árvédelmi fal, vagy Kőfal, városképi jelentőségű műemlék, a várost körülvevő árvédelmi töltés - egyedülálló alföldi látnivaló, 1958 óta védelem alatt áll. Árvízvédelmi célból Hódmezővásárhely északi és keleti határán egy 17,5 km hosszú földtöltést építettek, és 1879-1881 között a déli részen a 3 km hosszú, téglából emelt, úgynevezett Kőfalat.A csongrádi úgynevezett fahíd Csongrád város északi részén található, a Gőzhajó utca végén - a Mámai-réti és nagyréti mezőgazdasági területeket köti össze a várossal. Az ipari műemléki védelem alatt álló csongrádi pontonhíd a csongrádiak nyelvhasználatában fahídként van emlegetve, de a fa útpálya kivételével a híd vasszerkezetű.
Az 5002 ha-os új természetvédelmi terület a román–magyar határ mentén, Nagyváradtól 30 km-re délnyugatra helyezkedik el, Cséffa és Oláhszentmiklós Bihar megyei községek határában és közvetlenül kapcsolódik a Körös–Maros Nemzeti Park területeihez, egy összefüggő, határon átnyúló, közel 13 ezer hektáros védett területet alkotva.
A Borzák-malom, ma ipartörténeti múzeum és közösségi tér, a Nagyiratos községhez tartozó Nagyvarjas faluban található, a 59-60 szám alatt. Az egykori parasztmalmot 1940-ben építették és 1949-ig működött, majd a román állam elvette tulajdonosaitól, a kollektivizálás után raktárként használták.
[ Fel ↑ ]
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.