Alsó-szikla Makfalva Az Alsó-szikla, vagy ahogy még nevezik, a Suvadás, Makfalva Alsó szeg helynevű területén található - itt, a Hídcsegely nevű határrészen, a Kis-Küküllő alámosta a parti részt, kéregcsuszamlást okozva. A hagyomány szerint, ha a faluból is jól látható Alsó-szikla megszürkül, megváltozik az idő, ugyanis a kék palás rétegek előre jelzik az esőt.
Bernády György-emléktábla - Hunyadi László, 1999. Forradalom út 31 szám, Marosvásárhely.
Fazekasok tornya Nagyszeben A tornyok, mármint kettő, teljesen fel van újítva. Nagyon jo rejtek. Megvan a dobozka. A nagyszebeni Vár utca menti várfal megőrizte 15-dik századi arculatát, amikor téglából építették újra és úttal látták el az őrszemek számára.
A Kápolna-hegy ormán, a temető közepén, négy sarokbástyával körülvett Mária-kápolna áll, amelyet 1744-ben Károlyi Klára építtetett fogadalma teljesítésére, abból az alkalomból, hogy a méhesi tó jegén a helység lakói csodálatosan megmenekültek. Miután megtaláltam a közeli gyalogoshíd és komp melletti geoládát. A Google térképen műhold nézetben láthatóak a földutak is, ezért gondoltam, hogy nem szűkséges feltölteni a letérő koordinátáit.
A Bucsin-tetőn épült kápolna Szent Barnabás tiszteletére épült. A XVI-dik EKE vándortábor egyik túrája alatt pont útba esett. Útban a Súgó-barlang fele megálltunk egy kis pihenőre. A láda szép, a vétel szempontjából akadálymentes helyen van, és akár egy rövid utazási szünet alkalmával is megtalálható.
Rabsonné útja Deszkásvár A különböző leírásokban, két különböző helyen található töltésvonulatot is ugyanazon a név alatt, Rabsonné útjának hívnak. Ez az Orbán Balázs által is leírt töltés lenne a mondában is emlegetett, tulajdonképpeni Rabsóné útja.
A 2034 m tengerszint feletti magasságban található tengerszem a Fogarasok legnagyobb terjedelmű tava. Legnagyobb mélysége 11 m, felülete 46500 m2.
Szebb időket látott épület. Minden szerdán este, egy bizonyos rejtekhely termében gyülést tartanak. Első alkalommal éjfél után próbálkoztam, gps nélkül, csak a szöveges segítségre alapozva. A koordináták a BCR épületére mutatnak, de nincs is szükség rájuk mert mióta változott a segítő információ, már csak egy félméteres szakasz jöhet szóba.
Évszázados szilfák Csíkrákos Ha közelebbről megnézzük, akkor láthatjuk, hogy évszázados fákról van szó. A község központjában, az iskola előtt terebélyes akácfák és szilfák sorakoznak, a leveleik fogazottak, érdes tapintásúak.
Csíktaploca kőrisfája és hársfája a jelenlegi kultúrház, a volt Lázár-kúria előtt áll, társai azoknak a fáknak, amelyeket a kollektiv gazdaság idejében kivágtak. Ma már ennek a két fának is levágták a felső részét, pedig mesélhetnének a Lázár-családról, akiknek emlékét az itt kezdődő Lázár utca őrzi.
A szebb napokat is megélt Madicsa-fürdő helyi, kis fürdőtelep, Csíkkarcfalvától 4 km-re nyugatra, az Északi Hargita keleti oldalán. Ott voltunk a rejtésnél, és finom borvizet is ittunk. Na-ná, hogy ott voltam. Ott voltam a rejtésnél.
A Várhegy tövében, a Kis-Nyárád völgyében található a Tündérek forrása. Miután megkerestem a Nagy-ág mellékénél elrejtett geodobozt, a nap második kipipált rejtekhelye a Tündérek forrása volt. Nehezen tudtunk megválni a pompás tőzike rétektől, soha nem találtuk még ilyen csúcsnyílásban, pedig minden tavasszal felkeressük a tavasz hírnökeit, tőzike, hóvirág, tavaszi kikerics, mindez egy helyen. Kis körutunk alkalmával ugy gondoltam több dobozka is előkerül, talán az én hibám is, hogy nem igy lett.
