A Tiha-vízesés a Kelemen Nemzeti Parkban található. Én már jó ideje tanulmányozom, keresem, hogy hol lehet a Tiha-vízesés, de nem találtam egyértelmű információt róla. Jó lenne, ha összejönne. Most látom, miután feltöltötted a képeket, hogy a jelzőtáblákon fel van tüntetve egyik irányba egy "Tiha-vízesés (Nedves-patak)" elnevezésű vízesés, egy másik irányba pedig egy vízesés-sorozat, a "Tiha-vízesései".
Kerelő és Mezőszentmargita között a Maroson csak egy gyalogos híd vezet át. Amikor otthon vagyok, tízpercenként benézek a Rejtekhely-re, hogy nehogy elszalasszak egy új rejtést :-). A Mihai Eminescu szobra - Marosvásárhely és a MOGYE Könyvtár - Marosvásárhely rejtekhelyeket én még a másik oldalról néztem ki.
A kapuzáb a falu végét jelezte a székely falvakban. Állítólag Petőfi a fehéregyházi kapuzáb mellől nézte a csatát, az ötvenes években az Ispánkuthoz került, majd a Sárpatak hídja mellé.
Ezt a dobozt nappal keresni nem leányálom. Az év utolsó napján, az újévet és Szilveszter barátunkat megünnepelni indultunk a Vargyas völgyébe. Elek apó kútja egy többtonnás sziklatömbből készített alkotás, melyet a Szeltersz völgyéből szállítottak Székelyudvarhely központi parkjába.
Isten dombja Mezőbánd Az Isten dombjánál találkozik a bándi, a bergenyei, és a paniti határ. A Bándról Marosvásárhelyre bevezető út nyugatról megkerüli ezt a magaslatot.
Léstyán Ferencnek mi is sokat köszönhetünk, hiszen amikor a falvaink templomaihoz, temetőihez rejtünk, többnyire az ő Megszentelt kövek című munkájából vesszük a leírást. Minden rézcsövet végigkutattunk az udvaron, nagy élmény volt. A következő megtalálásaid bejegyzésének mi lesz a címe? Nagyon örülnénk neki, ha valakinek már tizenhétezerkilencszázhetvenkét megtalálása lenne.
A jelenleg romokban álló műemlék épület a Régenhez tartozó Abafája falu területén található. A kastélynak egykor 32 terme, az udvaron eklektikus szökőkútja, historizáló ablakos lépcsőháza, festett kazettás mennyezetű emeleti nagyterme volt.
Körtvélyfája harangját különálló harangláb hordozza. Gernyeszegen dolgoztam és mielőtt visszaindultam volna még felkerestem ezt a rejtekhelyet, ha már ilyen közel található.
Miután a Maros hídja melletti tisztáson hagytam a kocsimat, és természetesen megkerestem a Víg Albert köve geodobozt, elindultam a Panda-kő felé. A dobozba beletettem egy 4 az 1-ben kombinált tárgyat. Tessenek megkeresni a frissen rejtett ünőkői geoládá(ma)t. A Panda-kő Galonya és Ratosnya között, a Maros bal oldalán található, a Görgényi-havasokban.
A falutól nyugatra eső dombon magyar földvár volt. Az első templom vagy elpusztul vagy kicsinynek bizonyul, mert újnak ad helyet.
Óriások dombja Atosfalva Az Óriások dombja valamikor Maka várához tartozott, jelenleg a csókfalvi határ legdélibb és legmagasabb csúcsa. Innen nagyméretű emberi csontok kerültek elő a múltban, talán ezzel magyarázható e hely neve is.
1332-ben plébániatemploma van - mivel az első szász települések közé számítják, már az előző században kellett lennie templomnak. Az oklevelekben először feltűnő Vallis Mariae és a németben szereplő Mariental, arra enged következtetni, hogy Mária-temploma volt.
