Római őrtorony Tompa-tető Evangélikus templom Kőhalom Kőhalom plébániatemploma a szász telepítés korában, a XII-XIII-dik században épül. Mai temploma a XIV-dik században épülhetett, 1488-as felirata javítására vonatkozik.
Mivel XIII-dik századi szász telepítés, román stílusú temploma is a XIII-dik században épül. Erődített templom volt kettős várfallal.
Magyarléta falutól 3 km-re, a Jára völgye fölött emelkedő kősziklára épült Léta-vára, másik nevén a Géczy-vár. Kolozsvári húsvétolás után jöttünk ki a várhoz. Egy rövid szombati séta alkalmával vettük célba a létai várat. Nagyon szép őszi nap volt.
Oroszhegy központjától északra 5 km-re Székelyszentkirály nyári szállásaként a 947 méter magas Kövesdomb oldalában alakult ki a századfordulón Üknyéd. Egy kicsit furcsállom az Itatóvályú megnevezés tulajdonítását a rejtekhelynek, én tulajdonképpen egy érdekes tanyát, annak környékét, újonnan épült kápolnáját szerettem volna bemutatni, az viszont igaz hogy egy itatóvályú is van a rejtés helyszínén. Bár Üknyéd csak egy kis tanya, a településen és környékén számos látnivaló, így rejtésre is érdemes hely van.
Skariatin emlékmű Segesvár Segesváron, a tűzoltóság mögötti kertekben elrejtve, egy érdekes, alvó oroszlánt ábrázoló szobrot találunk. 1849 július 31-én, a segesvári csatában ütközött meg Bem József főserege az oroszokkal- ebben a csatában esett el (tűnt el) Petőfi Sándor, Fehéregyháza közelében.
Székelyudvarhelyről, pontosabban Kadicsfalváról Üknyédre legrövidebb úton a Rez-tetőn keresztül lehet eljutni. Bár nem a legkönnyebben, de megéri a fáradságot, mert rendkívül szép élményben lehet részünk.
Ebben a házban lakott Krauss György (1607-1679), Segesvár krónikása és történésze, a XVII-dik századi Erdély történelmének szerzője.
Iszló Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Székelyhodoshoz tartozik. A település földrajzilag az Iszló-patak völgyében, Marosvásárhelytől csupán 19 km-re található.
Szent László kútját keresve, Tordatúr közelében, a Koppánd felől Magyarpeterdre vezető út felett egy kiépített forrást láttam. A panzióban, ahol a szállásom volt ezt a forrást mondták, mint a Szent László forrás.
A szorosban még jártam, de már nem emlékeztem szinte semmire. A torockói rejtekhely-találkozó egyik túracélpontja volt a Ronki-szoros. A Ronki-szoros az Aranyos völgyén található.
A kovet sem kaptam meg. Könnyű megtalálás zozo részéről, aki már messziről "kiszúrja" a rejtekeket, igazi profi lett.
Marosvásárhelyt a Bodoni utcán keresztül hagytam el. Rég nem voltam kincskeresésen.
A küsmödi templom zárva volt, az ódon harangláb nagyon megtetszett. Az elöregedett falunak sajátságos hangulata van, sok a kékre meszelt ház.
A segesvári Szent József római katolikus templom 1896-ban épült, a lebontott domonkos apácák templomának helyén. A katedrális 1983-ban leégett, majd újraépítették 1984-ben, neoklasszikus és eklektikus stílusban.
1332-ben plébániatemploma van, papja - a templom legalább egy évszázaddal régebbi, mivel a falu az 1200 előtti telepítések korából való - a mai templom a XIII-dik századi bazilikális templom utóda. A román kori bazilikának félköríves szentélye volt, amelyet a XV-dik század végén a szentély fölé épített toronnyal erődítettek, falait megkettőzve.
Bolyai Farkas almafája csak 100 évig élt, majd kiszáradt - Új csemetét ültettek a régi helyére. Sokáig nem jelentettem be ezt a rejtekhelyet megtalált rejtekhelyként mivel én rejtettem. Jó érzés elsőnek megtalálni egy rejtekhelyet, bár szégyellem, hogy eddig nem tudtam az almafa létezéséről. Könnyű kiválasztani messziről az almafát.
A tordai sóbánya a sóbányászat különleges épségben megmaradt tanúja, Torda egyik legnagyobb, maradandó élményt nyújtó turista látványossága. Cseles a segítő szöveg, de mégis egész pontos. Az unnepi szabadnapokat kihasznalva szerveztunk csaladi kirandulast Tordara, es megerte, mert valoban szep es impozans a tordai sobanya, most jartam eloszor. Miután az újtordai református templomnál sikertelenül próbáltam megközelíteni a rejteket.
1783-ban ezt írják róla a templomhasználat szabályzatában: oly régi, hogy arra senki sem emlékszik - oklevélben először 1631-ben említik, mint egyezkedés tárgyát a reformátusok és unitáriusok között. A fiatfalvi templomot közösen használják (ami ritkán fordul elő) a reformátusok és az unitáriusok, a feljegyzések szerint 1726 óta.