Az oklándi sírhalmokat 1895-ben fedezték fel, a Kövesbérc nevű hegygerincen, mely több falu területén fekszik. A Kövesbérc 2,5 km hosszú, 200-500 m széles, és 610 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.
Tetszett a falu. A helyszínre érkezve, annak rendje-módja szerint a kőoszlopos kapun léptem be a templomkertbe. Székelyhodos községközpont, Marosvásárhelytől 22 km-re északkeletre, Szászrégentől délkeletre található.
Református templom Bonyha A ma is álló bonyhai református templom építését a Bethlen és Apafi családok őseinek tulajdonítják a tatárjárás utáni évtizedekből. A Bethlen várkastély geodoboza után eljöttünk szétnézni a református templomnál is. Megtaláltuk a geodobozt, a helyén volt, elsőnek jegyeztünk be megtalálóként.
A Vajas borvízforrás a Lobogó vendéglő és panzió épületének háta mögött található, egy betonból és kockakövekből kiépített gödörben.
A keményre összecementálódott kőzet ellenállva az időjárásnak látványos, 10-40 m magas falakban, tornyokban maradt meg, több száz méteres hosszúságban. A környéket uraló 1025 m magas Siklódi-kő andezit-agglomerátumból, tipikus vulkáni kőzetből áll.
A szakadékos terület két, jól elkülöníthető részből áll - a nyugati részen van az igazi szakadékos oldal, a Rántó-tető alatt. A délkeleti részen található a Szabó Garatjának (Marosdátosi szakadék) nevezett, látványosabb rész. Érdekes hely, jóval érdekesebb, mint távolról látva gondolnám.
Elrejtettem egy új dobozt a kastély udvarán. Meg ör van is. Kicsit lehangoló látvány, látni ahogy egyre rosszabb állapotba kerül a kastély. A Kornis-Rákóczi-Bethlen kastély Radnóton épült épült 1545-ben Bogáti Gáspár által, ma az egyike Erdély jelenlegi reneszánsz stílusú kastélyainak.
Nagyteremi református temetőjének délnyugati végében, a Kripta-hegy tetején, két kriptát találunk. Az egyik gróf Bethlen Farkas tábornok kriptája, ő 1763-ban halt meg, a díszgúlát az 1860-ban elhunyt gróf Bethlen Lipót és nejének emlékére emelték.
Olyan csoda van itt az erdőben, hogy azt látni kell - kevesen ismerik, s ha én nem leszek, ki mutatja meg? Az alfalviakból is csak páran látták. Pedig annyiég van a szekérúttól, hogy ha jól fenéken billentenének valakit, pont a tövére esne. Mivel esős idő volt, ezt a rejteket választottuk.
Nem emlékeztem a segítő információra. A hatalmas tuják takarásában feltűnésmentesen meg lehet keresni a geodobozt. Jobbágytelke közigazgatásilag Székelyhodoshoz tartozik.
Mai templomának építését stíluselemei alapján a XV-dik századra teszik, mint a késő gótikus kor emlékét. Feltételezik, hogy hajója gótikus kor előtti és csak a szentélyt újították, illetve építették teljesen újjá a gótikus korban.
Mar majdnem sotetben botorkaltunk lefele az Urmosi Toperol. Alsórákos felfedezésére kerékpárral indultam, Kirulyfürdő, Erdőfüle, Székelyszáldobos, Felsőrákos, Ágostonfalva utvonalon. Az Olt folyó Ágostonfalva és Alsórákos közötti 10 km hosszú, kiszélesedett szorosában csak kisebb barlangokat hagyott meg az erozió.
Egy 1414-es évi oklevélből kitűnik, hogy a templom, amelynek ekkor Miklós volt a papja, Mindenszentek tiszteletére volt szentelve. A templom legkésőbb az 1300-as évek elején készült, az átmeneti (román-gótikus) kor idején, egyhajósnak épült.
Rossz állapotban van, meg van penészedve a doboz tartalma.
