A 18-dik század első felében három patika működött Segesváron - a Korona- (Apotheke zur Krone), az Oroszlán- (Apotheke zum Löwen), és a Sas-patika (Apotheke zum Adler). Az irodalmi adatok szerint, az 1720-ban alapított Oroszlán-patika volt Segesvár első patikája.
Érdekes épület a Nyárádszentimre református temploma. Bekecs-túrára indultunk a családdal. Nem volt a helyén a doboz (és sehol sem volt). Nem nézted meg a régi tűzoltókocsikat?
Az Ilona borvízforrás Homoródfürdő délnyugati részének még használható forrása. Kezdetlegesen fedett, küpübe foglalt forrásvíz.
Piricske északi végébe érkezve egy útkereszteződéshez jutunk, mely egyúttal túraútvonalak találkozási pontja is. Irányjelző táblák mellett egy fabódét is találunk itt.
Elhelyeztem itt a Bardócz1 utazó vakondot, és az Eskimo's Friend The Birdie TB-t. A geodobozt kérni kell a recepciónál.
Kerekes Julcsa háza, és annak kapuja - Homoródszentmárton. Épült a 19-dik század végén, jelenleg lakóház.
Fürdővízként szív- és érrendszeri megbetegedésekben. A Mária borvíz, forrásvíz jellemzői: szénsavas, nátriumkloridos, alkálikus, vasas, hipotonikus ásványvíz.
Andrei Muresanu Kollégium, az egykori Királyi Leányiskola.
Vármezőn, a nagyrészt római katolikus lakosság hitélete a Várhegy előterében álló Jézus szíve-templomban zajlik. Nehéz volt kivenni a dobozt, majdnem elejtettem, de végül sikerült. Elég rejtélyes rejtés.
A gyergyóremetei borvizfürdő messze földön hires volt a múlt században, különböző betegségekre volt jó a viz. A Kecske-túrára menet itt találkoztunk a résztvevőkkel. A fürdő környéke feltűnően rossz állapotban van.
1319-ben villa Szentmihálteluke néven írják, 1453-ban Zentmyhaltelke, 1644-ben Szent Mihály Telke formában fordul elő.
A ratosnyai rönklenyomat-barlangok közül a T2-es (05-117/30) a Maros jobb oldalán, Ratosnya község keleti végében található, attól északra, 70 m relatív magasságban. A T3-as (05-117/31) barlang 50 méterre van a T2-től.
1439-ben az okiratok Tats néven írják. 1454-ben Thanch, 1508-ban Thanchháza, 1587-ben Thancz, 1639-ben Tancs a neve.
Sósvizes kút Mirkvásár A mirkvásári sósvizes kút a falu templomától keletre, 740 m távolságra, illetve a megyei úti letérőtől mintegy 500 m-re található.
Lemezes rétegződést figyeltem meg a kőgomba szikláiban. Szép hely itt fent, csak olyan sok fát kivágtak. Miután a tavaly nem találtuk meg a dobozt, most úgy döntöttünk, hogy újra megpróbáljuk megkeresni, és erre kitűnő alkalom volt ez a hétfői szabadnap. A Csicsói-Hargita csúcsplatójának nyugati peremén kőgombákhoz hasonló sziklaképződményekre bukkanhatunk.
A szárhegyi harangláb a Csengettyű utca és a DN12 jelzésű nemzeti út kereszteződésénél található.
A Marosvásárhely - Parajd keskeny-nyomtávolságú vasútvonalat 1912-ben kezdték el építeni, majd 1915-ben indul meg rajta a közlekedés. Ma megint Szovátán dolgoztam, a környéken is volt dolgom. 1997-ben leállítják rajta a forgalmat, 2011 augusztusában újraindul a közlekedés ezen a szakaszon.
Már Erdély területén található. A Tamó szikláit egy kicsit nehezebben találtuk meg, az oda vezető ösvényen nem sokan járhattak, úgy kellett átvergődni és felkapaszkodni a törpefenyők között. Tamó sziklavára az 1862 méteres Tamó-tetőtől dél-nyugati irányba 900 m távolságra, 1820 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.
Középkori templomáról nincs adat, de nem lehetetlen, hogy volt, miután 1666-ban újra anyaegyház, amikor templomépítésről van adat. Megtalaltam a dobozt, ugy nez ki, elsonek. Énlakáról hazafele, gondoltuk megkeressük a geodobozt.
A Székelyudvarhelyen áthaladó idegeneknek is ismert megállóhelye aPatkó, itt áll a Vasszékely. Esment voltam Udvarhelyen, mivel több időm volt, megsétáltam magam a központban. Üdvözletem. A Vasszékelyt körbevették, de nem adja meg magát.
A Hargitafürdőre vezető út mentén, annak jobb oldalán, van egy kis, félhektáros meddőhányó. A felgyűlt salak itt egy szakadékot és egy gerincformát alakított ki.
Székelyudvarhelynek egy régi érdekessége, egy öreg 200-300 éves fa az Ugron Gábor utcában, az egyik tulaj kertje végében, amit a köztudat Kanásné fájának nevezett. Mivel a Kannásné fájának a maradványa egy magánház udvarán volt, oda nem rejtettünk. Egy nagy terebélyes koronájú fa volt, melynek nagy koronája az útra is kihajlott.
