Csárdaszállás település (Békés vármegye) Közeli látnivalók: Denevérodú Gyomaendrőd, Református templom Köröstarcsa, Népi Kulturális Ökocentrum és Tájház Köröstarcsa, Orlai Petrich Soma Muzeális Gyűjtemény Mezőberény, Szent László templom Hunya, Honti Műhely Galéria Gyomaendrőd, Papp Zsigmond Emlékház Gyomaendrőd, Erzsébet ligeti lombkorona sétány és kilátó Gyomaendrőd.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén.

Csárdaszállás (Békés vármegye) és környéke turisztikai látnivalói

Károlyi-Berchtold-kastély Árpádhalom
A klasszicizáló, eklektikus stílusú Károlyi-Berchtold-kastélyt 1897-98-ban építtette gróf Berchtold Lipótné, Károlyi Alajos lánya, Ferdinanda. A kastély, mely átvészelte a háborúkat, eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és mellékhelyiségekből állt - ma művelődési ház, iskola és könyvtár.
Geist Gáspár-kastély Orosháza
Az ifjú Geist Gáspár terveztette, valószínűleg Ybl Miklós által tervezett vadászkastély Orosházától északkeletre, a hozzá tartozó Kiscsákón található. Tornyos, földszintes, elővárosi eklektikát mutató épület, kazettás famennyezetű nagyteremmel, a főpárkány alatt vadásztémájú sgraffito díszítéssel.
Erzsébet-ligeti Lombkorona sétány és kilátó Gyomaendrőd
Az Erzsébet-ligeti lombkorona sétány és kilátó Gyomaendrőd szélén, a Hantoskerti holtág félszigetén található. Egy interaktív tanösvény, mely játékokkal, tanösvénytáblákkal és csónakozási lehetőségekkel mutatja be a fákat, a madárvilágot, és a holtágat.
Batthyány-Geist-kastély Batthyány-Geist-kastély Kondoros
A Batthyány László által 1844-ben rendelt, Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján 1850 körül épült kétszintes Batthyány-Geist-kastély a Kondorostól délre levő Geisztcsákón található. Itt alakult meg az ország első vadásztársasága, a Geist család előbb béreli a kastélyt, majd megveszi a területet, a második világháború után a kastély üresen marad, 1993-tól a kondorosi önkormányzat a tulajdonos.
Beliczey-kastély Csabaszabadi
Beliczey József egykori Békés megyei főispán kastélya 1870 körül épült - oszlopos portikuszú, klasszicizáló épület, melyet 1910 körül eklektikus-szecessziós, egytornyos villává bővítettek ki. A Beliczey-kastély magántulajdonban van, jelenleg nem látogatható, a kerítés mellől az épület sem látszik.
Gabonamúzeum Békéscsaba
A Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely Békéscsabán, a Gyulai út 65 szám alatt található, 1980 október 31-én nyitották meg. A Gabonamúzeum létesítményei a Gajdács vagy Csabai-tanya, a Csókási vagy Kiss-féle szélmalom, a Vésztő-Mágori szín, Mladonyiczky Béla A mag című szoborkompozíciója, Emil Vitroel a Bőség című szobra.
[ Fel ↑ ]
Oszoly-barlang - Királyerdő-hegység
Oszoly-barlang - Királyerdő-hegység
Csűr-nyelőbarlang - Királyerdő-hegység
Csűr-nyelőbarlang - Királyerdő-hegység
A Csűr-nyelőbarlang 6 m magas és 7 m széles bejárata a Runcuri-fennsíkon, a Csűr-gödör hatalmas dolinaszerű mélyedésében, annak nyugati oldalában található.
Vásárhelyi–Bréda-kastély Lőkösháza Az 1810 körül klasszicista stílusban épült, műemlék Vásárhely-Bréda-kastély Lőkösháza mellett, a Bréda-majorban található - bár jelenleg magántulajdonban van, a hét minden napján látogatható.
