Stephaneum Piliscsaba 1,62 km-re, Jági tanösvény Pilisszentiván 2,67 km-re, Tájház Pilisvörösvár 2,79 km-re, Kálváriakápolna Piliscsaba 2,89 km-re, Dévényi Antal-kilátó Piliscsaba 3,15 km-re, Török-kút Pilisvörösvár 3,3 km-re.
A Csaplári-erdőben helyezkedik el, Székesfehérvár és Tata között, Budapesttől alig 40 km-re. Az Alcsúti Arborétum 40 hektáron elterülő természetvédelmi terület, Magyarország legrégibb és legeredetibb angolpark jellegű kertje.
Az Ördögoltár-szikla, más néven Csabai-torony, egy különleges sziklaalakzat, mely a Budai-hegységben, Piliscsaba déli szélén található. A legrövidebb megközelítési lehetőség a Kálvária utca délkeleti végéből, a Haláltábor forgatási helyszínének közeléből.
Feneketlen-tó Budapest A budapesti Feneketlen-tó, annak Újbuda belvárosában, a Szentimrevárosban található, a Kosztolányi Dezső-tér és a Villányi út között. 1,1 hektár területű, 500 m kerületű, 4-5 m mély, szabálytalan papucs formájú, mesterséges állóvíz.
Az Óbarok községtől északra elhelyezkedő Öreg-Kőszikla-tető 225 méteren levő csúcspontjától körülbelül 100 méterre nyugatra található egy kisebb, piszkosfehér színű, lépcsős-teraszos alakú sziklatömb. Nevezik Fehér szikláknak, Öreg-szikla mészkőfalnak, Öreg-kősziklának.
A négy tömbből álló sziklacsoport mellett egy kettős keresztet is felállítottak. A Hármas-szikla, egy érdekes és látványos sziklaképződmény, Esztergomtól keletre, a Sípoló- és a Nagy Széman-hegy közötti völgyben található.
A Várgesztes felett álló gesztesi vár volt nemzetségi vár, királyi vadászkastély, magyar és török végvár, kőbánya, menedékház és turistaszálló. A vár egykor két részből állt, egy külső védőfalból és egy belső várból, ez utóbbi falai állnak még ma is.
Látható innen az alattunk levő Zugliget a Hunyad-orommal és a Fácán-dombbal, felettünk a Normafal és a János-hegy, valamint a Nagy-Hárs-hegy irányában a Pilis. A Tündér-szikla a Budai-hegységben található, a 383 m magas Tündér-hegy gerincéből emelkedik ki, nevét a tündéri panorámáról kapta.
A Velencei-hegység Magyarország legöregebb tájegysége, gránit alapkőzetű, mely itt elszórtan, sziklacsoportokat alkot. A Pákozdi Ingókövek természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozd községtől északra található.
Teleki-Tisza-kastély Nagykovácsi 1840 körül építtette klasszicista stílusban vadászkastélynak még valószínűleg a Wattay-család, 1920-as években kapta mai formáját. 1880-as években első állandó lakója, Tisza Lajos közmunka- ésközlekedésügyi miniszter, az 1879-es árvíz után Szeged újjáépítési biztosa építtette át Benedicty József tervei alapján.
Csókakő vára a hasonló nevű település látnivalója, Fejér vármegye egyetlen fennmaradt középkori eredetű vára. A 479 m magas Csóka-hegy oldalában, egy sziklafennsíkon, a Vértes-hegység szélén épült, a Gaja-patak völgyében áthaladó utat ellenőrizte.
Az érdekes sziklacsoport, ingókő anyaga kvarcit, a Meleg-hegy gerincét követő kvarctelérből készítette a természet. A Meleg-hegyi Likas-kő Nadap községtől nyugatra található, a Meleg-hegy gerincén.
A kőgomba különböző oldalairól nézve egyebet mutat, így például az egyik oldalról ET (a földönkivüli) fejéhez hasonlít. A Gomba-szikla Piliscsaba déli szélén található, több hasonló sziklaképződmény társaságában.
Sasbérci kilátó Buják A kilátó a 20-dik század elején épült, Pappenheim Szigfrid gróf építette felesége kérésére. A Buják település melletti, 466 m magas, festői panorámával kecsegtető Sasbérc a Cserhát legmagasabb pontja.
Az 1760-as években, győri mesterek által épített főúri kastélyból csak a bejárati rész maradt meg, rajta az Eszterházyak családi címere látható. Az eredetileg fazsindelyes, impozáns épület átvészelte a második világháborút, de 1947-ben padlástűz miatt leégett, elbontható anyagát elhordták.
Tamás-szikla Tata A Tamás-szikla, más néven Halál-, Ördög-, vagy Lovas-szikla, a tatai Öreg-tó nyugati partján található. A legenda szerint a sziklatömb a közeli domb tetejéről gurult le, és maga alá temetett egy lovast, aki azóta is alatta pihen.
