Erdőcsinád délkeleti bejáratánál nagyméretű székelykapu üdvözli az érkezőket, 2013 április 26-án avatták fel. Hat méter magas és csinádi hagyományos népművészeti motívumokkal van díszitve, önkéntes munkával készült, az önkormányzat költségére.
De a dobozt sajna nem találtuk, bármennyire is kerestük. A mozdonyt megkaptuk, de nem lattuk a ladat.
Ott, hol a havasias jelleget öltő Fenyéd vize keleti irányát megváltoztatva, északra fordul, a jobb partján, szemben a Czekend tetővel egy kiszökelő hegyfok van, melyet Várnyak foknak hivnak. Itt volt Máré vára.
Aki vonattal érkezik a helyszínre, annak Andrásháza lerobbant, gyászos állapotban levő vasúti megállójánál kell leszállni. A vonat ajtajából nem kis szintkülönbségről kell leugrani a talaj szintjére.
Bár a Madarasi Hargita üdülőhely széléről, a Vargyas fejéből látszik ez a szikla, a Kis-Bagolykőnek nevezett sziklát kevesen ismerik. Dobozkat sajnos nem talaltunk, de karpotlasul rengeteg afonyat szedtunk es ettunk. Ide is addig készültem rejteni, hogy ismét megelőztek. Útban a vizeséshez kitértünk a sziklához is.
Ottjártamkor néhány lelkes környékbeli legény és leány éppen kiásott egy beomlott pincét. 2010 november 3-án jártunk itt a családommal. Újra felkerestük a családommal a tatárpincéket. A következő értesítést kaptam a facebookon.
Ferenci láza (Felleszilása) egy kilátástalan :) csúcs a Mező-havas kráter peremén. A Ferencziláza-tető a Görgényi-havasok központi részén, egy hajdani vulkáni kráter peremén található, a Kis Mezőhavas csúcs szomszédságában.
1291-ben Philpus néven jelentkezik az oklevelekben, a későbbiek során pedig ilyen formában: 1319-ben Kysebfilpus, 1332-ben Philpus Minor, 1439-ben Zaasphilpes és 1639-ben Zasz Phülpös.
A Kőkép elnevezésű kőkereszt Székelyudvarhelytől keletre, a Szarka-kőtől északnyugatra található, a 689 m magas Verőfény-tetőn. A húsvéti határkerülők egyik hagyományos stációja.
Tenyleg forgalmas hely, eleg sok idobe kerult meddig sikerult visszatenni a
dobozt. A víz még folyik, de a környéke borzalmas. Elég nagy a forgalom a csorgónál. Ennél a helyszínnél, nem tudtam eldönteni, hogy nevezzem-e gyászosnak, vagy sem, mert sajnos a környék nem túl kellemes, majd ti eldöntitek.
Kerestem a sírköveket de nem találtam meg. A sírköveket nem láttam, nem is volt sok időm. A csíkfalvi unitárius temetőben nagyméretű, különös alakú, régi, megdőlt sírkő található.
Vörösfenyő erdő Paszmos Református templom Balavásár Helyette az 1970-es években a régitől nyugatra új templomot építenek. Temploma a két világháború között megcsúszott, megrepedezett, veszélyessége miatt nem lehetett használni.
A Sólyom-szikla a Kelemen-havasokvan található, Nyágra (Neagra, Fekete-Göde) település közelében.
Amelyet en is, meg Acatius is elfelejtettunk bejelenteni. Egy szép tavaszi napra tervezett biciklis túra egyik pontjaként látogattunk el, és jártuk körbe a Tordai-hasadékot. A kilátás az valami meseszép. A Tordai-hasadék bal oldalán, a Szind-tető szélén, egy 1939-ben emelt vaskereszt található.
Gróf Lázár család sírkertje Meggyesfalva Meggyesfalva református temetőjében található Erdély egyik történelmi családjának, a gróf Lázár családnak a sírkertje. A temető a konzervgyár mögötti dombon található, melynek egy részét özvegy gróf Bissingen Ottóné, született Lázár Nóra adományozta a falu népének.
A XIII-dik században épül román kori háromhajós bazilikatemploma, a XV-dik században erődtemplommá építik át. Ekkor a főhajót és a szentélyt magasítják, a hajó fölé védőemeletet húznak, és a többszög három oldalával záródó szentély fölé is.
Marosvásárhely marosszentgyörgyi határánál levő temető északi részén a Máriaffy család temetkező helye és kápolnája található. Gps nélkül kerestem ezt a rejteket is, de hát egy kápolnát könnyű megtalálni. Erre szokták mondani, hogy ha valamit keresel, azt mindig az utolsó helyen találod meg. Szűk és kicsi hely volt eleinte észre sem vettem.
