Római őrtorony Alsóköhér 1291-ben Philpus néven jelentkezik az oklevelekben, a későbbiek során pedig ilyen formában: 1319-ben Kysebfilpus, 1332-ben Philpus Minor, 1439-ben Zaasphilpes és 1639-ben Zasz Phülpös.
1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek. Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek.
MS-II-m-B-16031. Fetter-ház a Városfal utca 11 szám alatt, történelmi műemlék a XVIII-dik századból.
A Daniel-kastély az erdővidéki Olasztelek központjában található, reneszánsz stílusú épület, a falu egyik legfontosabb műemléke. A kastély helyén már a 16-dik században állt egy udvarház, mely 1609-ben került a vargyasi Dániel-család birtokába.
Művészeti iskola, egykori római-katolikus felekezeti leányiskola. Forradalom utca 9 szám, Marosvásárhely.
Nagyszeben főterének északi oldalán áll a Szentháromság Római Katolikus Templom. Első alkalommal a legalkalmatlanabb pillanatban értem a helyszínre. A doboz valóban az egyik pinceablakban volt, de abban, ahova a koordináták mutattak. Mivel a templom alagsorába vezető bejáratot átalakították, és a geodoboz eltünt, új dobozt kellett helyezzek.
Tavaly, április végén, Jakab Ferenc erdõmérnökkel kipróbáltuk a szerencsénket. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Székelyudvarhelyi Osztálya szervezésében,
június 17. Jó volna megtalálni ezt a
ládát, már csak a közelsége miatt is. A Csicsói Hargita csúcsáról remek a kilátás, rálátni a Madarasi Hargitára, a Csíki-havasokra, a Nagy-Hagymásra.
Átjáróház Marosvásárhely A Dózsa György, volt Sándor János utca 34 szám alatt található épület a századforduló után épült, szecessziós stílusban. De sokszor vágtattunk át itt az állomás fele. Sokszor jártam arrafele. Ennél a helynél csodák csodájára senki sem bámult, nem is hittem, hogy van ilyen, pedig a szép kék szemű korcs kutya nagyon ugatott a kerítés másik oldaláról.
A feltételezések szerint az egyszintes épületet 1553-ban építették, majd a 18-dik században átalakították. Ez az épület még megmenthető. Az olthévízi Guthman-Valenta kastély a Kálnoky-kastélytól 300 méterre dél-délkeletre található, az ortodox templom szomszédságában.
Kerc a Fogarast Nagyszebennel összekötő főút közelében, az Olt partján, terül el. Kercen még augusztusban voltam, de akkor nem tudtam, hogy szerepel a rejtekhely listán.
Keszulek hijan nem talaltam meg, de lesz meg alkalom remelem. A túráról bpomjanek barátom és túratársam írt részletesen. Talán sokan nem tudják, hogy Csíkmadarasról kiindulva egy régen épített út vezet át a Hargitán, a Fertő-nyergen keresztül Ivóba. 2007 júliusában másodszor jártam végig a Hargita gerincét, és ebből az alkalomból 3 ládát helyeztem el az útvonalon, amelyeket a Hargita-túrázóknak ajánlok.
Magas és meredek oldal, agyagos föld, mely a Maros folyó és a Kripta lábok (Kőláb) nevű domb között található. A Ripa nevű szakadékos és vizes oldal Marosoroszi északkeleti végétől Kutyfalva nyugati határáig húzódik, a Maros bal partján, követve annak görbületét.
A Mária-forrás a Rózsa és a Sas utcák kereszteződésénél található a rendőrséggel szemben, a forrás előtti park szép, rendezett. A rendőrséggel szemben pár kocsi parkolására alkalmas hely van. Vizét vannak akik fogyasztják, annak ellenére, hogy időnként a forrás fölött tábla hirdeti, hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas.
1723-ban épült, belsejét Popa Nicolae festette 1810-ben. Babbercival kerestük a templomat. A székelykocsárdi ortodox fatemplomot a Szentlélek Eljövetelének tiszteletére szentelték.
Aki Hargitafürdőn egy jót szeretne sétálni, elhagyva a sípályákat, elsétálva a Borhegyese (1380 m) csúcsa alatt, kijut egy tisztásra, melyet az 1399 m magas Kossuth-szikla ural. Barnabással és Misivel jártunk erre is egy kényelmes túra keretében, már siettünk volna Csíkba, mikor újra találkoztunk kedvenc nyájőrzőinkkel. A Kosuth szikla most is csodálatos, csak sajnos az erdő körülötte leégett a múlt nyáron. Sajnos a kilatasban sem gyonyorkodhettem, borus esos ido volt, a helyszin eleg lehangolo a tavalyi tuz utan, remeljuk a termeszet kepes gyogyitani a sebeit.
A homoródalmási Sóskút Lövéte felől a második Sóskút utcai bejárat végében található, a patak partján. Tavasz Tündér csak nagyon kimérten osztogatja kegyeit, de azért érdemes elindulni, mindig akad látnivaló.
Középkori templomáról nincs adat, így bizonyosan a katolikus korban filia volt, Gyalakuta anyaegyházához tartozott. Ez volt a helyzet a reformáció után is 1666-ig, amikor azon a címen tagadják meg a közmunkát a gyalakuti templomnál, hogy már önálló egyházközséget alkotnak.
Azzal a különbséggel, hogy ennek területe jóval kisebb, és szabályos négyszög alakú, ami természetes, ha egy őrtorony helyéről van szó. Kerékpárral jöttem ide, igaz a bicikli a kocsi tetején volt :-). Érdekes hely, nagyon hasonlít a környéken fellelhető maradványokra, mint amilyen a lövétei Várhegyen, vagy a bágyi várnál látható.
