Középkori templomáról nincs adat, így bizonyosan a katolikus korban filia volt, Gyalakuta anyaegyházához tartozott. Ez volt a helyzet a reformáció után is 1666-ig, amikor azon a címen tagadják meg a közmunkát a gyalakuti templomnál, hogy már önálló egyházközséget alkotnak.
A katedrális 1983-ban leégett, majd újraépítették 1984-ben, neoklasszikus és eklektikus stílusban. A segesvári Szent József római katolikus templom 1896-ban épült, a lebontott domonkos apácák templomának helyén.
A özelben egy különleges formájú tölgy maradványa van.
A harangláb bodobács invázió alatt volt. A geodoboz a földön volt. Pontosan ott, ahol a leírás mutatta. Van olyan hely, ahol az idő megállt, úgy tűnik - pedig, igazából csak egyszerűen nem pörgött fel, ahogy máshol.
A harmadik katonai felmérés ferencjózsefi térképén több helyen is szerepel az Eisenhammer (Vaskalapács, Vashámor) felirat, Így Csiblók, Nyiras-oldal, Bagoly, Tölgyes, és Kaszálás-tető mellett. Torockó településről észak felé indulva, számos helyen találkozunk felhagyott vasbányák és vashámorok nyomaival.
1332-ben plébániatemploma van, a hajója valószínűleg XIV-dik századi. Olyan vélemény is van, hogy a XIII-dik századból származik, kivéve egy szakaszát, amelyet a XVII-dik században átépítettek.
A marosvásárhelyi Kárpátok sétányon van két szobor, amely a kommunista korszakban került felállításra, és amelyekről sehol nem találtam leírást, vagy képet. Elvittem a kisebbik fiamat segítségnek. Milyen jó, Marosvásárhely lassan igazi geováros lesz. Arrafele jártomban megkerestem.
Erődtemplom Veresmart A templom kívülről szépen felújítva, a torony még várat magára.
A XIII-dik században épül román kori háromhajós bazilikatemploma, a XV-dik században erődtemplommá építik át. Ekkor a főhajót és a szentélyt magasítják, a hajó fölé védőemeletet húznak, és a többszög három oldalával záródó szentély fölé is.
A Székelykeresztúrtól 2 km-re fekvő Betfalva a Nagy-Küküllő jobb partján települt. Betfalva és Székelykeresztúr között ömlik a Nagy-Küküllőbe a Farkaslaka határában eredő Fehér-Nyikó.
A falutól nyugatra eső dombon magyar földvár volt. Az első templom vagy elpusztul vagy kicsinynek bizonyul, mert újnak ad helyet.
A csorgó ma már sajnos nem csorog, mert amikor a Kövesdomb nyugati oldalában, 15 évvel ezelőtt házakat építettek, a csorgó vize eltűnt. Erre sem vigyáztunk. Meglett a doboz. Sajnos csak geodoboz, forrás nélkül.
Nagyszebenben, a Lazaret negyedben levő Acélmunkások (Otelarilor) utcában, 40 fa lombkoronáját kocka alakúra alakítják ki. Hasonló megoldást alkalmaztak már az országban, a nagyváradi Zöldfa utcában.
A Nagy-Küküllő hullámai felett átvezető híd a sárdi hid, a Székelyföld anyaszékének, Udvarhelyszéknek a határszéle nyugatról. A Székelyföldre vezető főútvonalt követve, amint az utas Segesvárt elhagyja, s aztán a gyönyörü fekvésű fehéregyházi kastélyt meghaladja, mind mélyebbre hatol a hegységek közé.
Ezüstműves ház, németül Goldschmiedehaus, ma Megyei Művelődési Igazgatóság.
Már a várépítés időszakában létezett itt egy lépcsősor, amely a Szentgyörgy, jelenleg Forradalom utcát kötötte össze a várral. Kisfiammal ma elindultunk pontgyűjtő sétára a közelbe. Bár a geodoboz nem volt látható, csak egészen közelről, megtörténhet, hogy eltűnt. Nem találtuk meg.
Székelykeresztúr és Sóskút múltja és jelene összefonódik, ezt régészeti ásatások is bebizonyították. Bár Nagyszebenből hazafele végig esett az eső, Keresztúrra érve kisütött a nap. Nagyon szép ez az Áprily Lajos vers. Nagyon szép hely - és mégis - jobb sorsra érdemes.
Sárkányölő Szent György szobra a Farkas utcai református templom előtt áll.
Segesváron, a tűzoltóság mögötti kertekben elrejtve, egy érdekes, alvó oroszlánt ábrázoló szobrot találunk. 1849 július 31-én, a segesvári csatában ütközött meg Bem József főserege az oroszokkal- ebben a csatában esett el (tűnt el) Petőfi Sándor, Fehéregyháza közelében.
Féreglyuk hegyi kerékpáros ösvény - Csíkfalva.