Középkori templomról nincs okleveles adat, ennek ellenére bizonyosan már a középkorban volt temploma. A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között.
Ehedi temető A közelben volt még néhány cseresznyefa, de a repedés nagy segítség. Nem készültem különösebben az ehedi rejtekhelyhez. Ehed falunak temploma a középkorban nem volt.
Zetelakától a Küküllőmentén felfelé haladva, már messziről feltűnik Zetevára, vagy Deság gombja, egy kiálló és elszigetelt része a Hargita felé elnyúló fennsíknak. Innen indulva eljuthatunk arra a helyre, ahol a világszerte is ritkaságszámba menő természeti értékünk, a Mágneses-szikla található.
A Maros földrajzi forrása a Gyergyói havasok Vaslábi-hegycsoportjához tartozó Fekete-Rez csúcsától nem messze található, eredő ága a Meszes-patak. Sajnos csak én voltam a 2. 10 evvel ezelott kisgyerek koromban jartam utoljara a Maros foldrajzi forrasanal. A taj az fonseges volt az ido az nem.
Egy könnyű, de csodálatosan szép túráról ejtenék néhány szót. Gyönyörű időben jártunk itt.
Temploma gótikus stílusban épült, így korát legkésőbb a 15-dik századra teszik, amit megerősít a diadalív két angyalfőt ábrázoló zárókövének évszáma is: 1486. A dátum azonban csak a befejezést jelölheti, mert 1423-ban már Bogáti Péter egy malom vámjogát adományozza a radnóti templomnak, és 1442-ből plébánosa nevét is ismerjük, akit Demeternek hívtak.
Vármező Szovátától 20 km-re fekszik, halászcsárdáiról, több tucat tóból álló pisztrángtelepeiről híres.
Levendula kert Harasztos Az aranyosszéki Harasztoson, a Király család 50 ár területen termeszti a levendulát, ezt a közkedvelt gyógy- és dísznövényt.
Délben, dél körül is nyugis volt a környék.
Református templom Magyarborzás 1332-ben plébániatemploma van, 1867-ben újítják, amikor faharanglábat is építenek hozzá. A templom stíluselemei alapján román korinak tekinthető, a XV-dik század fordulóján a román kori hajóhoz késő gótikus csúcsíves szentélyt építenek.
Kis-patak völgye Gyergyócsomafalva Gyergyócsomafalváról indulva, a Várköve felé, az utunk a Kis-patak völgyében vezet felfelé. A völgy oldalában egy érdekes gyökérből, száraz ágból és kövekből alkotott műalkotást találunk, mely igazából csak egy felfordult facsonk.
Római őrtorony Alsóköhér Kapuzáb Fehéregyháza Állítólag Petőfi a fehéregyházi kapuzáb mellől nézte a csatát, az ötvenes években az Ispánkuthoz került, majd a Sárpatak hídja mellé. A kapuzáb a falu végét jelezte a székely falvakban.
Sziklaablak Andrásháza A frissen lehullt, napsütésben csillogó rozsdaszőnyeg mindent megtett, hogy ne a cél felé, hanem a völgybe szállítson vissza. A vendéglő parkolójában hagytuk az autót és innen indultunk a sárga kör jelzésen a Ládás Háza-barlang felé. A Ládás Háza-barlang, illetve a felette levő sziklatető kilátójához vezető, piros ponttal jelzett turautvonalat követve, az ösvény mellett érdekes sziklaalakzatokat fedezhetünk fel.
A Beszterce-Naszód megyei önkormányzat tulajdonában levő épületet most újították fel, a hivatalos felavató pár hét múlva lesz.
Nyágrán, a Maros-szoros felsõ szakaszán, a barlangok elérik a 800 m tengerszint feletti szintet. T1 és T2 barlangok - Göde-Nyágra.
Nehéz nem annyira a rejtek megtalálása volt, hanem a geodobozt feltűnésmentesen elővenni és visszatenni. Legalább egy negyed órát kerestem, mire megtaláltam. Nagyernye nevezetessége, hogy egyszerre öt felekezetnek volt itt temploma, a szombatosok később Bözödre telepedtek át.
A Tündér-tó az Alsó-Tündér-patak fejében jött létre, szabálytalan ellipszis alakú természetes képződmény - 75 m hosszú és 55 m széles, környéke 15 hektáron védett. A szép fenyőerdővel körbevett tó Kolibicáról vagy Ratosnyáról indulva is megközelíthető.
Az Ilvai Tiha-patak mentén, a Tiha-tető felé érdekes sziklaképződmények mellett haladhatunk el. Ezek egyike egy nyúl formájú szikla.
A Nagy-Küküllőbe ömlő Vágás-patak felső, kitáruló völgyében fekszik Dobó. A Cigány-patak völgyében, ahol Dobó Vágással összeér, ott fekszik a két falu temploma.