A Lunga-patak mellett fekvő Kusma községtől 2 km-re délre, a 949 m magas Jakabkő sziklaszirtjén egykor Árpád-kori vár állt. Ide a falu keleti szélétől induló talajúton juthatunk fel.
Tatársír Makfalva A hagyomány szerint az egykori legyilkolt tatárok sírhelye. Makfalva, illetve a Sokad dűlő északi részén, az abodi határ és Külső Ecsenye közötti, jellegzetes, koporsóra emlékeztető domb neve a Tatársír.
A Marosvásárhely - Parajd keskeny-nyomtávolságú vasútvonalat 1912-ben kezdték el építeni, majd 1915-ben indul meg rajta a közlekedés. 1997-ben leállítják rajta a forgalmat, 2011 augusztusában újraindul a közlekedés ezen a szakaszon. Ma megint Szovátán dolgoztam, a környéken is volt dolgom.
Gombos-ház és nyomda - Hermann Oberth utca 1.
Az udvarhelyi síugrósánc Szejkefürdővel szemben, a főút túlsó oldalán található, a Székelylengyelfalva felé vezető út baloldalán.
Remeteiszoros falu, románul Cheia, a Remetei-sziklaszoros felső végénél található elhagyott, kihalófélben levő falu. Amilyen szép a falu környéke, ép olyan nehezen lehet megközelíteni. A dobozt nem tudtam megkeresni az ottani gyerektől meg leánykától.
A település neve mutatja, hogy Felsősófalva hét településhez tartozik. Amelyek a Kis-Küküllő és a Korond-patak völgyében fekszenek, a tanyavilággal együtt a Sóvidéket alkotják.
Egyetértek, ezt így szinte lehetetlen megtalálni. Hárman kerestük ezt a geotojást, hármunknak összesen csak két szemünk volt. Megtaláltuk, pedig majdnem kifogott rajtunk. A Tau a görög ábécé 19-dik, a héber ábécének pedig az utolsó betűje.
Létezik a hajdani Marosszék és a valamikori Torda vármegye határvidékén, a Mezőbánd, Mezőmadaras és Sámsond között elterülő tanyavilág egyik dombján, különleges természeti jelenségként egy tó. Ez a Mezőzáhi Bazsarózsamezők környékén van valahol? A mezőzáhi bazsarózsa-rezervátum innen légvonalban 16 km-re található. Ha Mezőgerebenesnél nem térsz le hanem tovább mész, eljuthatsz a Mezőzáhi rezervátumba.
Könnyen meglett a kivágott nyárfa csonkja, és a doboz is. Korben a lefeszegetett reztablakkal, nem is gondoltam hogy ilyen friss lehet. Utban a repuloter fele megkerestem ezt a dobozkat is. 1849 július 31-én itt állt fel Bem József főserege, a segesvári csata délelőtt 11-kor indult magyar ágyúzással.
Magyarfülpös 1391-ben villa Nogilpusnak vagy Nogfilpusnak írják az oklevelek,1332-ben Philpus major, 1404-ben Magyarfilpes, 1599-ben pedig Magyar Fewlpes a neve. Eredetileg szász település 1314-tól.
Nyugta-tó - Marosszentkirály. A helyfoglalással, nyitvatartással, a tóban levő halfajtákkal, sporthorgászattal, illetve egyéb tevékenységekkel kapcsolatban, lásd a hely képtárába feltöltött képeken levő adatokat.
Ehed falunak temploma a középkorban nem volt. Nem készültem különösebben az ehedi rejtekhelyhez. A közelben volt még néhány cseresznyefa, de a repedés nagy segítség.
A kolozsvári botanikus kert egy olyan pontját ismerheted meg, ahol elfelejted, hogy egy városban, vagy akár egy botanikus kertben vagy. Körülbelül két órával késtük le, hogy mi legyünk az elsők. > a weboldal nehezen megy. Az első megtaláló értékelte a rejtekhelyet.
Pataki-Tollas-ház - Farkas utca 5.
A máréfalvi katolikus temető régi temetőrészében különleges, bádogborítással fedett cserefakereszteket láthatunk. Megálltunk és megnéztük ezeket a különleges fejfákat, és persze megkerestük ezt a geoládát. Két dolgot árulj el, kérlek. Ha véletlenül valaki máréfalvi illetőségű.
E tónak köszönhetően leülepítik az iszapot, és szabályozzák a Medve-tóba befolyó vízmennyiséget. Tetszik ez a tó. A Tivoli tavat mesterségesen alakították ki a Cseresznyés-hegy aljában, a Körös-Toplica patak medrében.
Jobbágytelke közigazgatásilag Székelyhodoshoz tartozik. A hatalmas tuják takarásában feltűnésmentesen meg lehet keresni a geodobozt. Nem emlékeztem a segítő információra.
1256-ban Almás néven jelentkezik az okiratokban és úgyszintén 1432-ben is. A Református Névkönyv szerint a Basta korszakig egyháza volt, azután elnéptelenedett, ezt erősíti meg a Puszta előneve is.