A román kori bazilikának félköríves szentélye volt, amelyet a XV-dik század végén a szentély fölé épített toronnyal erődítettek, falait megkettőzve. 1332-ben plébániatemploma van, papja - a templom legalább egy évszázaddal régebbi, mivel a falu az 1200 előtti telepítések korából való - a mai templom a XIII-dik századi bazilikális templom utóda.
A Kosuth szikla most is csodálatos, csak sajnos az erdő körülötte leégett a múlt nyáron. Egy jó kis téli séta a tesommal. Barnabással és Misivel jártunk erre is egy kényelmes túra keretében, már siettünk volna Csíkba, mikor újra találkoztunk kedvenc nyájőrzőinkkel. Aki Hargitafürdőn egy jót szeretne sétálni, elhagyva a sípályákat, elsétálva a Borhegyese (1380 m) csúcsa alatt, kijut egy tisztásra, melyet az 1399 m magas Kossuth-szikla ural.
A Kőkép elnevezésű kőkereszt Székelyudvarhelytől keletre, a Szarka-kőtől északnyugatra található, a 689 m magas Verőfény-tetőn. A húsvéti határkerülők egyik hagyományos stációja.
Gernyeszeg látnivalója a Teleki család erdélyi barokk kastélya. Ott jartunk, de nem tudtunk bejutni a kastely udvarara. Egy rendezvény alkalmából voltunk a kastélyban, így sikerült alaposan körbejárjuk. A Teleki-kastély kapuja zárva volt, kapus sehol.
Kilátótorony Szováta A kilátótorony melletti házikó ablakába kitett tájékoztató szerint a kilátó naponta 12 és 19 óra között látogatható, ingyenesen. Ma a sós forrásnál jártam és innen már nagyon közel volt a kilátótorony. A rejtek tudatos, rosszindulatú kifosztását kizárom. Bár az időjárás nem kedvezett, volt egy kis szabad időm, és felkerestem a tornyot, amit ugyancsak zárva találtam.
Valószínűleg a Mikháza és Szováta közötti, egykori római út maradványa. Az Óriások árka a Nyárádmente kistérség egyik fontos történelmi, természeti értéke.
A fahíd része a Malom utcának, Székelyudvarhely északnyugati részét köti össze a délkeleti felével. Egy kicsit várni kellett, ameddig néhány arrajáró tovább megy, addig az úszkáló kacsákat néztük. Azért nem gondoltam, hogy majdnem délben ilyen kevesen vannak a hídon.
A bözödi levenduladomb a tó keleti végénél, a kőrispataki letérőnél található, különleges helyszínen. 2023-ban június 20 és július 9 között szerveztek nyílt napokat, naponta 10-21 óra között.
1322-ben Keresztúr néven jelentkezik az oklevelekben, majd 1323-ban Kyrizthur, 1334-ben de Sancta Cruce, 1450-ben Kereszthur néven. 1322-ben temploma van, ugyanis a falu Keresztúr nevét csak templomától kaphatta, mely a szent kereszt tiszteletére volt szentelve.
Homoródon tanyáztunk, mikor a környék egy részét bebóklásztuk. Homoródremetéről Gyepes felé tartva a hazaérkező marhacsorda tartóztatott fel, a falu utcáin a tehenek egészen a rejtekig elkísértek. Érdekes módon, rendkívül kevés leírást lehet találni erről a kis faluról.
1657-1661 között teljesen elpusztul a falu, templomával együtt - 1706-ig Marosdátos fogarasföldi görögkeletiekkel települ be. Egykori templomáról csak annyit tudunk, hogy 1675-ben itt anyaegyház volt, amikor Mezőbodon különvált Marosdátostól és független anyaegyház lett.
A tőzegláp területe 29 ha, a Görgényi havasokban, a Laposnya-patak gyűjtőmedrében helyezkedik el, északkeletre a Méhes-csúcstól (1130 m). Miután ellenőriztük, hogy a kőgomba a helyén van-e, kimásztunk a pusztába. A vulkanikus, andezit kőzeten, a tőzeg vastagsága nem haladja meg az 1 métert.