A Zászpás egy 1279 m magas csúcs a Görgényi havasokban. Először a rejtő elrejti-majd a többiek megkeresik típusú játékot akartunk játszani, de végül együtt rejtettük el. Régi turatársakkal indultunk neki ennek a jól ismert helynek, csak most általunk ismeretlen uton menntünk fel és jöttünk is le. Gratulacio az elso megtalalonak.
Nagyercse 1394-ben jelentkezik a forrásokban Erche néven.
Teleki kripta Sáromberke Sáromberke Marosvásárhelytől 14 km-re fekszik, látnivalói a Teleki család sírboltja, a Teleki kiállítás, illetve a 18-dik században épített Teleki-kastély. 1319-ben Sárombergként jelentkezik az oklevelekben, 1405-ben Sáromberk, 1412-ben Sárumberek néven, a középkorban szász lakói is voltak. Sáromberke látnivalói közül ehhez a rejtekhelyhez a kriptát mutatnám be.
Székelyderzs Nincsenek világörökségeink, csak világörökségi helyszíneink. Nem volt péntek tizenhárom, és erre a templomra már régen fentük a fogunkat. Meglátogattuk a világörökség részét képző, székelyderzsi unitárius erődtemplomot. A Kányádtól 5 km-re, dombok közé települt Székelyderzs községközpont.
Felszegi csengettyű Ditró A felszegi csengettyű Ditróban, az első tízesben, a Tölgyesre vezető nagy út (elnevezés 1876 óta), ma Nicolae Balcescu utca 114 szám alatt található.
A Firtos-tetőn volt már egy közel húszéves kilátó, mely időközben teljesen elkorhadt, valamint a bükkfák is megnőttek körülötte. A firtosi kilátó 2006 nyarán készült, a hetedik Székelyföldi kaláka alkalmával.
Erődtemplom Hégen Egy 1243-dik évi oklevél tatárjárás előtti birtokadományozásról értesít, tehát a település tatárjárás előtti. 1650-ig szász település, közvetve feltételezhető, hogy középkori temploma is volt.
Görgényszentimre látnivalója a 18-dik században épült Bornemisza-kastély, mely valamikor Rudolf Habsburg trónörökös vadászkastélya volt, ma erdészeti iskola működik benne. Szép kastély, csodálatos kert.
A Parajd és Gyergyóalfalu közötti, Bucsin-tetőn áthaladó, Kis-Küküllő völgyében vezető, DN13B-as jelzésű műúton több forrást is találunk az út mellett. Éppen beesteledett amikor a forráshoz értünk. A Parajd községhez tartozó Bucsin település és a Bogdán-sípálya között félúton található csorgó vize friss, hűsítő.
A Vargyas-szoros legnevezetesebb barlangja az Orbán Balázs barlang (Kőlik, Nagybarlang, Almási barlang), melyet az elmúlt évszázadok folyamán számos híresség – Jókai Mór, Wesselényi Miklós, John Paget meglátogatott. Megtaláltam ezt a dobozt is. A szentegyházi sziffesek csapatához csatlakozva vezetett végig a barlangon Mihály István, hogy magam is elképedjek, milyen kicsi lyukon is át tud bujni az emberfia, ha muszáj. A Vargyas-szorost Homoródalmás felől közelítettük meg, egy személyautóval jól járható makadám úton.
Bogát-hegyi kápolna Csíkrákos Udvozlet, Istvan. 10 napos csíkrákosi vakációnk első útja ide vezetett. Innen a kilatas a Csiki medencere fonseges. A Bogát-hegyen áll az 1725-ben épült kápolna, melyet a csíkszépvizi örmény katolikus püspök szentelt Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére.
Az egykori homoródi malom és villanytelep, a két Homoród összefolyásától 500 m-re északkeletre található, az ortodox temető alatt, a Mirkvásárról érkező 132 jelzésű út északi oldalán.
A marosbogáti zsidó temető a település északkeleti részében, a Keménytelke felé vezető út mellett található, közvetlenül a Maros folyó, illetve a vasútvonal feletti dombon. A temető területét felnőtte a fű, a héber feliratú sírkövek egy része előre, mások hátra vannak dőlve, egy sírkő már a földre esett.