1332-ben plébániatemploma van, temploma korábbi időkből származik, mert későbbi oklevélben szereplő Szász előneve is emlékeztet arra, hogy eredetileg szász telepítés volt. A reformáció előtti középkori templom az 1601-1603-as népirtás után pusztulásnak indul, szász lakói már nem tudják fenntartani a templomot.
Egykori Kaszinó, ma Szakszervezeti Művelődési Ház.
A térkép alapján hamar kisakkoztam a rejtekfűzet. Meglett, azt a fűzfán fütyülőjét. Szép hely. A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják, több helyen okkerlerakódások figyelhetők meg.
A Csíki-medence s egyben Hargita megye legdélibb települése a Csomádvulkanikus hegytömb lábánál fekvő Tusnádfürdő. A gyönyörű környezetre alegjobb rálátás a Sólyomkőről adódik, innen gyönyörködött Ferenc Józsefcsászár is a környékben, és adott parancsot a leégett üdülőtelep újjáépítésére. Hat bizony en Biblia bacsihoz nem mentem be mert az udvaron elegge nagy nyuzsges volt igy kenytelen voltam az utrol felfedezni a tiszafat, lattam mar ennel nagyobbat is.
Molnár Elemér a marosvásárhelyi művészeti középiskolában érett felnőtté. Aki arra jar megeri beterjen Elemer bacsi kis meghitt szobajaba, mikor az ember belep abba a kis szobaba egyszeruen tatvamarad az ember szaja olyan elkepeszto remekmuveket fest akar 23 perc alatt. Sajnos nem volt otthon senki, de ha majd erre járunk pl. Voltam Elemérbácsinál.
A Kelemen-havasok Pietrosz-csúcsa, másik nevén Nagy-Köves, a Keleti Kárpátok legmagasabb vulkanikus eredetű csúcsa, 2100 méter tengerszint feletti magasságban található. Amint ide-oda járkáltam, kezemben a GPS-szel, kis híján belepottyantam az említett sziklaüregbe. Fején találtad a szöget, akarom mondani a ládát :-), gratulálok. Vatra Dorna felől közelítettük meg.
A parajdi faszerkezet helyét illetően egy erős tippem van. Rég jártam arra, akkor még csak a gátként szolgáló farönk volt ott.
A Bölényes-tető, román térképeken Zimbrul, egy természetvédelmi terület a Borgótiha községhez tartozó Báránykő falutól kelet-északkeletre. A csúcstól nyugatra egy vulkanikus eredetű andezitszikla található.
A Panaghia-szikla a piros sávval jelzett túraösvényen található, mely a Dochia- és a Fantanele-menedékházak, illetve Durau üdülőhely között teremti meg a kapcsolatot. Az egyik barátunk kívánsága volt, hogy megmászhassa a Csalhó híres lépcsőit, melyről annyit lehet olvasni a médiában. A tetőből több mint 70 méterrel emelkedik ki.
1319-ben Beryteluka, 1503-ban pedig Berecztelke néven jelentkezik az okiratokban.
1409-ben Zengelnek Arják a források, 1471-ben Zengyel a neve. Középkori templomáról nincs adat, de feltételezhetjük, hogy a középkorban katolikus falu volt, majd a reformáció idején református lett.
A Google térképen műhold nézetben láthatóak a földutak is, ezért gondoltam, hogy nem szűkséges feltölteni a letérő koordinátáit. Miután megtaláltam a közeli gyalogoshíd és komp melletti geoládát. A Kápolna-hegy ormán, a temető közepén, négy sarokbástyával körülvett Mária-kápolna áll, amelyet 1744-ben Károlyi Klára építtetett fogadalma teljesítésére, abból az alkalomból, hogy a méhesi tó jegén a helység lakói csodálatosan megmenekültek.
Kusma-kő (Kusmai kő).
Cuza Voda utca 35 szám, Marosvásárhely. Csonka villa, épült 1910-ben.
Egy könnyű, de csodálatosan szép túráról ejtenék néhány szót. Gyönyörű időben jártunk itt.
A Csíkszentkirály felől Büdösfürdő felé tartó, 123D jelzésű megyei út jobb oldalán egy igényesen kialakított piknikezőhely található. Fedett asztalokkal és padokkal, mindegyik mellett grillező, katonás sorrendben.
Borsos Tamás szobor, a Szűcsök és Lakatosok bástyája előtt, a várfal előtt.
A segesvári Szent Miklós evangélikus vártemplom, németül Bergkirche, románul Biserica din Deal.
A hargitafürdői, fokozatosan bezárt kaolinbánya után több meddőhányó és zagytározó maradt gazda nélkül. A Balu park mellett van a legnagyobb zagytározó, ahol 14,5 hektáron 3,5 millió tonna kaolinsteril halmozódott fel.
A Lunga-patak mellett fekvő Kusma községtől 2 km-re délre, a 949 m magas Jakabkő sziklaszirtjén egykor Árpád-kori vár állt. Ide a falu keleti szélétől induló talajúton juthatunk fel.
