Bár nincs Székelyföldön, a székelyföldi árok-töltésvonulat folytatása, a gyepűrendszer része. A Sánc-tető töltése Görgényüvegcsűrtől észak-keletre, a Nagyág-patak forrásaitól és a Jód-mezőtől nyugatra található.
Az Árpád-házi Imre király alapította Kerc cisztercita apátsága még romjaiban is rendkívül impozáns. Eredetileg egy más helyet jelöltünk ki pihenőül utazásunk során, de a forgalom idáig vezetett. Már sokadjára járok ennél a templomnál. Amúgy, csak azt akarom megmondani, hogy lehet én találtam meg elsőnek a dobozt, mert az enyém volt az első bejegyzés.
Az 1310 m magas Fertő-nyeregbol indulunk lefele. Megtaláltuk. Voltunk már fent a Fertő-nyergen ezen az úton, de soha nem néztünk be alaposabban a fák közé. Ivóban töltöttem a szilvesztert, közben néhány ládát is sikerült felkeresnem.
Lakói azonban tiszta katolikusok voltak, akik a reformáció idején unitáriusok lettek. Középkori templomról nincs adat.
Megnézem ha arra járok. Meg egy ejszakai talalat. Mire ide értem már csak a csókák lökdösték egymást a fák tetején. Az újtordai templom építésének idejéről nagyon régi adatot őrzött meg Torda megye levéltára, eszerint 1204-ben épült Szent László tiszteletére.
Ez egy nagyon érdekes doboz. A koordináták jó helyre vezettek, hamar meglett.
Királyhalma 1396-ban tűnik fel az oklevelekben, templomról nincs adat, de a XV-dik századig katolikus lakói voltak.
Száz évvel a budapesti Hősök tere után, Erdélyben először itt avattak Árpád szobrot. Árpád fejedelem szobrát, Gyarmathy János szobrászművész alkotását, 2012 májusában avatták fel Székelybere központi terén.
Durutya-Ebner-ház Segesvár Széles-, vagyis Szelesel-tető.
Sziklaablak Kormos-kő Fenyőkút A Kormos-kő sziklabástyája és sziklakilátója között, a sziklakilátó közelében-végében, van egy érdekes sziklaablak. Amikor én a sziklakilátónál és a sziklabástyánál rejtettem a geodobozaimat, láttam távolról ezt a sziklaablakot is.
Az oklándi sírhalmokat 1895-ben fedezték fel, a Kövesbérc nevű hegygerincen, mely több falu területén fekszik. A Kövesbérc 2,5 km hosszú, 200-500 m széles, és 610 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.
Különösen jól esett a hűvös levegő a vízesésnél az itt ritkaságszámba menő kánikulában. Megtalaltuk.
Szentágota Medgyestől 37 km-re délkeletre, Segesvártól 41 km-re délnyugatra, Nagyszebentől 60 km-re északkeletre, a Királyföldön, a Hortobágy két partján fekszik. Végre új aszfalton lehet végigmenni a városon. A templom teljes renoválás alatt van. A napokban az elmaradt, moderálásra váró bejegyzésekkel foglalkoztam.
Evangélikus templom Vérd 1317-ben Mária-temploma van - a templom és plébánia azonban sokkal régibb, mert az első Szeben vidéki telepítések közé tartozik, az 1200-as évekből. A templom valóban román kori csarnoktemplom volt, legkésőbb a XIII-dik század végéről.
A Kormos és Vargyas vize egyesülésénél, a Darabonta nevű helyen fakad fel e térség legjelesebb ásványos forrása, a rákosi borviz, melyet gyakran borszéki gyanánt is hordanak szét. Hagyomány szerént azon helyen, hol most e borvíz (savanyúvíz) felbuzog, a hunok bejövetelekor tó volt, mely Csodástó-nak hivatott.
Utunk jó darabig a Somlyó vize terén vezetett, azután a Kis-Somlyó hegyek közé mélyedő völgyébe tért be. A fából készült lépcsőkön a jeges hó nagyon csúszott, de a Zúgó vízesés megéri a "nyaktörést". Út menti rejtekhely, könnyen megközelíthető.
Egy rövid marosvásárhelyi látogatás során, annyi időm volt, hogy ezt a rejtekhelyet felkeressem. A következő megtalálásaid bejegyzésének mi lesz a címe? Minden rézcsövet végigkutattunk az udvaron, nagy élmény volt. Léstyán Ferencnek mi is sokat köszönhetünk, hiszen amikor a falvaink templomaihoz, temetőihez rejtünk, többnyire az ő Megszentelt kövek című munkájából vesszük a leírást.
Egykori marosludasi községháza.
1510-ben plébániatemploma van, plébánosa, Máté alesperes név szerint is ismeretes, maga a templom régebbi - Építési idejét a XIII-dik századra teszik. 1579-ből ismeretesek az egyházközség jegyzőkönyvi feljegyzései és határozatai, amelyeket 1628-ban Galgótzi István esperességében megerősítenek.
Mindhárom tündér a környék egy-egy varázslatos táján alapított otthont. Dálya néveredetéről a mese arról szól, hogy egykor tündérlányok jártak a tájon: Klára, Dála, Ramocsa.
A homoródi Móric-híd (régi osztrák térképen Morizbrücke) újjáépítés áldozata lett, 1886-1887-ben cserélték ki újszerkezetű vashíddal. Nem maradt meg fénykép vagy rajz róla.