Itt is minden rendben volt. Nagyon jó rejtés, nekem legalább is nagyon tetszett. A hétvégi hőlégballon fesztiválról hazafelé tartva, útba esett Szováta, így alkalom adódott felkeresni a Vörös-tó kilátóját. A Vörös-tó egy sekély sós vizű tó, melynek alján vastag kálcium- és vasszulfát-tartalmú iszapréteg található.
A Felső - Nyírkert tanösvény a Maros bal partján, a Holtágon belüli területen létesült, a környék helytörténeti nevezetességeit és természeti értékeit mutatja be. Információkat nyujt a lakosság hajdani gazdasági tevékenységéről, a tutajozásról, amely a XVIII-dik században sok helyi ember megélhetését biztosította.
Harangláb Pálpataka Korondtól 7 km-re, a Miklós patak mentén, körülbelül 1000 méter tengerszint feletti magasságban fekvő szétszórt település. Sajnos nem találtam meg a geodobozt. Nem számítottunk ekkora fennsíkon elterülő településre. Csend és nyugalom volt itt, mint mindig mikor erre jártam.
Az építője által kápolnának nevezett Rhédey-kriptát Wesselényi Kata építette férje, gróf Rhédey Zsigmond számára, aki 1758-ban mellhártyagyulladásban halt meg. Rhédey Zsigmond földi maradványait, az angol királyi család javaslatára, 1936-ban lehozzák a Kalandos-dombi kriptából és a református templom alatti ősi családi kriptába helyezik.
Nyugat felől jövet Parajd Hargita megye kapuja, itt a völgy méginkább elszűkül, a hegyek egészen közel merészkednek. Az átjáróra emlékeztünk korábbi látogatásainkból.
Ezen a helyen, 1506-ban alkották meg az agyagfalvi constitutio-t. Bár még este 6 óra sincs, koromsötét van. A GPS 0 métert mutatott azon a helyen, ami az Agyagfalva 2 című képen középtájt van. A lada ismet keresheto.
Először a Tatárlik feletti kilátóhoz másztam ki, ahonnan nagyon jó a kilátás, majd visszaereszkedtem az ösvényen a Tatárlikhoz és a Csala tornyához. Ez a doboz is kipipálva. Ahogy felkapaszkodtunk a cukorsüveg tövéhez, azonnal rátaláltam a rejtekre. A monda szerint nagy erővel támadtak a tatárok a környékre, ezért a nép visszahúzódott az elfalazott bejáratú Kőlikba.
Bár a Gyerekek palotája viszonylag közel van hozzám.
Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek. 1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek.
A Vámos-ház a Rózsák tere 18 szám alatt található, a Bartók Béla utca sarkán. A huszadik század elején, 1910-ben építették át szecessziós stílusban.
Egykori marosludasi községháza.
Nagyteremi református temetőjének délnyugati végében, a Kripta-hegy tetején, két kriptát találunk. Az egyik gróf Bethlen Farkas tábornok kriptája, ő 1763-ban halt meg, a díszgúlát az 1860-ban elhunyt gróf Bethlen Lipót és nejének emlékére emelték.
Alapterülete 8x5 m, állítólag délelőtt 10 órától este 21 óráig van nyitva. Feje tetejére állt a világ Parajd központi részében, az ANL utca 3 szám alatt, a rendőrség és az ANL tömbházak közelében, egy fordított, feje tetejére állt házikó található.
A Kárpátok őre köztéri szobor Csíkcsomortánban található, az általános iskola előtti parkban. Horváth-Béres János fafaragó készítette, ez is egy másolat, másik három Magyarországon van.
Büdöskútfő-fürdő Kőhalom A kőhalmi várhegy lábánál a múltban sós-kénes forrás fakadt. Több mint százötven évvel ezelőtt népszerű fürdőt létesítettek itt.