Maros megyében több vizes terület létezik, amelyek fontosak a vízimadarak élővilágának szempontjából. Kevéssel sötétedés előtt érkeztem a helyszínre. Ilyen a Faragó - Marossárpatak térségében levő 235 hektárnyi tó-lánculat.
A Toldalagi-kastélyt 1830 körül Toldalagi Ferenc építtette a régebbi 17-dik századi kastély helyére, amely 1630-ban már állt. Az épület több mint 180 éve figyeli az ottani világot, tűrve tehetetlenül a történelem viszontagságait.
A Bekecs-tetőről a Hollós-tó felé vezető út mentén található egy nagy mohás kő, amelyet a helybeliek Moháskőnek, Oltárkőnek de leggyakrabban Mosdókőnek neveznek. A Vész-kőnél elrejtett új geodoboz megtalálása után, úgy döntöttem, hogy még elsétálok a Mosdókőhöz is, belefér az időbe. Olvassátok végig az ismertető táblát, van ott pár érdekesség.
Szibielben, a templom mellett található Románia legnagyobb üvegikon-múzeuma. A 2005-ben elhunyt Zosim Oancea atya 1969-ben kezdte gyűjteni darabjait, amelyek közül a múzeum hatszázat mutat be.
A falu legnagyobb nevezetessége az északi részében Várhegy nevezetű magaslaton épült középkori vár. A Szilagysag fele menve nem hagyhattam ki a hires Doboka varat sem. A Kis-Szamosba folyó Lóna-patak völgyében található a hajdanán vármegyének is nevet adó település Doboka.
Tordatúrról indultam, és mivel a doboz a nyugati oldalon van, ezért az én választásom is erre az oldalra esett.
1323-ban Pokateluka, 1334-ben Poukatelky, 1472-ben Pókafalva néven jelentkezik a forrásokban.
Székes református temploma pont az út mellett van, így a rejtés Parkolj le és keresd meg a geodobozt típusú. Almafa odvában turkálni élvezet, ha megtalálom. 1451-ben Székesfalva néven jelentkezik a forrásokban, 1571-ben Székes formában fordul elő.
Nekem a dadogós viccet is kétszer kellett elmagyarázzák. Azt értem, hogy magántulajdon, de azt nem, hogy abszolút magántulajdon. Mivel a szerződött csősz kaszálás és takarítás közben megkapta a geodobozt, amit a gazzal együtt a szakadékba dobott, így csak a láda helyét találtam meg. A kolozsmonostori Kálvária-templom, vagy római katolikus Nagyboldogasszony-templom a Monostori út 60 szám alatt található.
:) Járabányát nyugat felé elhagyva a DJ107R jelzésű úton, az utolső házaktól körülbelül 300 m-re, van egy nagyon energiatakarékos mosógép.
A Borgói-hegység nyugati lábánál húzódó, a Nagy-Szamos, Sajó és Beszterce által határolt dombvidéken, az északkeletről érkező Csetátye-patak mellett fekszik Sajómagyarós község. Sajómagyaróstól északkeletre, az 580 m magas Várhegyen állt egykor a sajómagyarósi vár.
Ma délben jártam a romos Haller kastélynál. Kerelőszentpál Marosvásárhelytől 20 km-re található - látnivalói a Haller család 18-dik században épült, barokk stílusú, jelenleg romos kastélya és temető kápolnája.
A legegyszerűbb megközelíteni a Csukás vízesést Sínfalva vagy Mészkő felől. Ha autóval vagy biciklivel vágunk neki az útnak akkor legjobb ha Tordáról, Szentmihályon keresztül Mészkő fele megyünk. Egy szólóban megrendezett biciklitúra alkalmával jutottam el a Csukás vizeséshez.
A Bethlen-kastély a 19-dik században épült, neobizánci stílusban - ma a Babes-Bolyai Tudományegyetem Regionális Frankofón Központja működik benne, és tudományos konferenciák színhelye. Ez aztán az ambíciós keresés. Könnyen megtaláltuk a sírt, a dobozt már nem annyira.
1332-ben Jara, 1456-ban Iara néven jelentkezik az oklevelekben.
Nagyszebentől nyugatra, 15 km-re fekszik Orlát község. A Szebeni-medence és a Székási dombvidék találkozási pontján, a falutól északnyugatra, a Riesenberg-hegy csúcsán középkori vár romjait kereshetjük fel.
Bolyai János édesanyja fiatalon, csak 41 évesen halt meg, kívánságára a domáldi birtokukon levő domboldalra temették el. A csatófalvi evangélikus templomtól már megláttuk a síremléket. Bolyai Farkas feleségével, Benkő Zsuzsannával 1801 és 1804 között lakott Domáldon, majd beköltöztek Marosvásárhelyre.
Az erzsébetvárosi örmény katolikus templomtól Kund felé tartva, nem hagyhattuk ki az Erzsébetváros közelében levő tavakat sem. Közös megegyezés alapján fakir rejtett az Erzsébetváros közelében található tavaknál.
