Vacsárcsi közelében, egy olyan kevésbé ismert, felhagyott kőfejtő van, ahol Csíkban egyedülálló, bazaltorgonákat láthatunk. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy valaha is jártam ebben a faluban. Rejtett tavacska, szép csendes elhagyatott bánya. Minden evben ha januar vege, akkor Szent Pal bucsuja Csikpalfalvan.
Gernyeszeg látnivalója a Teleki család erdélyi barokk kastélya. Ott jartunk, de nem tudtunk bejutni a kastely udvarara. Egy rendezvény alkalmából voltunk a kastélyban, így sikerült alaposan körbejárjuk. A Teleki-kastély kapuja zárva volt, kapus sehol.
Besztercétől mindössze 8 km-re délre fekvő, egykor többségében szászok lakta település temploma a 14-dik század derekán épült. Már megint az Óvárhely melletti tölgyerdőben jártunk, kockás liliomokat nézni, fotózni.
Évszázados szilfák Csíkrákos A község központjában, az iskola előtt terebélyes akácfák és szilfák sorakoznak, a leveleik fogazottak, érdes tapintásúak. Ha közelebbről megnézzük, akkor láthatjuk, hogy évszázados fákról van szó.
A Kis-havas a Likas testvércsúcsa, a Likas-nyakba a Likas-zsombolynál leírt útvonalon jutunk el. Innen déli irányba egy jól kitaposott ösvényen, félkilométeres meredek kaptatóval feljutunk a Kis-havas 1625 m magas, erdős csúcsára.
A Cinege-tető a maga 446 m-es magaságával Marosszentgyörgytől délkeletre található, a falu szélétől körülbelül 800 m-re. Ha a tófalvi útról közelítsz, kutyás élményben nem szenvedsz hiányt. A Cinege- és a Terebics-tető rejtéseit egy kerékpáros kirándulás keretében terveztem megkeresni. Ezen a vasárnapi napon több dobozt is meg szerettünk volna találni gyalogtúránk alkalmával, de csak ezt az egyet sikerült végül.
Kétségtelen, hogy temploma gótikus kori, a Magyar református templomok szerint ismeretlen időkből származik. Orbán Balázs ezt írja: Temploma a későgót korból (XV-dik századból) való, teljesen átalakítva lévén, ezt is csak töredékeiből ismerjük fel.
Ha már úgyis ez a divat, arra gondoltunk, hogy bár az égvilágon semmi bajunk, és nincs semmilyen tünetünk, de leteszteljük magunkat. A Bánya-patak völgyéből indultam, az Óriások asztalától. A tisztáson még mindig a régi mesébe illő környezet fogadott, sem a törpék, sem Hófehérke nem volt otthon. Büdösfürdőn nem találkoztam senkivel, akitől érdeklődjek.
Középkori templomról nincs okleveles adat, ennek ellenére bizonyosan már a középkorban volt temploma. A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között.
A falutól délre találhatók, a DJ173 jelzésű megyei út keleti oldalán, a Cseh hát nevű dombtól nyugatra. A Mezőkirályfalva melletti földpiramisok földcsusszamlás útján jöttek létre.
Itt találkozott egykor a makfalvi és az abodi ifjúság május elsején. A Majálistér az abodi úttól északra található, a Csere egyik magaslatán lévő liget neve.
Erdőszengyörgy nevezetessége a 18-dik század végi volt Rhédey-kastély, amely egy 16-dik századi kastély helyén épült 1759-ben. 1808-ban újjáépítették.
1231-ben jelentkezik először Sarpotoc néven. A középkorban katolikus temploma volt, amelyet azonban megroskadt állapota miatt 1800-ban le kellett bontani.
Az idén ez már a második alkalom, hogy eljöttem megnézni ezeket a "mesebeli mezőket". Mivel az idén korábban jött a tavasz, gondoltam, hogy a nárciszok is korábban fognak nyílni. Az oroszhegyi kilátótól jöttem, a lázon keresztül, érdemes ezt a részt is bejárni, akár tavasszal, akár nyáron vagy ősszel. A Kalonda-tetőtől észak-keletre köves úton juthatunk el a legkönnyebben a szencsedi nárciszmezőkre.
Tényleg szép a kilátás, bár a dombok már korántsem olyan szép zöldek, mint a képeken. Valószínűleg a szárazság az oka a kopár színeknek.
