A korondi sóskút a 13A műút mellett, a Korond vize jobb partján, a Sós ház-ban található. Na ez fifikás volt, és elsőki is lettünk. Köszönöm, és gratulálok. Nem vagyok a híve az úgynevezett mistery típusú rejtéseknek.
Az Ónművesek (románul Cositorarilor) utcájában láthatjuk Segesvár első, XIV-dik században épített plébániatemplomának megmaradt romjait. A romok az Evangélikus Egyházközösség kertjében vannak, a fedett Diáklépcső közvetlen közelében, az Iskola-domb aljában.
A kilátót 2008 nyarán építették az oroszhegyiek, szeptember 21-én avatták fel a második Szilvanapok alkalmával, Böjte Csaba ferences szerzetes által celebrált szentmise keretében. A Reztető felől, Székelyszentkirályon keresztül érkeztem Oroszhegyre. Magtaláltam a rejtekhelyet és megtaláltam a kilátót lebontva, szépen egy rakásban. Úgy néz ki, hogy nem olvastad el figyelmesen a geodoboz megtalálását segítő információt, és nem nézted meg azt sem, hogy ki a geodoboz rejtője.
Lerescu-hágó, románul Curmatura Lerescu (régebbi térképeken Illerescu).
Régi Olt-fahíd Hévíz Nem maradt meg fénykép vagy rajz róla. A hévízi Olt-híd újjáépítés áldozata lett, 1886-1887-ben cserélték ki újszerkezetű vashíddal.
A Somostető és környéke magába foglalja a Marosvásárhely keleti részén levő magaslatot és annak lankás oldalait. Megtalaltuk, kituno a rejtek, a geodoboz jo allapotban van. Egy fagyos, felhős márciusi vasárnap reggelen felsétáltam a Somostetőre. Rég volt ilyen szép hó errefelé.
Királyhalma 1396-ban tűnik fel az oklevelekben, templomról nincs adat, de a XV-dik századig katolikus lakói voltak.
Gyergyó (György) hídja-tó, románul Lacul Podu Giurgiului.
Annak ajánlom ezt a helyet aki nem fél attól, hogy letérjen a turista ösvényről és hatalmas falak tövében, iszonyatosan szép kilátás mellet, egy csendes helyen szeretné élvezni a Bucegi szépségét, nem a Babele és a Sfinx turista forgatagában.
Ebben a házban lakott Krauss György (1607-1679), Segesvár krónikása és történésze, a XVII-dik századi Erdély történelmének szerzője.
A Persány-hegység központi részében, a Bogáti hágó és Oltbogát között terül el a Bogáti erdő. A 85 km2 felületű természetvédelmi terület 17 km hosszúságban nyúlik el, a Bogát-patak völgye mentén.
Benkő Károly idejében épül fatemploma, mai temploma 1842-ből való.
A szétválást követően az ortodoxiát felvállaló marosvásárhelyi izraeliták minden területen függetlenedni próbáltak - teljesen normális volt, hogy a két zsidó közösségnek meglegyen a saját temetkezési helye, ahova csak a sajátjait temeti el. A gyalogoshíd geodoboza után eljöttünk ide. Sikerült bejutnom a temetőbe (a kapun át). Amikor a dobozt rejtettem, fél órát töltöttem a temetőben, keresve a megfelelő helyet.
Mi is sokszor igy halasszuk ki a dobozokat, de nem jutott eszunkbe ez a kifejezes. Ha a tegnap este esett az eső, ma reggel, március 28-án havazott a városban. Délutáni sétálgatás a márciusi fagyos de napsütéses szombaton. Petőfi Sándor bronzszobra az egykori Kossuth Lajos utca, és az Arany János utca találkozásánál lévő kis köztéren áll.
Épült 1910-1914. Alexandru Papiu Ilarian kollégium - Marosvásárhely, az egykori városi felsőbb leányiskola épülete.
Érdekes kövek. Homorodalmas a masodik hazam, Csik utan termeszetesen. Mielott a doboz vegleges helyere kerult, legalabb 10 percet halasztuk-piszkaltuk a fatorzs melyebol. Homoródalmás felől a Vargyas-szoros felé vezető út bal oldalán, a domboldalban látványos homokkőképződményeket láthatunk.
Tényleg egy egészen más sziklatömb mint a Bucsecsben megszokottak. Az Omul-csúcsról ereszkedtünk le, és mielőtt "hazafele" vettük volna az irányt, felkerestük a Török mecsetet.
Akik kocsival utaznak át Segesváron talán nem tudnak a Serkes-tóról, hiszen félreesik kissé a főúttól, megközelítése pedig körülményes. A református templomtól jöttem át a tó partjára. A napokban értesültem, hogy a Segesvár melletti tóban megjelent a tavirózsa. Elég eldugott utakon lehet eljutni a tavakhoz, sok az indián kunyhó.
A községből földút vezet a Várhegy irányába, áthalad a Veresmart-patakon, majd keleti irányba fordulva a Várhegy alá kanyarodik. Miután elhagytam a falut kimentem a kocsival a domb alá. Az Oltmelléki hegysor területén fekvő Veresmart falutól keleti irányba emelkedő 561 m magas Várhegyen találjuk avárat.
