A bözödi levenduladomb a tó keleti végénél, a kőrispataki letérőnél található, különleges helyszínen. 2023-ban június 20 és július 9 között szerveztek nyílt napokat, naponta 10-21 óra között.
Székelymuzsnától északra egy meredek, suvadással kopaszra feltárt konglomerát sziklafal, a Likoldala emelkedik, amelynek sziklaodúi a tatárjárás idején menedékül szolgáltak. Valószínűen innen kapta a kiemelkedő csúcs, a 816 m magas Liktető a nevét.
Gondolom, hogy többen próbálkozhattak a doboz megkeresésével, de nem számoltak be a kudarcról. Megleltem a leleményes helyet, igaz, én is kezdtem már feladni. A Megyei Kórház közeléből induló, piros ponttal jelzett, egykor kiépített, egészen a Számológép-gyárig vezető ösvényen indultam a Somostető felé. A Somostetőről, Marosszentgyörgyről, és Jeddről is jelzett turistautak vezetnek a vásárhelyiek kedvenc kirándulóhelyei felé: Németkalap, Terebics, Cinege-tető.
Marosvásárhelyi vár Hat, en ere nem vennek merget. Nem tudom, hogy kinek volt nagyobb élmény? Engem is itt soroztak be annak idején. A marosvásárhelyi vár napjainkban látható formáját a XVII-dik században, többszöri munkálatok után nyerte el.
Menet Podragu fele kerestem meg. Hetvegen felugrottunk furodni egyet a Podragu toba. Árpás-völgyi bánya.
Gernyeszeg látnivalója a Teleki család erdélyi barokk kastélya. Ott jartunk, de nem tudtunk bejutni a kastely udvarara. Egy rendezvény alkalmából voltunk a kastélyban, így sikerült alaposan körbejárjuk. A Teleki-kastély kapuja zárva volt, kapus sehol.
Csűrszínház Mikháza Ezért csak amolyan vár féle, a Vágás-patak partján, az eredeti egy földből készült erődítmény lehetett, rajta egy palánkvárral. A Bánatos királylány kútja mellett, közösségi összefogással megépítették az eredetileg a Várfele nevű domboldalon lévő egykori erődítmény elképzelt mását.
Essigmann-ház Segesvár Az Iskola utca 10 szám alatt található lakóház. Épült a XVII-XVIII-dik században, módosították a XX-dik században.
A székelyudvarhelyi csillagvizsgáló a nyolvanas évek végén épült. Soha nem használták, jelenleg üresen és romos állapotban áll.
Szentmihály 1319-ben villa Szentmihálteluke néven írják, 1453-ban Zentmyhaltelke, 1644-ben Szent Mihály Telke formában fordul elő.
Lélegzetvisszafojtva hallgattuk a mesét, s a szomorú éneket, amit az asszony olyan gyönyörűen énekelt, hogy még a felnőttek is megkönnyezték.
1256-ban Almás néven jelentkezik az okiratokban és úgyszintén 1432-ben is. A Református Névkönyv szerint a Basta korszakig egyháza volt, azután elnéptelenedett, ezt erősíti meg a Puszta előneve is.
A fehér amurokhoz-tavak Erzsébetváros Az erzsébetvárosi örmény katolikus templomtól Kund felé tartva, nem hagyhattuk ki az Erzsébetváros közelében levő tavakat sem. Közös megegyezés alapján fakir rejtett az Erzsébetváros közelében található tavaknál.
Steiner-ház Segesvár Fekete-tó fürdő Székelyudvarhely Ez volt a város első olyan helye, ahol sportolni lehetett. Sajnos a Fekete-tó helyét, a telek új tulajdonosa feltöltötte. Az egykori Kollégium-kert, a mostani labdarúgópálya és a vasúti sín közötti rész, köré csoportosulnak Székelyudvarhely szabadtéri sportpályái.
Teleki-kripta Gernyeszeg A Teleki-kastély és a református gótikus templom mellett Gernyeszeg kiemelt látnivalói közé tartozik a Telekiek gernyeszegi ágának a piramis formájú kriptája.
Attila vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. A honismereti túrasorozat egyik célpontja volt a Rika-erdei erődítményrendszer, és ekkor találtuk meg a ládát. Előző Likaskői felfedezésünkön felbuzdulva nézelődtünk doboz után az Attila váránál, és meg is találtuk azt. Szóval ti minden leírás, szöveges segítség, kép vagy gps koordináta nélkül találtátok meg a rejtekhelyet?
Sündisznó-szikla Ürmös A falu délnyugati kijáratánál, a régi térképeken Kiskőbányának nevezett részen, egy különleges, sündisznóhoz hasonlító sziklát találunk. Megtaláltam, kár, hogy cigánytelep van a tövében.
Segesvártól 27 km-re délkeletre fekszik, Szászkézd községhez tartozik, a községközponttól 7 km-re délkeletre van. Éveken át csak nézegettem a kastély romjait, de mivel most doboz is van rejtve, megálltam megkeresni. A helység látnivalója a Haller-kastély 1553-ból.