1453-ban villa Belken néven jelentkezik az oklevelekben. 1645-ben Magyarbölkény a neve.
A mikházai ferences kolostortemplom a XVII-dik századi erdélyi későreneszánsz építészet egyik jelentős és szakrális jellegűként egyedülálló emléke. Biciklitúra alakalmával megkerült. A dobozt a bodobácsok őrzik. A mikházai katolikus templomot és ferences kolostort csak kivülről csodáltam meg.
A segesvári várhegy temploma mellett még ma is látható egy boltozott alagút kezdete, amely végső szükségben kimenekülő utat biztosított az ostromlott várból. Közvetlenül a Segesvár felé vezető régi úton, a város Marosvásárhely, illetve Medgyes felőli bejáratánál, a mai zsidó temető mellett, áll egy jelentéktelennek tűnő, 6 méter magas, hétszögletű, zsindellyel fedett tornyocska. A Kőképnél lévő geodoboz a helyén van és meg lehet keresni. Egy kis keresés után megtaláltam.
A domonkosok ma is álló templomának építését 1492-re teszik. Ez egy régebbi templomot feltételez, amelynek építése az 1298-dik évi búcsúengedéllyel eshet egybe.
Az Udvarhely körüli túraösvény az Erdélyi Kárpát-Egyesület Székelyudvarhelyi Osztálya által kijelölt helyismereti, gyalogtúra útvonal. A fehér alapon narancssárga U betűvel, benne narancssárga ponttal jelzett túraösvény nagyvonalakban követi a város határának vonalát.
A régi helyére tettem egy dobozt, a rejtő nevével (fakir), és persze az enyémmel is. A magyarországi Eszterlánc zenekar koncertjére érkeztünk Székelyvéckére. Székelyvécke bejáratához közel faragott tábla hirdeti, hogy a közeli dombon kilátó található.
A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. A cipőfűzős módszer nagyon jól működött. Több mint kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok őrzője.
A Fenyőkúti tőzeglápot én a szencsedi nárciszmezőkről, kerékpárúton közelítettem meg, Fenyőkúton át. Nagyon szep latvany az oszi napsutesben, a jellegzetes fenyofakkal es az aljnovenyzettel, nem fekszik nagy teruleten, es szepen ki vannak epitve az osvenyeknek egy resze, deszkaval lepadolva, akar lakkcipoben is vegig lehet setalni. Ez a hely az, ahol nem tudjuk a tyúk vagy a tojás, a Peretz vagy a Fakír volt előbb - már mint rejtő. A munkám során megint Szovátára kerültem, gondoltam, hogy ha időben végzek elmehetnék Fenyőkútra megkeresni ezt a dobozt.
Aki nyitott szemmel jár a természetben, lépten-nyomon új dolgokat fedezhet fel. Igaz ez akkor is, ha már számtalan alkalommal járt már valaki egy helyen. Miután ittam a Lobogó forrás vizéből, a patakon a fenyő hídon mentem át.
Csíkmadaras nyugati kijáratánál, a Nagy Madaras-patakon, ma is működik egy csergeványoló. Igaz, ma már többnyire csak szőnyegeket mosatnak itt.
A Mária borvíz, forrásvíz jellemzői: szénsavas, nátriumkloridos, alkálikus, vasas, hipotonikus ásványvíz. Fürdővízként szív- és érrendszeri megbetegedésekben.
A csíksomlyói Salvator-kápolna a Kis-Somlyó tetején található, ide érkezik fel a csíksomlyói keresztút, a Jézus hágója. Csendes vasárnap délután könnyű dolgunk volt. Valójában ez volt a nap első geodoboza. A szent Antal kápolna után kisétáltunk a tetőre is.
Az elmúlt két évben kiépítették itt az ivóvíz- és szennyvízrendszert, nemrég pedig térkővel borították a negyed utcáit. A Csere-negyed Farkaslaka legújabb falurésze, inkább fiatalok lakják, akik egymás között anyósmentes övezetnek becézik a lakhelyüket.
Amikor a tatárveszély megszűnt, elkezdődött a Gyimesek gyors benépesedése, a Tatrosba ömlő patakok völgye is mind beépült. Hidegség a Gyimesek második legrégebbi települése a Gyimesi-szorosnál létrejött Sáncpataka után.
