A Somostetőről, Marosszentgyörgyről, és Jeddről is jelzett turistautak vezetnek a vásárhelyiek kedvenc kirándulóhelyei felé: Németkalap, Terebics, Cinege-tető. A Megyei Kórház közeléből induló, piros ponttal jelzett, egykor kiépített, egészen a Számológép-gyárig vezető ösvényen indultam a Somostető felé. Gondolom, hogy többen próbálkozhattak a doboz megkeresésével, de nem számoltak be a kudarcról. Jol elrejtett geodoboz.
Ez már a második próbálkozásom volt. Valld be ügyesen, mi volt az érzés, amely a birtokába vett? Hazudik aki azt mondja, hogy nem érez semmit amikor egy geodobozt elsőnek talál meg. Az Aranyhalacska Marosszentkirályon található, csupán 5 percre Marosvásárhelytől.
1332-ben plébániatemploma van, temploma korábbi időkből származik, mert későbbi oklevélben szereplő Szász előneve is emlékeztet arra, hogy eredetileg szász telepítés volt. A reformáció előtti középkori templom az 1601-1603-as népirtás után pusztulásnak indul, szász lakói már nem tudják fenntartani a templomot.
Mihály szállásától a Felső-Szalatna csúcsáig tart az a lövészárok rendszer, amelyet 1916-1ö17 telén az orosz csapatok ellen építettek ki a monarchia csapatai. Ismeretlen osztrák-magyar katonák sírja Felső-Szalatna csúcsától 150 m délkeletre.
A parajdi faszerkezet helyét illetően egy erős tippem van. Rég jártam arra, akkor még csak a gátként szolgáló farönk volt ott.
Egy kis kepzeloerovel ket oreg holgyet is fel lehet fedezni az andezit tombokben. Voltunk már fent a Fertő-nyergen ezen az úton, de soha nem néztünk be alaposabban a fák közé. Megtaláltuk. Az 1310 m magas Fertő-nyeregbol indulunk lefele.
A Vass Kalapos ház Székelyudvarhely központjához nagyon közel van, a Vár utcában, volt Ferencesek utcája, a Barátok templomával szinte átellenben. Sajnos a gyerekek eladták, most a Demokrácia központ működik benne.
Ennek a kastélynak az anyagából is készült a XIX-dik század elején, a Degenfeld Miksa Kristóf gróf által elkezdett udvarház. Az első kutyfalvi kastélyt a XVII-dik században építette Pekry Lőrinc gróf és felesége, Petrőczi Kata Szidónia bárónő.
A Terkő-nyeregtől délre, az Ördög-hágó szerpentinjeitől délkeletre található a Ködlátó-hegy, csúcsai kilátás nélküliek, erdővel borítottak. Túránk végén még kiugrottunk a nyeregbe. Keleti oldala a Terkő-mezővel szomszédos, a délnyugati oldal szintén egy kiterjedt legelő.
Irányjelző táblák mellett egy fabódét is találunk itt. Piricske északi végébe érkezve egy útkereszteződéshez jutunk, mely egyúttal túraútvonalak találkozási pontja is.
A Dél-hegy (1694 m) csúcsa alatt levő kilátó sziklapereméről ráláthatunk a Sikaszó-patak völgyére, a Hargita vonulatára, a Csudáló-kőre, a Nagyhagymásra, a Gyergyói-havasokra és a Gyergyói-medence délkeleti részére. Délután 5 órakor indultam a Libán-tető felől.
Bocskai István emlékmű, Székelyudvarhely.
A csíkcsatószegi temető útfelőli oldalán egy sor évszázados lucfenyő sorakozik. Ez is egy szép templom, de a kapu itt is zárva. Csíkcsatószegen sikerült bejutni. Miután megtöltöttük a pillepalackainkat borvizzel, gondoltuk, hogy megkeressük ezt az új ládát a templomnál.
A leírást követve jutottunk fel előbb a kisebb sziklához, majd a sziklabástyához. A Sólyomkő pataka mellől a Kormos-kő sziklakilátója felé kapaszkodva a meredek domboldalon, egy kisebb sziklatornyot és egy nagyobb, impozáns, kettős sziklabástyát találtam.
Középkori XIV-dik vagy XV-dik századi temploma ma is áll, egyesek szerint 1562-ben épülhetett, ami a gótikus kori átépítés idejét jelezheti. Kíváncsiskodókból itt sincs hiány, mivel a rejtekhely egy olyan helyen van, ahova jól oda lehet látni.
A Somostető és környéke magába foglalja a Marosvásárhely keleti részén levő magaslatot és annak lankás oldalait. Megtalaltuk, kituno a rejtek, a geodoboz jo allapotban van. December 16. Rég volt ilyen szép hó errefelé.
Eléggé eltelt az idő a Mária-kőnél, de nem baj. A mini Rejtekhely-találkozó záróakkordjaként, a Lapos-patak vízeséseit mutattam meg a túratársaimnak. A Békás-szoros egyik kevésbé ismert, jelzetlen ösvényen megközelíthető látnivalója a Lapos-patak vízesés-sorozata.
Az Ozsváth-csorgó Nyárádremete és Szováta között található, az út mellett. Második alkalommal sem mentem semmire a gps-el. A bejegyzésedből nem derül ki, hogy megtaláltad-e, vagy legalább kerested-e a geodobozt. Nekem a csorgóról örökké a bekecsi kirándulásaim jutnak eszembe.
Az Alszegi borvízkutat 1960-ban fúrták Tusnád falu alszegi részén.