Pontonhíd Csongrád A csongrádi úgynevezett fahíd Csongrád város északi részén található, a Gőzhajó utca végén - a Mámai-réti és nagyréti mezőgazdasági területeket köti össze a várossal. Az ipari műemléki védelem alatt álló csongrádi pontonhíd a csongrádiak nyelvhasználatában fahídként van emlegetve, de a fa útpálya kivételével a híd vasszerkezetű.
Szent Móric-kápolna Abádszalók A Szent Móric-kápolna bár Kunhegyeshez közelebb van, Abádszalók területéhez tartozik, Tomajpusztán, a Kis-Fás-halmon található. A kápolnát 1892 szeptember 22-én szentelték fel a Nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére.
Az 5002 ha-os új természetvédelmi terület a román–magyar határ mentén, Nagyváradtól 30 km-re délnyugatra helyezkedik el, Cséffa és Oláhszentmiklós Bihar megyei községek határában és közvetlenül kapcsolódik a Körös–Maros Nemzeti Park területeihez, egy összefüggő, határon átnyúló, közel 13 ezer hektáros védett területet alkotva.
Körösszegi vár lakótornyának romja Körösszegi vár lakótornyának romja A várat a Borsa-nemzetség építtette a tatárjárás után, a XIII-XIV-dik században, lakótornya 25 méter magas. 1291-ben itt halt meg IV-dik Kun László magyar király, 1604-06-ban Bocskai hajdúi rombolták le.
Nagyszalonta látnivalói Nagyszalonta, Arany János szülovárosa. Látnivalói a fotéren álló Csonka-torony, a benne muködo Arany János-emlékmúzeummal, és a fotér másik oldalán levo mellszobrok.
Borzák-malom Nagyvarjas A Borzák-malom, ma ipartörténeti múzeum és közösségi tér, a Nagyiratos községhez tartozó Nagyvarjas faluban található, a 59-60 szám alatt. Az egykori parasztmalmot 1940-ben építették és 1949-ig működött, majd a román állam elvette tulajdonosaitól, a kollektivizálás után raktárként használták.
Kulin György-emlékház Nagyszalonta Kulin György-emlékház - Nagyszalonta
Tiszavirág-híd Szolnok A szolnoki Tiszavirág-híd egy kerékpárúttal ellátott gyaloghíd a Tiszán keresztül, mely a Tiszaligeti Termálstrandot köti össze a Szolnok belvárosi Tiszai hajósok terével. A 2011 januárjában átadott hidat Szolnok jelképének szánták, formája a tiszavirágot idézi.
Öreg téglahíd Földeák Földeák öreg téglahídja a település északi szélén, a falu horgásztava mellett, a Bacsó Béla utca végén található, és a Száraz-ér fölött ível át. Ez a híd Csongrád-Csanád vármegye legrégebbi téglaboltozatos hídja, összeköti Földeák belterületét a külterülettel, közlekedésre is szolgál, de rajta mennek keresztül a közüzemi vezetékek is.
Parkerdő és Lombkorona-sétány Parkerdő és Lombkorona-sétány Karcag A karcagi Parkerdő a város környéki tölgyerdőben került kialakításra, a feltárást követően egy 850 m hosszú kocogó pálya, és egy 6 állomásos tornyapálya is megvalósult. Felújítás után kialakították az új, 900 m hosszú futópályát, valamint a város környezetének élővilágát bemutató tanösvényt.
Indiai platánfa Mezőhegyes Magyarország talán legnagyobb platánfája, egy indiai eredetű platánfa (Platanus Occidentalis), a mezőhegyesi ménesbirtok udvarán áll, a több mint kétszáz éves fa 4,8 m kerületű és 35 m magas. A fedett lovarda mellett található platánfát, egy másik társával együtt, 1819-ben ültették.
A cséffai természeti park területének védetté nyilvánítását elsősorban az itt található értékes élőhelyek, a nedves-mocsaras rétek, pannon szikesek, a közel 200 hektáros Radványi-erdő, valamint a 700 hektáros mesterséges halastavakhoz kötődő gazdag madárvilág indokolta. A Tetemre hívás című Arany János balladában is megörökített radványi sötét erdő az egykori Körös menti ártéri keményfás ligetek maradványa.
[ Fel ↑ ]
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.