A Bódi I-es tó 720 m magasan van, 3,5 ha a területe, maximális mélysége 7 m, a Bódi II-es tó pár perc járásra van tőle 700 m magasan, területe 1 ha, maximális mélysége 4 m. Az 1700-as években építettek bányaipari célokra két tavat a Mogosa csúcs alatt, a Bódi I-II tavakat (Pintye tavak).
Ez aztán tényleg egy szép szimpatikus templom. Desze 1717-ben épült fatemplomában találjuk a legszebb máramarosi falfreskókat, melyeket 1780-ban készítettek.
Toronyága-csúcs, románul Varful Toroiaga.
1243-ban jelentkezik az okiratokban egy Chegetelke megnevezés, deGyörffy szerint az oklevél nem hiteles. Ez az oklevél legfeljebb egypusztára érvényes: 1366-ban Zegen, 1407-ben Zegew, 1413-ban Scegew,1428-ban Nagy Chegew, 1429-ben Czagendorf, 1433-ban Czege, 1622-benSzász Zege formában fordul elo a forrásokban.
Zsedán-völgyi kőgomba Kelemen havasok Jód temploma a legrégebbi máramarosi fatemplom, 1364-ben épült.
Foleg csupasz csucsok, hegyhatak valtogatjak egymast, ezert is a kilatas az egyszeruen nagyszeru. Az Emberfo csucs a Suhard hegyseg legmagasabb kiemelkedese a maga 1932 m-el, a Radnai-Borgoi havasok es az Obcinak kozott talalhato.
Az egykori jégárak több szemet gyönyörködtető tengerszemet is az utókorra hagytak. Megtaláltam a mosolygó ládát szombaton, egy népes, mosolygó csapat társaságában. A glaciális eredetű tavak kivétel nélkül a főgerinctől északra, az erdőhatár felett helyezkednek el.
Batiza Érdekessége a jellegzetes máramarosi motivumokkal diszitett kapu, a bejárati ajtó belso oldalán levo halálábrázolás és a templom belso freskói. Batiza fatemploma 1699-ben épült.
A Kék-tó Felsőbánya határában van. Gondoltam, lemérem Délia kétágú tölgyfájának a koordinátáit, de mégsem sikerült. Köszönöm az információt. Sajnálom, hogy nem volt kék, mert úgy az igazi.
Budak-völgyi tölgyerdő Óvárhely Óvárhely kijáratánál, Kisdemeter felé (173-as megyei út) jobbra egy földút vezet egyenesen a 6 hektáros liget-, tölgyerdő felé. A tegnap újra felkerestük a tölgyerdőt.
Izakonyha fatemploma a hagyomány szerint a tatár támadást követő évben, 1718-ban épült. Belső festése 1754-ben készült el, Szaplonczai László költségén.
A Lisztes-bérc egy lapos kő Ratosnya közelében, a Görgényi oldalon, a 90-es években még Lapos-kőnek neveztük. Habár a környező fák eléggé megnőttek, a kilátás még mindig jó Ratosnyára, és a Maros völgyére nyugatfelé.
Tamó sziklavára az 1862 méteres Tamó-tetőtől dél-nyugati irányba 900 m távolságra, 1820 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Már Erdély területén található. A Tamó szikláit egy kicsit nehezebben találtuk meg, az oda vezető ösvényen nem sokan járhattak, úgy kellett átvergődni és felkapaszkodni a törpefenyők között.
A kastélyegyüttes teljes felújítása során a tölgy környezetét is teljesen átalakították. A paszmosi mocsári tölgy a helybéli Teleki kastély mögött, 25 m-re található.
A nagybányaiak kedvenc kirándulóhelye a mesterséges Fernezelyi-tó.
Iza kék forrása - Izaszacsal.
1332-ben plébániatemploma van, 1867-ben újítják, amikor faharanglábat is építenek hozzá. A templom stíluselemei alapján román korinak tekinthető, a XV-dik század fordulóján a román kori hajóhoz késő gótikus csúcsíves szentélyt építenek.