Hogy, a pünkösdi rózsa pünkösdkor virágzik. Sajnos nem találtam meg sem a mézeskalácsot, sem a pünkösdi rózsákat. De üvegek és egyebek akkor nem voltak ott. Szentkeresztbányáról a Tolvajos tető fele, jobb oldalt, van egy parkoló, aminek 2 irányból van bejárata.
Bözödújfalu elpusztult falu Romániában, Maros megyében. A délelőtt folyamán nagyon eltöltöttem az időt a bözödi halomsírok legjobb megközelítésének megtalálásával. A doboz eltűnt.
Lestyán Ferenc írja, hogy Pázmány katalógusa Nyárád kolostorról is tud, de helyét nem ismeri. A katolikus templom doboza után itt folytattam. A Kis-Nyárád mellett a nyíló tőzikék csodálatosak, valóságos szőnyeget alkotnak.
Földpiramisok Mezőkirályfalva A falutól délre találhatók, a DJ173 jelzésű megyei út keleti oldalán, a Cseh hát nevű dombtól nyugatra. A Mezőkirályfalva melletti földpiramisok földcsusszamlás útján jöttek létre.
Református templom Erdőszentgyörgy Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. Erdőszentgyörgy református temploma gótikus, a 13-14-dik század fordulóján épült.
A fotók alapján beazonosítottuk a rejteket, de a ferde fát már kivágták. Együtt találtuk meg, miközben Balázsfalvára utaztunk, elhozni egy könyvörökséget (két tonna könyvet). 1324-ben jelentkező neve Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról tanúskodik.
Vajdaszentivány tava Erődített evangélikus templom Brulya Régiségére enged következtetni a templom védőszentje, Szent Miklós is. 1332-ben plébániatemploma van - a templom eredete sokkal régibb, Halaváts szerint a XIII-dik század elején építették, ez egybeesik a szász telepítés korával, mely a XII-dik század után közvetlenül megtörtént itt is.
Fahíd a Nagy-Küküllő felett Székelyudvarhely A fahíd része a Malom utcának, Székelyudvarhely északnyugati részét köti össze a délkeleti felével. Egy kicsit várni kellett, ameddig néhány arrajáró tovább megy, addig az úszkáló kacsákat néztük. Azért nem gondoltam, hogy majdnem délben ilyen kevesen vannak a hídon.
Pekri Lőrincz sírköve Kutyfalva A falu nyugati szélén, közel a Maroshoz, a Ripa nevű szakadékos oldal felett található a település református temetője. Itt, a Kripta lábok nevű dűlőn (Orbán Balázsnál Kőláb nevű domb) áll Pekri Lőrincz gróf négyszög formájú, kivehetetlen feliratú sírköve.
Ma délben jártam a romos Haller kastélynál. Kerelőszentpál Marosvásárhelytől 20 km-re található - látnivalói a Haller család 18-dik században épült, barokk stílusú, jelenleg romos kastélya és temető kápolnája.
Bodos a Barót felől jövő főúttól kicsit bennebb, nyugalmas környezetben, dombok között, egy teknőben fekszik. Azt hiszem mi vagyunk az elsők akik megtaláltuk, a logfüzet szerint. Bodvaj fele utkozben egy kis kitero, es mar meg is van a rejtek. A rejtekhelyet már messziről kiszúrtam, de előtte szétnéztem a templomban.
Isten dombja Mezőbánd Az Isten dombjánál találkozik a bándi, a bergenyei, és a paniti határ. A Bándról Marosvásárhelyre bevezető út nyugatról megkerüli ezt a magaslatot.
A segesvári Céhek háza múzeum a Torony (Turnului) utca 1 szám alatt található. Segesvári és környékbeli kézművesek szerszámai, gépei és berendezései vannak itt kiállítva.
A Székelyudvarhely - Szováta útvonal mellett, Székelyudvarhely felől jövet, jobbról, Korondon felül 3 km-re van a Likaskő. Az afonya arusok figyeltek, hogy mit keresunk, de miutan rauntak, eloszedtuk a dobozt s beirtuk a nevunket. Szép hely mindenesetre. Nem jöttem rá a képről, hogy mi lehet a kereszt, de a helyszínen már egyértelmű volt.
A Nagy-Küküllő hullámai felett átvezető híd a sárdi hid, a Székelyföld anyaszékének, Udvarhelyszéknek a határszéle nyugatról. A Székelyföldre vezető főútvonalt követve, amint az utas Segesvárt elhagyja, s aztán a gyönyörü fekvésű fehéregyházi kastélyt meghaladja, mind mélyebbre hatol a hegységek közé.
Mivel kocsival közelítettem meg a helyet, körbe kellett kerülnöm. Vagy elsőnek találtad meg a geodobozt? Ötletes rejtési modszer. A Maroson átívelő hídon túl a vasutat felszedték, csak a töltés maradt, habár vezetőink felújítást ígértek.
A település eredetét a XI-XII század fordulójára teszik, mert ebből a korból származó, félig földbe ásott lakások nyomait tárták fel. Nem sokkal későbbi lehet a temploma.
A Kultúrpalota homlokzatának alsó domborművei a főhomlokzaton, a bejárat felett - Kallós Ede 1913. Városháza utca, Marosvásárhely.
