1348-ban Danus, 1393-ban Dansdorf, 1504-ben Dones Dorf, Donisdorf, 1532-ben Dunes Dorf néven jegyzik az oklevelek. Megvan a --- alatti doboz. A falu képe ellenben követendő példa minden település számára.
Több mint 300 évig a Kemény család tulajdonában volt. Marosvécsre érkezve, már messziről feltűnik a falu fölötti dombon, a lombos fák övezte, egykori reneszánsz várkastély.
A marosvásárhelyi református Kistemplom építését 1815-ben kezdték meg, s 1818-ban végeztek a falazási munkálatokkal. Megint érdemtelenül kapom a pontot. úgy mint még egy néhány kesser. Rendben.
Egykori marosludasi községháza.
A Csíkszentkirály felől Büdösfürdő felé tartó, 123D jelzésű megyei út jobb oldalán egy igényesen kialakított piknikezőhely található. Fedett asztalokkal és padokkal, mindegyik mellett grillező, katonás sorrendben.
Innen lehet ugyanis, kikapaszkodva a vársziklához, megnézni annak lemezes törésű, andezit sziklafalait. A csicsói Várszikláról, a környéket felfedezendő, beereszkedtünk az erdőben délre, a Béta-patak völgyébe.
Örvendek, hogy tetszett a rejtés. Egy kis gondolkozás után rájöttem, hol is kéne keresni a dobozt. Csíkszentkirályra tartottunk, és gondoltuk megnézzük ezt a rejteket. Csíkszereda képzőművészeti szempontból nevezetes látnivalója a csíkzsögödi Nagy Imre képtár.
1319-ben villa Kurtuelkopu, 1334-ben Kurtuelkapu, 1642-ben Körtvelykapu néven jelentkezik az okiratokban.
A kilátócsűr Holbák község központjától nyugat-északnyugatra található, a Stimbav-domb gerincén, a Stimbav (Stimbach, Stimbák?) patak völgye felett. A turisztikai látványosság tulajdonképpen egy helybeli által, gerendákból épített csűr, melyben egy ablak formájú nyílást hagytak, különleges rálátással a Bucsecs- és a Királykő-hegységre.
A doboz rendben van, habár kissé átnedvesedett. Minden a legnagyobb rendben. Honismereti túrán találtam meg, teljesen új ruhájában, a Rika várát. Réka vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el.
Szuru-menedékhely, románul Refugiul Suru.
Ilyen kitartassal meg nem kerestem dobozt, negyedik alkalommal próbálkoztam. Szomorú látni, hogy olyan sok épület elromosodott, kárba veszett, de mégis van egy érdekes hangulata, rejtélyes. A környék egy kicsit romos, de a táj szép és a borvíz finom. A kirulyfürdői pionírtábor régen jó állapotban lehetett, mára már nagyon lepukkant állapotban van.
Bár a Rigó-tó és a Mogyorósi-tó viszonylag közel vannak egymáshoz, 150-200 m távolságra, a két tó között nem a nyílegyenes, az árkon-bokron a járható út.
A Rövidek dűlő a kutyfalvi határ keleti részén található, nevét a földek rövidsége adta. Itt egy jó és bővízű forrás van, melyet a Dörgös hídnál lévő forrásnak mond a nép.
Homoródremetén egy 19-dik századi, ma már nem működő műemlék-szélmalom található. Messze környéken nem látni hasonló épületet. Vasárnap délben nem lehet kiadósabb túrát tervezni, éppen ezért jól jött ez a közelebbi friss rejtés, ráadásul érdekesnek is tünt, ugy hogy hamar megnyergeltem a drótszamarat, és már a Cekend tetején karikáztam, ki a Szarkakőre, ahonnan beereszkedtem ebbe az eldugott világvégi kis faluba.
1954-1989 között, a Vargyas falu közelében végzett bányászati munkák során, itt-ott elérték a talajvizet. Ez a környéken több tó megjelenéséhez vezetett.
Holló-nyereg, románul Saua Corbului.
Olasztelek református templomának késő román és átmeneti stílusban faragott kapuzata van. Miután elemeztem a helyzetet, hogy hol lehet a geodoboz, mert a fáknak nincs üregük, így csak a talajon lehetett a doboz elrejtve. A Kormos-patak völgyében kirándultam, hazafelé Olaszteleken vezetett keresztül az utam.
A marosvásárhelyi Kosárdombi forrás a Bükkös utca 12B számú tömbházzal szemben található.
Rákosi Tepő Alsórákos Az Olt rakosi szakasza folotti karszt teruleten, az Also-Rakos feloli oldalon talalhato egy piramis alaku meszkoszirt, aminek a neve Rakosi Tepo, 820 m magassaggal.
Joseph Bacon-ház Segesvár Maros megye Itt lakott Joseph Bacon (1857-1941), orvos és szenvedélyes gyűjtő, az Óratoronyban található Történelmi Múzeum (eredetileg Régi Segesvár Múzeum) alapítója.