1638-ban a források szerint az Agyagos tetőn fakápolna állt Szent Orsolya tiszteletére szentelve. 1671-ben a kápolnát leviszik a mai temetőbe és ott a szent őrzőangyalok tiszteletére szentelik.
Elkészült és felavatták a Kis-Cohárd délnyugati falán kiépített vasalt mászóutat. Az új via ferráta a Wild Ferenc-emlékút nevet kapta, az egykori hegyimentőről, szakíróról, a gyergyószentmiklósi hegyimentő egyesület egyik alapítójáról.
A levendulakertbe két kapun keresztül is be lehet jutni, a Kriza János utca 59, illetve a Székely utca 9 szám bejáratainál. 2023-ban, június 24-én kezdődik a Dianna Manufaktúra levendulaültetvényények hatodik szüretje.
Ezt is megértem. A gerinc hangulata sajátos, a végig tekergőző lövészárkoknak és bunkereknek köszönhetően. A Gyilkostó-telepről Háromkút felé vezető útból, az Alsó-szoros közelében egy talajút indul a gerincre.
Porgyos-tető Csíkjenőfalva Csíkjenőfalvától északra, a Porgyos-tető körül, az Olt által kirajzolt törésvonal mentén, több borvízforrás van, egykor népi fürdő is működött. A Hámori- vagy Vadkéstövi borvíz a Székaszó völgyében található.
Szent Ilona-kápolna Csíkajnád Szent Ilona 248-330 között élt, Constantius császár felesége lehetett, Nagy Konstantin császár édesanyja. Ajnád második védőszentje Szent Ilona, augusztus 18-án ünnepelik.
A homoródszentpáli Madárpihenő a Homoródmenti Madárvédelmi Natura 2000 terület része, így ma 200 hektáron madárvédelmi rezervátum. Pihenni, és nézelődni egy késő őszi délután. A földútról indultunk be a madármegfigyelő felé. Előbb a horgásztanya felől próbáltam megközelíteni, de a valaki a bódéból utánam jött, megtudakolni, hogy mik a szándékaim (a kerítésen belül voltam).
A templomot újra födik. Nem vagyunk ugyan nagyon magasak, de a doboz sajnos nem volt a leírás szerinti helyen, a rozsdás szeg viszont igen. Megtaláltam a kápolnát. Ez a különlegesen szép fekvésű település hétszázötven méterrel a tengerszint felett, a Székelyföld szívében évszázadokon át virágzott, de az idők változtak.
Mirkvásár mellett található egy különleges tölgyfás legelő. Mirkvásár északkeleti szélén, a híd mellett egy nagy kőre festve megtaláltuk a jelzést a tölgyfás legelő felé. A Románia legszebb fái adatbázisában található fák között, a mirkházi Kárpátok örege a kerület alapján a 7-dik fa.
Mikor elolvastam a segítő információt, gondoltam, hogy most nem alkalmas megkeresni ezt a dobozt. Érdekes kis vízesés.
A Nagyküküllő és a Nyikó között húzódó dombvidék legmagasabb csúcsa, a 932 m magas Rez-tető. Ide építettek kilátót 2006- ban a sükői közbirtokosság, a helyi vállalkozók, a felsőboldogfalvi önkormányzat, illetve Sándor József közbenjárásával. Egyik kedvenc rejtekhely-kategóriám, a Rez-tetőihez hasonló kilátótornyok.
Befejezetlen baptista templom Marosvásárhely A Hangya-lépcsőnél is nyugis volt a környék, de itt már senki sem járt.
A marosbogáti temető közepén van néhány kovácsoltvas kerítéssel körbevett, gyomnövényekkel benőtt, gondozatlan sírkert, néhai grófok sírhelye. Egyetlen bekerített sírkert van jobb állapotban, itt van az Ecken nemesi család sírköve, valamint a Tradíció síremlék.
A Marosludas és Nagysármás közötti úton haladva, messziről feltűnik a Mezőzáh fölé emelkedő dombtetőn magasló kastély. A kastélyban ma csak a szú és a penész működik sajnos. A mezőzáhi Ugron-kastély építészeti elemeinek és a naptári számoknak az összekapcsolása valószínűleg csak turistacsalogató kitaláció. Déli órában érkeztem a kastélyhoz, mely tárt kapuval, elhagyottan, és egy álmos kutyával fogadott.