Hangistálló Nagyegyháza A Hangistálló koncertterem és rendezvényközpont egy nyugat-európai mintára átalakított mezőgazdasági épület, több mint százéves istálló Nagyegyházán, a Bányász úton. Folyamatosan szerveznek itt koncerteket, képzőművészeti alkotótáborokat, falunapokat, kézműves vásárokat.
A Rákóczi-törökmogyorófa a romhányi Rákóczi tanösvény harmadik állomásán áll, Romhány délnyugati szélén, a Bereczki Máté utca 11 szám közelében - megközelíthető a kék kereszt jelzésen. Balogh András leírása alapján 1932-ben a fa törzsének kerülete 2,56 m, 1940-ben 2,6 m, 1960-ban pedig 2,7 métert mértek.
A Budakeszi-árok által nyugatról övezett hegy több pontjáról is jó kilátás nyílik Budaörs, illetve Budapest felé. A Huszonnégyökrös-hegy a Budai-hegységben lévő Csíki-hegyek délnyugati nyúlványa, 288 m magas, Budaörshöz tartozik.
A Visegrádi-hegység eme csúcsát a Rám- és a Ferenczy-szikla koronázza, szép panoráma a Dobogókőre és a Prédikálószékre. Neve a német nyelvterületen gyakori Ramsberg, azaz Medvehagyma-hegy részfordítása lehet.
A Kilátókő-szobor a gellérthegyi Gruber József-víztározó tetején, a Hegyalja út feletti parkban található. A két szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony, egymás felé nyújtott keze a városrészek egyesítését, a köztük húzódó szakadék a Dunát szimbolizálja.
A Pilis egyik legszebb bükkösén keresztül lehet megközelíteni a sziklaormot, lábunk alatt pedig a Pilisszentléleki-medence terül el.
A Tóth Árpád-sétány a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, a várfal mellett húzódik, a Bástya-sétány részét képezi. Korábbi nevei: 1879-től Bástya-sétány, 1930-ban Horthy Miklós-sétány, 1931-től Gróf Bethlen István-sétánynak.
A szabályos nyolcszög alaprajzú kilátó egy második világháborús légvédelmi ütegállás újrahasznosításával készült. A 2015-16-ban épült, Guckler Károly-kilátó a Budai-hegységben található, a 495 m magas Hármashatár-hegy csúcsán.
A fából készült kilátó tetejéről szép kilátás nyílik Zebegényre, a Dunakanyarra, a Pilis és Burda vonulataira, a Börzsöny délnyugati tömbjére, valamint a Visegrádi-hegységre. A Kós Károly-kilátó 2015-ben épült, Csóka Árpád tervei alapján, a Zebegény feletti hegyoldalban.
A kilátó a 233 m magas Kis-Strázsa-hegy tetején áll, egykor világítótoronyként működött, fontos stratégiai pont volt. A Strázsa-hegy a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, Esztergom-Kertváros közelében, a Pilis-hegységben található.
A Gellért-hegyi mesterséges, csak nyáron működő vízesés az Erzsébet-híddal szemben levő Gellért-hegy északi oldalán, annak alján látható. Munkahelyhez elég közel van a Gellért-hegy, így aztán ezt most különösebb túra nélkül sikerült becserkészni :-).
Bencés apátság romjai Vértesszentkereszt A XIII-dik században ereje teljében lévő Csák-nemzetség idején élte virágkorát a Vértes erdeiben lévő kolostor, amely közel egy hektáron terül el. A vértesszentkereszti apátság egyik legjelentősebb magyarországi román kori emlékünk.
Nógrád vára Magyarország egyik legrégebbi kővára, romja a Lókos és Feketevíz patakok mellett található, egy vulkáni eredetű domb tetején. A vár megközelíthető a Hunyadi utcán keresztül, a várhegy alatt parkolni is lehet.
A tatai Kálvária-domb sziklafalán kiépített vasalt utakat 2023 májusában nyitották meg. Inkább gyerekeknek és kezdő felnőtteknek ajánlott, bár van rajta egy érdekesebb, 10 m hosszú butáni híd is. A tatai várban működő Kuny Domonkos Múzeumban most egy új, ideiglenes kiállítás is bemutatja a tatai Kálvária-domb földtörténetét és az itteni őstenger világát.
A Kaán Károly-kilátó Budapest területén, a Budai-hegységben, a Nagy-Hárs-hegy 454 m magas csúcsán található. A kilátó többemeletes, a legfelső szintjéről körpanoráma nyílik, ahonnan belátható a Budai-hegység és Budapest legnagyobb része.
Itt tíz sziklafülkét találunk, a Kőorr első sziklájában kettő, a Szélkapu-völgy végén levő két sziklában további nyolc fülke van. A biatorbágyi Kő-hegy déli oldalának peremén kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik, a legmagasabb pontja a 301 m magas Kőorr.