Alsóvenice 1235-ben plébániatemploma van, ebben az évben plébánosa Konrád, aki ellen és több erdélyi pap ellen panaszt emel Raynald erdélyi püspök.
A Nagy-barlang nevet is viselő sziklaüreg jurakori mészkőben jött létre, 162 m hosszú, járataiban ritka denevérfajok élnek. A barlangon sáros patak folyik keresztül.
A kígyót gazdag jelképi tartalma alkalmassá teszi arra, hogy helyet találjon a sírkövek ábrázolásai között. A két kígyó meg volt kövülve, úgyhogy bátran vettem elő a dobozt :-).
Az egyházi javakat közösen használják, és úgy látszik egy ideig a templomot is. Szerencsére a harangozónő ráért, így egy szép élményben volt részem. I Rákóczi György uralkodása idején a hívek egyötöde református.
Ez nem mas, mint Busteni varosa fole magasodo Nagy Boglya sziklatornya, romanul Claia Mare. Bustényből indultam, a kabinos drótkötélpálya indító állomásától. Igen, a Nagy Boglyára mindenképpen vissza kell még térni.
Érdekes módon, rendkívül kevés leírást lehet találni erről a kis faluról. Homoródremetéről Gyepes felé tartva a hazaérkező marhacsorda tartóztatott fel, a falu utcáin a tehenek egészen a rejtekig elkísértek. Homoródon tanyáztunk, mikor a környék egy részét bebóklásztuk.
Vajon laknak még a padlástérben? Bár azt szokták mondani, hogy harmadik az Isten igaza, úgy néz ki, hogy nálatok a négylevelű lóhere a nyerő. Ma este megint a kisfiammal keresgéltünk és rejtetünk. A Mikszáth Kálmán, jelenleg Művészet utca 7 szám alatti épületet Radó Sándor tervezte 1912-ben saját maga számára.
Burgberg Vurpód Sokat változott a kereszt és környéke, miután megrenoválták az épületet. A Caraiman párkányon keresztül értünk el erre a helyre, ahonnan rendkívül szép kilátás nyílik a völgyben sorakozó városokra.
Az oroszhegyi nárciszrétek a falutól északra vannak, a Mákvára dombjától észak felé haladva, körülbelül 950 m tengerszint feletti magasságban. A helybeliek kankósdinak vagy kápolnavirágnak nevezik a nárciszt.
Az első alkalommal a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, illetve Studió Színház előtti kis kertben személyek álldogáltak.
Muzsna szép, titokzatos hangulatú erődtemploma a 15-dik században épült - Értékei a szentélyben levő gótikus faragványok és a festett karzat, a hálóboltozatos mennyezet és a faragott mintázatú belső oszlopok. Be kell vallanom itt egy mulasztást, mert most jutott eszembe, ahogy olvastam a csipi bejegyzéseit, hogy mi is meglátogattuk a muzsnai templomot a nyáron a gyerekekkel. Mind a kétszer bent voltam a belső udvaron, és a templomban is. A geodoboz a templomon kivül, de a belső udvarban van elrejtve.
A Csindrel-hegység (Szebeni havasok) egy hegycsoport, a Déli-Kárpátokban, a Páring-hegység csoportjának észak-keleti részén. Mivel a láda akkor még nem volt ott, a találat kimaradt. Sotetben erkeztunk a csucsra, sajnos a felhos ido miatt nagyon gyenge kilatas volt.
Betértem az emlékműhöz, hogy megkeressem a dobozt. A GPS 0 métert mutatott azon a helyen, ami az Agyagfalva 2 című képen középtájt van. Bár még este 6 óra sincs, koromsötét van. Ezen a helyen, 1506-ban alkották meg az agyagfalvi constitutio-t.
Sajnos innen meg a padok is eltuntek nem csak a viz, mar le sem lehet ulni itt. Meglett a doboz. Erre sem vigyáztunk. A csorgó ma már sajnos nem csorog, mert amikor a Kövesdomb nyugati oldalában, 15 évvel ezelőtt házakat építettek, a csorgó vize eltűnt.
Rossz állapotban van, meg van penészedve a doboz tartalma.
Ki kell várni azt a pillanatot, amikor az emberek épp szállnak fel a buszra. Ma délben korcsolyázni voltunk az Erzsébet-ligetben, majd megkerestük a Turbina közelében elrejtett geodobozt. Találtam elég sok dobozkát amelyekben üveggolyók voltak. A városi park (a régi Erzsébet liget) mellett található a ma is üzemképes turbina (vízi erőmű).
A középkorbanSárkány-erdőnek nevezett Persányi-hegységben, Mátéfalvától keletre, a Rákosi-szorosban állnak Mihályvára romjai. Nagy meglepetésemre a bejelentésnél vettem észre, hogy egy szűz geodobozról hittem azt, hogy eltünt, tény, hogy én nem találtam rá, pedig a leírás nagyon is egyértelmü. Hat igen most mar elindult.
A nagy melegben élvezet volt mászni a szorosban. Az emlekkereszttol balra kanyarodva behatoltunk a Macska-szoros sziklavilagaba. A Zernyesti-szorosban, a Zernyest felőli bejárattól számított 2 km után elérünk ahhoz a helyhez, ahol a Zernyesti-patak a balról érkező Vladuska-patak vizét fogadja.
