Székelyudvarhelynek egy régi érdekessége, egy öreg 200-300 éves fa az Ugron Gábor utcában, az egyik tulaj kertje végében, amit a köztudat Kanásné fájának nevezett. Egy nagy terebélyes koronájú fa volt, melynek nagy koronája az útra is kihajlott. Mivel a Kannásné fájának a maradványa egy magánház udvarán volt, oda nem rejtettünk.
Szent László kútja Magyarpeterd Szent László kútja Magyarpeterd határában, az észak-erdélyi autópálya közvetlen közelében található. Mivel a kiépített forrást könnyű megtalálni, jó lenne ha aszerint tájolná be valaki a Szent László forrást.
A székelyvéckei Székely Kálvária Erdőszentgyörgytől 15 km-re, festői környezetben, Székelyvécke határában található. Jézus szenvedéseit örökíti meg 14 megállón keresztül, székelykapukkal és domborművekkel. Vagyis ilyen maflának mint én, születni kell.
Az Alverna Szent Ferenc-rendi épületegyüttes Kolozsvár délkeleti szélén, a Békás nevű helyen, a Bükk utca elején található. Az Assisi Szent Ferenc szülőhelyén álló templom mintájára épült.
Siklód igazi hegyre szúrt falu, a világ végén, írja Orbán Balázs. Jellegzetes tornácos házait megcsodálva, a Murva utcából indultunk a Siklódi-kőre.
Két évig tartó civil és érdekvédelmi összefogás küzdelme árán Marosvásárhelyen sikerült elnevezni egy iskolát az egykori városépítő polgármesterről, Bernády Györgyről. Ez a 2,5 m kifogott rajtam. Én itt járok haza, és már nagyon rég keresek egy megfelelő rejteket. Egyetértek.
Torockó településről észak felé indulva, számos helyen találkozunk felhagyott vasbányák és vashámorok nyomaival. A harmadik katonai felmérés ferencjózsefi térképén több helyen is szerepel az Eisenhammer (Vaskalapács, Vashámor) felirat, Így Csiblók, Nyiras-oldal, Bagoly, Tölgyes, és Kaszálás-tető mellett.
A segesvári vár Csizmadiák Tornya 1521-ben épült, 1676-ban tűzvész pusztította, a jelenlegi formáját az 1681-es helyreállítás alkalmával kapta.
Kisgyógypatak (románul Geogel) falutól keletre, az azonos nevű patakon, van egy kiépítetlen, vad szoros. A szoros egy rövid és egy még rövidebb szakaszból áll.
A Tordai-hasadék bal oldalán, a Szind-tető szélén, egy 1939-ben emelt vaskereszt található. A kilátás az valami meseszép. Amelyet en is, meg Acatius is elfelejtettunk bejelenteni. 50 turizmus szakos diákkal jártuk be a Túri- és Tordai-hasadékokat.
Nagyernye nevét az ér, vízfolyás főnévből származtatják, mások szerint az Árpád-korban élt Ernyei családról kapta. Sajnos az útjavítás miatt sok munkás pihent a környéken. Mágneses a doboz, vonzza a romákat? Mi is többször próbálkoztunk itt, de mindig kupaktanács volt, amikor arra jártunk.
A Kovácsok tornyát 1631-ben építették, a régi Borbélyok tornyának helyén, szerepe a Kolostortemplom védelme volt. 1676-ban leégett, majd újjáépítik.
Református Kollégium - Farkas utca 14.
Remek a panoráma, az út frissen kövezve. A Felsőenyed - Bucsum közötti 107I jelzésű megyei út áthalad a Torockói-hegységen nagyjából kelet-nyugat irányban, helyenként kb 1000 méteres magasságban.
Az Asztal-kő látványos piroklasztit sziklatömbjei vulkáni tevékenység maradványai. Vendegeinkkel egy vasarnapi Mezohavas-tura alkalmabol erintettuk az Asztal-kot is, es kb 5-6 meterrol vettem eszre a rejteket, majdhogynem veletlenul. Vármezőről autóztunk fel a régi helikopter-leszállóig (laposnyai oldal), mikor melyik ága van nyitva a Nyárádnak, kell vigyázni.
Ez a második alkalom volt, amikor a sáromberki halastavak mellett elrejtett geodobozt kerestem. Irigylésre méltó szép park, nyáron igazán vonzó lehet. A Sáromberki horgásztanya könnyen megközelíthető, 2 darab 1 hektár körüli tóval rendelkezik, szép zöld terület övezi, ahol a horgászok és családtagjaik a fák árnyékában élvezhetik a nyári meleget.
Kolozsnagyida vára A Mezőség északkeleti részében, a Szamosmelléki dombvidék Sajói ágában, a Tekei Dipse-patak mellett fekszik Kolozsnagyida község. A település keleti végénél, a falu szélétől körülbelül 1 km-re emelkedik az 516 m magas Várhegy.
Rucska-ház - Deák Ferenc utca 37.
A Somostető nyugati szélében, közel a gyermekvasút déli állomásához, egy szabadtéri színpadot találunk. Ma láttam, hogy megjelent ez a rejtés. Hosszú évekig elhanyagolt állapotban volt, de jelenleg fel van újítva.
De nem kaptuk meg, lehet hogy eltunt. Megtaláltuk zozoval és málnával.