Rusu szerint eredete a XIII-XIV-dik századra teheto, felszínén régészeti kutatásra eddig még nem került sor. Almakerék falu délkeleti szélén, közvetlenül az utolsó házak fölé emelkedo kis dombteton állhatott Almakerék vára.
Alsó-szikla Makfalva Az Alsó-szikla, vagy ahogy még nevezik, a Suvadás, Makfalva Alsó szeg helynevű területén található - itt, a Hídcsegely nevű határrészen, a Kis-Küküllő alámosta a parti részt, kéregcsuszamlást okozva. A hagyomány szerint, ha a faluból is jól látható Alsó-szikla megszürkül, megváltozik az idő, ugyanis a kék palás rétegek előre jelzik az esőt.
A Bekecs-tetőről a Hollós-tó felé vezető út mentén található egy nagy mohás kő, amelyet a helybeliek Moháskőnek, Oltárkőnek de leggyakrabban Mosdókőnek neveznek. A Vész-kőnél elrejtett új geodoboz megtalálása után, úgy döntöttem, hogy még elsétálok a Mosdókőhöz is, belefér az időbe. Olvassátok végig az ismertető táblát, van ott pár érdekesség.
Bátos 1228-ban vila Batus néven jelentkezik az okiratokban, majd 1319-ben Batus, 1507-ben oppidum Bathws formában.
A Hangya-lépcsőnél is nyugis volt a környék, de itt már senki sem járt.
Vurpód és Veresmart felől visszaúton próbálkoztunk a templomlátogatással. Kár hogy nem sikerült bejutni a falon belülre. Az első Szeben vidéki települések közé tartozik, s így legkésőbb a XIII-dik század elején temploma is van.
Entz Géza közlése szerint a régi templom szemöldökkövén az 1496-os évszám volt olvasható. Az este vettem észre, hogy megjelent ez a rejtekhely. Ma újra erre jártam, de most már nem siettem annyira.
A Pisztrángtelep a tiszta vizű Kormos-patak völgyében, a Köves-patak torkolata alatt található. Megkérdezhetem, hogy az erdőfülei pisztrángtelepet honnan közelítettétek meg? Nem volt türelmem tovább várni.
A Kormos-patak völgyében kirándultam, hazafelé Olaszteleken vezetett keresztül az utam. Miután elemeztem a helyzetet, hogy hol lehet a geodoboz, mert a fáknak nincs üregük, így csak a talajon lehetett a doboz elrejtve. Olasztelek református templomának késő román és átmeneti stílusban faragott kapuzata van.
Csonka villa, épült 1910-ben. Cuza Voda utca 35 szám, Marosvásárhely.
Az egykori Vlahicai Vasipari Vállalatnak egy egyedi ipartörténeti érték volt a birtokában, a 19-dik században épült szentkeresztbányai vashámor. Allitolag megvannak az eredeti tervek, es szandek is volt a Vashamor ujja epitesere, de a telek tulajdonjoganak a tisztazatlansaga, na meg a penzhiany csirajaban fojtotta meg a kezdemenyezest. A helyszín valóban gyászos. Másodjára sikerült megtalálni elsőre a szemközti vállalatnál bolyongtunk.
Patakfalva felől érkeztem, és a bágyi Várhegy felé tartottam, de nem hagyhattam ki a lókodi református templomnál elrejtett geodobozt. Érdekes, az előttem levő bejegyzéssel ellentétben nem tudtam nyugodtan keresgélni, mert két helybéli idős bácsinak éppen ott volt fontos megbeszélni valója, nem voltak hajlandóak diszkréten hátatfordítani, hogy nyugodtan keresgélhessek. A Nagy-Homorod völgyének legkisebb települése a községközponttól, Homorodszentmártontól 2,5 km-re, a Lókod-patak völgyében húzódik.
Az a helyzet,hogy kertek vannak az oldalban,tehát vagy kell kerülni egy nagyott vagy átvágni a kerteken,ami eléggé rizikós messze idegenben. Pontosabban milyen magasságban van a rejtekhely. Egy hetet nyomtam le Vízaknán. A település közepén, a Viza patak jobb partján, egy dombon áll a védőfalakkal övezett református vártemplom.
1313-ban plébániatemploma van, papja - a templom építési idejét régebbre teszik, a XII-XIII-dik század fordulójára, a román kori templomok közé tartozik, háromhajós, pilléres bazilika volt. A tatárjárás lerombolta - ma csak a főhajó pillérsora és a torony falazata eredeti, a tornyot viszont a tatárjárás után, a XIII-dik század második felében építették.
A Székelyuvarhelyhez tartozó Kadicsfalván keresztül, a városközponttól 6 km-re, a Bosnyák-pataknak a Rez-patakkal való egyesülésénél fekszik Tibód. Lakói katolikusok, templomuk nincs, Székelyszenttamásra járnak templomba.
A környéket uraló 1025 m magas Siklódi-kő andezit-agglomerátumból, tipikus vulkáni kőzetből áll. A keményre összecementálódott kőzet ellenállva az időjárásnak látványos, 10-40 m magas falakban, tornyokban maradt meg, több száz méteres hosszúságban.
A korcsolyapályáról hazafelé tartva. A színház előcsarnokában tartott 19.
Jód-mező 