A Som-kút a Lucs-tőzegláptól délre, a Lucs melléke és a Súgó-tető között található, nem messze a Csíkszentkirályról Büdösfürdőre vezető út mellett. Jó hideg a víz a csorgónál. Vendelné kútjától jöttem, egy hátizsák gombával, amit még sajnos fel kellett cipeljek a Büdösfürdőre, de már előre ízlelgettem a Szemeskő fele való leereszkedés élvezetét. A Csíkszentimrei Büdösfürdő mesebeli tisztása volt az úticél, de útközben kis kitérőt tettünk, és megálltunk a Som-kútnál.
Ebben a házban lakott Michael von Melas (1729-1806), az osztrák hadsereg hadvezére. 1800-ban, az olaszországi Marengo mellett ütközött meg Napóleon seregével.
A Központi Hargita egyik kevésbé látogatott csúcsa a Csompoly, nagyon szép kilátást biztosít a környező csúcsokra - Madarasi Hargita, Csicsói Hargita, Kossuth szikla, Madéfalvi Hargita. De jól látható a csíki medence, Egyeskő, jó látási viszonyok mellett a távolabbi hegyvonulatok is. Miután az Asztag-kőnél ellenőriztem a geodobozomat, és megnéztem az ott létrehozott erdei múzeumot, folytattam az utamat a Csompoly felé.
Valahogy úgy sikerült, hogy a templom mögé kerültem ki. Megvan a doboz. Homoródújfalu a Hargita-hegység lábainál, a Kis-Homoród völgyének alsó részén, az egykori Szászföld és a Székelyföld határán helyezkedik el.
Epp akkor érkezett egy autóbusz, csodálkozhattak a leszállók, vajon mi okból bámuljuk annyira a keresztet. Pontosabban, hol vagytok helyi kincskeresők, rejtők? Delnén, a falu szélén, egy kis kápolna áll, ez ma a falu rendszeresen használt temploma - a XV-dik században épült poligon záródású gótikus szentéllyel, csúcsíves diadalívvel és ablakokkal.
Épp az utolsó pillanatban sikerült bemennünk a templomba. Szép karcsú torony, gondozott templom. Eredetileg Nagybacon filiája volt, 1734-ben lesz önálló és 1794-ben épül mai temploma.
Borsos Tamás szobor, a Szűcsök és Lakatosok bástyája előtt, a várfal előtt.
Bizonyos, hogy a falu a templom után kapta nevét, s e szerint a XIV-dik században Szent Máté tiszteletére szentelt temploma volt. A templom valóban ennek a kornak stílusjegyeit viseli, a gótikus kor alkotása.
Ugyanezen forrás szerint 1629-ben a templom boltozatát deszkamennyezettel váltják fel, mely deszkamennyezetről megörökített felirat tanúskodik: Hoc opus factum in anno 1629, tempore Gabrielis Bethlen. Minden lengyelfalvi ember tudja. Székelylengyelfalva temploma 1500-ban épült, amint egy 1776 május 9-én kelt összeírás megállapítja.
Homoród-Keményfalván még a mai nap is megseprik az utat vasárnap reggel a ház előtt. Homoródkeményfalvától észak-nyugatra egy patakvölgy nyúlik ki, egészen a Sóskútig. Régi takaros porták és omladozó romos házak váltják egymást, a mai modern civilizáció csak alig észrevehetően tudott befurakodni a faluba.
Gc jo, meg lehet kapni. Sajnos a gázlómadarakat nem sikerült lencsvégre kapni.
A Persányi-hegységnek az Olt alsórákosi szorosától északrahúzódó vonulatát az erdővidéki és homoródmenti emberek Rikának vagy Rika erdejének nevezik. Megtaláltam a dobozt. Az ide tartozó, a Rika és Sós-kút (Nádas) patakok közti, Ny-K irányban lefutó hegygerinc keleti kiemelkedésén, a Hegyes-tetőn (684 m) található középkori eredetű erődítésmaradvány már régóta ismert.
Gyors megtalálás a részletes adatok alapján. Erdemes megkeresni a helyet. Miután délben észrevettem a geodoboz bejelentését a Rejtekhely-en. Megközelítés a Kalibáskő vendéglő elől induló kék hámszög jelzésű túraösvényen, a hosszú gyaloglást kedvelőknek, ami körülbelül 8 km hosszú.
A weben található egyik leírás szerint ez a kreatívitás növénye. Az Astragalus vasalt mászóút az astragalus gyógynövényről kapta a nevét.
Királyhalma 1396-ban tűnik fel az oklevelekben, templomról nincs adat, de a XV-dik századig katolikus lakói voltak.
Marosszentanna Marosvásárhely egyik külvárosa. Látnivalója templomának gyönyörű freskója.
Az 2011-es év fája Romániában, a köpeci 300 éves szilfa. A fát (mi mást ;-)), de a doboz sajnos nem lett meg. Meg nem volt andungom, hogy most feltegyem azokat amiket az utobbi idoben megtalaltam. A koordinátákat kijavítottam.
Szászörményes evangélikus erődtemploma gótikus csarnoktemplom, támpilléres szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, hajója elé nem építettek tornyot. A templomot négyszög alaprajzú védőfal keríti, melynek szentély felőli szakaszánál magas védőtorony áll, ennek felső szintjén, a sokszögű gúlasisak alatt faerkély fut körbe, ez alatt pedig lőréseket képeztek ki a torony falában. Minden kapu sajnos zárva volt, pedig valaki rendszeresen bejár az udvarba, a lovait legeltetni.
Van egy tápanyagban gazdag, eutróf része, és van egy oligotróf területe is. A büdösfürdői Büdös-láp a Dél-Hargita-hegység keleti oldalán, a Kenderes-patak forrásvidéke felett található, 1200-1210 m-es tengerszint feletti magasságban.
Kerlést elhagyva a Sajósárvár felé vezető út bal oldalán egy kanyarban meredek sziklafalban furcsa nyílások tátonganak.