1240-ben Castrum Sancte Marie néven jelentkezik a forrásokban, 1379-benSaxonum de Fewldwar, 1381-ben Feulwar alias Marienburg, 1489-benMarienburg, 1529-ben Marienberg formában fordul elő. A ládát nem találtam meg. Több ízben is eltűnt már a földvári geodoboz. Meglátogattam a várat, s gondoltam hátha megtalálom a dobozt, de nem jött össze.
Elindultunk egy kis körútra megkeresni néhány helyet, de főleg megfertőzni egy új játékost. A Déllői borvízforrás vize a Székely Selters forrásaitól légvonalban 300 m távolságra, északkeletre tör elő, egy faküpüből.
Körtvélyfája harangját különálló harangláb hordozza. Gernyeszegen dolgoztam és mielőtt visszaindultam volna még felkerestem ezt a rejtekhelyet, ha már ilyen közel található.
Őslénytani lelőhely - Vöröstorony.
Tisztelt címzett: Péter István, és családja. Hát én nem halogattam, amint megláttam az oldalon a rejtést, rögtön indultam is a kisfiammal keresni. Karácsony alkalmával az angyal négy címzettnek vitt ünnepi geodobozt.
Mikó-kúria Csíkzsögöd, műemléképület a 19-dik századból.
Itt valamikor egy langyos ásványvizes medence volt, amelyben a hagyomány szerint a híres mesemondó megfürdött takarás közben. Elek apó feredője, Benedek Elek egykori borvizes feredőjének helye, a Kis-Köves patak északi mellékágának, a Györgykovács-patak völgyében található.
A Fenyőkúti tőzeglápot én a szencsedi nárciszmezőkről, kerékpárúton közelítettem meg, Fenyőkúton át. Nagyon szep latvany az oszi napsutesben, a jellegzetes fenyofakkal es az aljnovenyzettel, nem fekszik nagy teruleten, es szepen ki vannak epitve az osvenyeknek egy resze, deszkaval lepadolva, akar lakkcipoben is vegig lehet setalni. Ügyes kis tanösvény. A munkám során megint Szovátára kerültem, gondoltam, hogy ha időben végzek elmehetnék Fenyőkútra megkeresni ezt a dobozt.
Ma május elseje, a Rejtők napja a játszóterünkön. Ezt a rejtést már rég meg kellett volna keressem. A reménység szimbólumává vált deszkatemplom Borbély Gábor nevéhez fűződik - 2003 július elején az átrendezés miatt költöztették a Szécseny nevű dűlőbe, a Hargita lábához.
Középkori templomról nincs okleveles adat, ennek ellenére bizonyosan már a középkorban volt temploma. A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között.
Korondon az 1900-as évek elején harminchét malom működött. A malmot körbejártuk, nézelődtünk, érdekes. A szencsedi nárciszmező felé benéztünk a lányommal a vízimalomba. Ez egy olyan rejtekhely, amelyet méltatlanul hanyagolnak a kincskeresők.
Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. Többször is voltam itt, de csak később tudtam meg, hogy geoláda is van.
Sikerült bejutnom a templomba, mert a másnapi termésnapra készültek a szászok. Ha februar akkor farsang es ezen voltunk Apacan egy nagyon lelkes csapattal Erdovidekrol. Ott voltam a rejtesnel. Középkori temploma a gótikus kor alkotása.
Főleg a helybeliek ismerik, de a környékről is sokan hordják a vizét. Vármezőn, a Mini Nyárád átogatóközpont közelében, a Kéménykő (Keménykő oldala) délkeleti aljában egy kitűnő ivóvíz-forrást találunk.
Akasztófa teteje Homoródkarácsonyfalva A Dungó feredőtől északra tekintve, a szemközti Vész oldala gerincen, egy fenyőkkel borított, csúcsos domb hívja fel magára a figyelmet. A falutól keletre található dombocska az első osztrák katonai térképen Akasztófa teteje, a másodikon Akasztófanyaka néven szerepel.
A gegesi református temetőben érdekes, százévesnél régebbi sírkövek vannak.
Megvan a doboz. Szép időt kaptunk el. Ott voltam a rejtesnel. Az apácai Feketevárat székely határőrök létesítették a 14-dik században.
Szászbogács templomáról nem beszélnek középkori oklevelek. A túra első állomása a szászbogácsi erődtemplom volt. Késő gótikus építészeti elemei alapján építési idejét a XV-dik század elejére teszik.
Evangélikus templom Mártonhegy 1335-ben plébániatemploma van - temploma után, melynek Szent Márton lehetett a védőszentje, Szentmárton volt a neve. Templomának eredete egy századdal korábbra, a XIII-dik századra tehető, mert eredetileg háromhajós bazilika volt.