Az Isten széke a Kelemen-havasok leglátogatottabb kilátópontja, különösen a Maros megyeiek kedvenc túracélpontja. Terjedelmes platóval rendelkező csúcs, melynek a nyugati kilátóponttól északra nyúló gerince Szászrégen felől egy hatalmas széknek néz ki.
Innen az ösvény ereszkedni kezd, mi viszont úgy döntöttünk visszafordulunk, az autó a forrásnál volt. A szalárdi hármas bunkertől kellemes sétával érkeztünk a gerincen levő geodézikus ponthoz.
Kisbánya melletti paleobotanikai lelőhely, diatomitban és vulkáni hamuban levő fossziliákkal.
A Magyar-Negojtól északkeletre található patakvölgyben épült Demeter-ülepítőtó egy nagyobb és két kisebb ülepítőből áll, melyek a Román-Negoj kénbányájához tartoznak. A patak amelynek völgyében ezek az ülepítők találhatók Izvorul Fetii, (Nagy-Demeter) Dumitrelul Mare, Fekete-sár (Neagra Sarului) néven szerepel a különböző térképeken.
A fürdő kaszinójának nevezett, felújított műemlék épület jelenleg múzeum. A dornavátrai kaszinót Peter von Brang bécsi építész tervei alapján eklektikus stílusban építették 1898-ban, német neoreneszánsz elemekkel, a badeni kaszinó mintájára.
Konzervdobozokkal van tele a geodoboz? Fején találtad a szöget, akarom mondani a ládát :-), gratulálok. Amint ide-oda járkáltam, kezemben a GPS-szel, kis híján belepottyantam az említett sziklaüregbe. A Kelemen-havasok Pietrosz-csúcsa, másik nevén Nagy-Köves, a Keleti Kárpátok legmagasabb vulkanikus eredetű csúcsa, 2100 méter tengerszint feletti magasságban található.
Bisztrapataka felett, a domboldalon, több érdekes sziklaalakzatot figyelhetünk meg, a csúcsosabb sziklát a helyiek Cukluj-nak hívják. Fonetikusan írtam át a román elnevezést - a közelében levő, nagyobb szikla a Várszikla, helyi nevén Csetátye. Ez volt a mai rejtekhely-vadászatunk első állomása.
A Borgói-hágó a Borgói-hegység keleti részében található 1201 m-es tengerszint feletti magasságban. Az erdélyi Besztercét és a bukovinai Dornavátrát köti össze a rajta haladó DN17-es főút.
Sima-oldal, csúcs a Csisa-gerincen - románul Varful Coasta Neteda.
Megtaláltuk a természet titokzatos munkájának diadalívét. A Ládás Háza barlang környékét már alaposan bejártam.
Az állapota egyre jobban romlik, jelenleg el van hanyagolva, a templom mellett játszóteret és parkot hoztak létre. Magasztos történelemmel rendelkező település nagyon szomorú jelenkori állomása. Teke község a Mezőség keleti felében fekszik, a Pénteki-patak mellett - evangélikus temploma műemlékké nyilvánított épület, a XIV-dik században épült, a tornya a XV-dik században.
A Gázsa-nyeregtől a Kis-Ünőkő felé körülbelül 1 km-re leágazik egy piros ponttal jelzett ösvény a Lála tavak felé. Az elágazásnál asztal és padok is találhatók.
Sziklakilátó Nedves-patak Sziklakilátó a Nedves-patak fejében. A Nedves-túra alkalmával, a Tiha-csúcs felé menet bukkantunk rá erre a kilátóra.
Máragyulafalva hagyományorzo falu, érdekessége a házai udvarán levo fákra felakasztott szines fém- és muanyagedények.
A Mezőség északkeleti részében, a Szamosmelléki dombvidék Sajói ágában, a Tekei Dipse-patak mellett fekszik Kolozsnagyida község. A település keleti végénél, a falu szélétől körülbelül 1 km-re emelkedik az 516 m magas Várhegy.
Borsafüred Máramaros siparadicsoma és téli üdülőhelye, a Borsa falutól 10 km-re fekvő Borsafüred.