A segesvári vár falain belül található középkori várnegyed a Világörökség részét képezi. Vacsoraztunk, azelott geodobozt talaltunk.
A görgényszentimrei Bornemissza-kastély mögött egy gyönyörű dendrológiai park található. Erdekes park, a portas bemutatta az udvart es a parkot. Megtalaltuk . A kapus furcsán nézett ránk, mikor bekérezkedtünk, de végül beengedett.
Középkori templomáról nincs adat, így bizonyosan a katolikus korban filia volt, Gyalakuta anyaegyházához tartozott. Ez volt a helyzet a reformáció után is 1666-ig, amikor azon a címen tagadják meg a közmunkát a gyalakuti templomnál, hogy már önálló egyházközséget alkotnak.
A Google térképen műhold nézetben láthatóak a földutak is, ezért gondoltam, hogy nem szűkséges feltölteni a letérő koordinátáit. Miután megtaláltam a közeli gyalogoshíd és komp melletti geoládát. A Kápolna-hegy ormán, a temető közepén, négy sarokbástyával körülvett Mária-kápolna áll, amelyet 1744-ben Károlyi Klára építtetett fogadalma teljesítésére, abból az alkalomból, hogy a méhesi tó jegén a helység lakói csodálatosan megmenekültek.
Nem a Likas-kő volt aznapi turánk célpontja, de mivel utba esett ugy döntöttünk megkeresük. Biciklivel mentem végig a Meleg-Sugó völgyében. A Görgényi-havasokban, a Meleg Sugó-völgyében található egy nagy sziklatömb, a Likas-kő, aminek a tövében tengermarta üreg található.
Az Iskola utca 13 szám alatt található Fronius-ház kézművesek lakóháza volt, a XVI-dik században épült.
A marosvásárhelyi Csatornaház az egykori vízművekhez tartozott, a Maros alatt áthaladó alagút vezetékeinek karbantartó műhelye és szolgálati lakása volt. Bernády György építtette, 1910-ben.
Tényleg szép a kilátás, bár a dombok már korántsem olyan szép zöldek, mint a képeken. Valószínűleg a szárazság az oka a kopár színeknek.
Báthory István elméleti líceum, volt Piarista líceum - Egyetem utca 7-9.
Szabók bástyája Kolozsvár Az építmény első írásos említése Mátyás király idejéből, 1475-ből származik. Látom, hogy Novák apó szobor talpazatáról lekerült, hogy a magyarok ölték meg. A kolozsvári Szabó-bástya a város második falának legerősebb sarokbástyája, a Farkas utca külső részében található.
Bandi Árpád nyugalmazott matematikatanárnak köszönhetően 2010 januárjában, Bolyai János halálának 150. Számomra mégis jobb a kidőlt fejfa a bozótban. Csak egy idős hölgy volt a közelben, de el volt foglalva egy sír gondozásával. Gratulálok az első helyhez.
A vasúti sínen való átkelés után már láthatjuk a nedves rétet és a virágokat. Az elmúlt napokban olvastam, láttam a képeket, hogy Óvárhely mellett már nyílnak a kockásliliomok. Csíkfalvából tértünk Búzaháza felé, miután áthaladtunk Búzaházán, jobbra egy földút vezet az erdő irányába.
A reformáció idején az egész lakosság református lesz, a templommal együtt. A régi templom a falu délkeleti részén állott, a falu akkori központjában, 1884-ben lebontják és felépítik a ma is álló új templomot.
A özelben egy különleges formájú tölgy maradványa van.
Első alkalommal délután 5 órakor próbálkoztam ezzel a rejtekhellyel. Egy-két fára felmásztunk aztán majdnem feladtuk a sötét miatt, de végülis meglett. Jó rejtés. A Cserealji forrás, régi nevén Büdöskút, a Csereerdő alján, egy gödörben tör a felszínre, már 1630-ban említik a nevét.
A Parajd községhez tartozó Bucsin település és a Bogdán-sípálya között félúton található csorgó vize friss, hűsítő. Éppen beesteledett amikor a forráshoz értünk. A Parajd és Gyergyóalfalu közötti, Bucsin-tetőn áthaladó, Kis-Küküllő völgyében vezető, DN13B-as jelzésű műúton több forrást is találunk az út mellett.
Az ösvényről közelítettem meg a rejteket, a temető sarkánál. Miután leereszkedtem a Kőképtől, kivülről kerestem a dobozt. A temető bejáratától még egy kicsit bóklásztunk, amíg ráakadtunk a rejtekre. Segesvár Marosvásárhely, illetve Medgyes felőli bejáratánál, a Kőkép tornyocskája alatti kis, félig rejtett domboldalon találjuk a segesvári zsidó temetőt.
XVI-XIX-dik században épült lakóépület. Teleki-Béldi-palota - Király utca 22 szám, Kolozsvár.
A Kőcsorgó pataka, amelynek vizét a rómaiak vízvezetékkel terelték el, ma piciny szurdokon áthaladva egyesül a Rákos-patakkal. A közelben van a Vágottkő római kőfejtő.
A falu életterének módszeres leszűkítésével, a hivatalok, helyi iskola, orvosi ellátás elköltöztetésével a lakosság igen gyors ütemben tűnt el Herepéről. Az egykor népes település Ceausescu hírhedt falurombolási projektjének esett áldozatul.