Patika múzeum - Segesvár A 18-dik század első felében három patika működött Segesváron - a Korona- (Apotheke zur Krone), az Oroszlán- (Apotheke zum Löwen), és a Sas-patika (Apotheke zum Adler). Az irodalmi adatok szerint, az 1720-ban alapított Oroszlán-patika volt Segesvár első patikája.
A Hirtelen-puszta a Dél-Hargita egyik turisztikai csomópontja. Itt halad át a Tolvajos-tető felől érkező kék sáv turistajelzés a Csíkszentimrei Büdösfürdő felé.
A 7-8 fokos vízben mindenki addig lógathatja a lábát, amíg akarja, vagy amíg bírja. Azert nem inkvizicio, ha szomjasan, faradtan erkezel, kimondottan jol esik. A Piricske forrástól elsétáltunk ide is. A mai napra nem terveztünk különösebb kirándulást, túrát.
Innen lehet ugyanis, kikapaszkodva a vársziklához, megnézni annak lemezes törésű, andezit sziklafalait. A csicsói Várszikláról, a környéket felfedezendő, beereszkedtünk az erdőben délre, a Béta-patak völgyébe.
A Melegárok Szécseny nyugati részében található, délnyugat - északkelet irányban szeli át a Csíkszeredához tartozó nyaralónegyedet. Tulajdonképpen a Meleg-patak, a ferencjózsefi térképen Kurta-patak, medrét és környékét hívják így.
Medve nyoma és kápolnacsodálás után előkerült. Ha a Kormos-patakon át közelítjük meg, akkor a kápolna mögött egy fa odvában van elrejtve. Kuldok egy par kepet is tobbek kozott. Erdőfülén felül egy határrészt a Kormospatak völgyében Faluhelynek neveznek.
A húsvéti határkerülők egyik hagyományos stációja. A Kőkép elnevezésű kőkereszt Székelyudvarhelytől keletre, a Szarka-kőtől északnyugatra található, a 689 m magas Verőfény-tetőn.
A Székelyudvarhely - Szováta útvonal mellett, Székelyudvarhely felől jövet, jobbról, Korondon felül 3 km-re van a Likaskő. Az afonya arusok figyeltek, hogy mit keresunk, de miutan rauntak, eloszedtuk a dobozt s beirtuk a nevunket. Könnyen meglett a dobozka. Nem jöttem rá a képről, hogy mi lehet a kereszt, de a helyszínen már egyértelmű volt.
Pekri Lőrincz sírköve Kutyfalva Itt, a Kripta lábok nevű dűlőn (Orbán Balázsnál Kőláb nevű domb) áll Pekri Lőrincz gróf négyszög formájú, kivehetetlen feliratú sírköve. A falu nyugati szélén, közel a Maroshoz, a Ripa nevű szakadékos oldal felett található a település református temetője.
Fenyősági borvíz A Kincsek pataka a Capul Homoraciului és az Osoiul Mare nevű dombok között ered, északnyugat felé folyik, és Páró község előtt felveszi a Muncsel (Muncelul, Lecioru peste totu) nevet.
Másodiknak kiszemelt rejtekhely a Felső gát volt. Miután egy geodobozt rejtettem a Május 1 strand területén, majd megtaláltam a Gyalogoshíd geodobozát. A Marosvásárhelyi 1-es gát vagy ismertebb nevén felső vagy régi gát az egyik legrégebbi, amelyet a Maros szabályozására építettek.
Református templom Mezőmadaras A reformáció idején az egész lakosság református lesz, a templommal együtt. A régi templom a falu délkeleti részén állott, a falu akkori központjában, 1884-ben lebontják és felépítik a ma is álló új templomot.
A Bánya-patak feje 10 hektáron geológiai és botanikai védett terület, a Hargita-hegység keleti lejtőjén található, körülbelül 2 km-re délre Büdösfürdőtől. Pont a múlt héten, csütörtökön voltam a Bánya-patak fejénél. Engem leginkább az hozott lázba annak idején. Hát remélem, hogy a Bánya-patak fejének következő megtalálói közül valaki leméri a madártemető és az ingóvány gps koordinátáit, és fényképeket is tölt fel róluk.
Nyárádtő felől érkezve, hamarabb letértem a főútról, mint kellett volna. A temetőn keresztül közelítettem meg a rejteket. Magáról a templomról több adat nem ismeretes, a reformáció utáni háborús időkben korán elpusztult.
Nem számítottunk ekkora fennsíkon elterülő településre. Sajnos nem találtam meg a geodobozt. Korondtól 7 km-re, a Miklós patak mentén, körülbelül 1000 méter tengerszint feletti magasságban fekvő szétszórt település.
A Bökecs leve egyike a nyárádmentiek szent hegyéből, a Bekecsből eredő forrásnak. Nyárádselye felől mentem fel a Bekecs-tetőre. Nekifutottunk még egyszer ennek a rejteknek, sikerült is megtalálni, beazonosítani Fakír kövét. Az (egyre jobb) út miatt mind többen és többen mennek fel autóval a nyárádmentiek szent hegyére, pedig 3-4 kiadós gyalogtúra is vezet ide.
Csíkmadaras nyugati kijáratánál, a Nagy Madaras-patakon, ma is működik egy csergeványoló. Igaz, ma már többnyire csak szőnyegeket mosatnak itt.
No itt csak szemét és a doboz sült helye van. Azt hiszem csak a helye van meg, fotoval fogom alatamasztani.
Volt városháza, XVIII-dik századi középület - Nagysink.
