Nagycsanád (Temes megye) és környéke turisztikai látnivalói

Magyarország talán legnagyobb platánfája, egy indiai eredetű platánfa (Platanus Occidentalis), a mezőhegyesi ménesbirtok udvarán áll, a több mint kétszáz éves fa 4,8 m kerületű és 35 m magas. A fedett lovarda mellett található platánfát, egy másik társával együtt, 1819-ben ültették.

A 3006 m hosszú hódmezővásárhelyi árvédelmi fal, vagy Kőfal, városképi jelentőségű műemlék, a várost körülvevő árvédelmi töltés - egyedülálló alföldi látnivaló, 1958 óta védelem alatt áll. Árvízvédelmi célból Hódmezővásárhely északi és keleti határán egy 17,5 km hosszú földtöltést építettek, és 1879-1881 között a déli részen a 3 km hosszú, téglából emelt, úgynevezett Kőfalat.

Szent Gellért püspök szobra Nagycsanád
Szent Gellért püspök egészalakos szobra Nagycsanádon, a római katolikus templom előtt áll, a 6-os főút mellett - Huber József szobrász alkotása, 1815-ben állították fel. Szent Gellért püspöki öltözetben áll a latin feliratos magas talapzaton, jobb kezét a szívéhez emeli, mellette egy angyal látható, ahogy a püspök felé fordul.

Bezdini kolostor Maros Ártéri Természetvédelmi Terület
Aradról a Perjámos felé vezető 682-es megyei úton Munár falu határáig, ahol jobbra tér egy keskeny aszfaltcsík, a letérőtől számítva 4 kilométer a kolostorig. Aradtól 35 kilométerre, a folyó bal partján, mélyen a Maros Ártéri Természetvédelmi Terület szívében helyezkedik el.

A dorozsmai szélmalom Kiskundorozsmán, a Szegedtől északnyugatra található városrészen található - 1821-ben építette Czékus Andor. 1905-ben 23 szélmalom állt Kiskundorozsmán, az elsőt 1801-ben építették egy dombra - a ma is látható malom többször elpusztult, de ismételten újraépítették.

Borzák-malom Nagyvarjas
A Borzák-malom, ma ipartörténeti múzeum és közösségi tér, a Nagyiratos községhez tartozó Nagyvarjas faluban található, a 59-60 szám alatt. Az egykori parasztmalmot 1940-ben építették és 1949-ig működött, majd a román állam elvette tulajdonosaitól, a kollektivizálás után raktárként használták.

A valószínűleg 13-14-dik századi földvár 2,25 km-re nyugat-délnyugatra található a temeskenézi ortodox templomtól. Illetve 600 m távolságra északnyugatra a patak földrajzi jobb partjától.

A temeskenézi mocsarak természetvédelmi terület, madárparadicsom - Temeskenéz és Baracháza között terül el.

A szegedi Sóhajok hídja, melyet velencei mintára építettek, a Széchenyi téren található, a Városháza és a Bérpalota között átjáróként használatos. 1883-ban épült, Ferenc József császár tiszteletére, az uralkodó ugyanis a Bérpalotában szállt meg, és ezen az átjárón mehetett át a Városházába.

Csatád
Csatád a román-szerb határ közelében fekszik. Sváb néprajzi központ, bár svábok már csak kevesen vannak itt.

A Boszorkánysziget a Tisza és a szegedi Alsóváros közötti erdős terület, nem igazi sziget, kis jóindulattal félsziget, melyet megkerül a Tisza. A jól kitaposott ösvényekkel rendelkező, népszerű zöldövezetet délről a kereskedelmi és téli kikötő határolja, északról a már nem létező vasúti híd.

A Temesvár felől Nagyszentmiklós felé utazva, Billédtől körülbelül 2 kilométerre, a jobb oldalon emelkedik a Kálváriadomb. Közvetlen közelében parkolóhely található, személygépkocsik számára.

A Feneketlen-tó Mezőhegyes és Battonya között, a 48-as erdő szélén található, a talajvízzel feltelt krátere az 1961 december 29-én bekövetkezett gázkitörés eredménye. Nevével ellentétben a tó csak 10 m mély, kis alapterületű, átmérője 50 m, az ország negyedik legnagyobb, ilyen módon keletkezett krátertava.

A nagyszentmiklósi Nákó kastélyban, a Pro Bartók Társaság rendszeresen szervez koncerteket, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és a Temesvári Nyugat Egyetem Zenei Fakultása közreműködésével, évente 3-4 alkalommal.

A Lombkorona-sétány Makón, a Maros jobb oldalán található, 191 m hosszú és 10 m magassságban helyezkedik el, a pedig torony 18 m magas. A magasból csodálhatjuk meg a Maros-parti ártéri környezetet és annak élővilágát, majd lecsúszhatunk a Kárpát-medence leghosszabb száraz szárazföldi csúzdáján.

Földeák öreg téglahídja a település északi szélén, a falu horgásztava mellett, a Bacsó Béla utca végén található, és a Száraz-ér fölött ível át. Ez a híd Csongrád-Csanád vármegye legrégebbi téglaboltozatos hídja, összeköti Földeák belterületét a külterülettel, közlekedésre is szolgál, de rajta mennek keresztül a közüzemi vezetékek is.

Nagyszentmiklós szülöttjének, a világhírű zeneszerző Bartók Béla szülőházának helyén álló épület falán egy kétnyelvű emléktábla hirdeti a helyszín fontosságát. A város életében élő hagyomány a Bartók kultusz, 2002 óta.

Téry Ödön egy kis alföldi faluban, Óbében született, 1856 július 4-én. Jeles turistaelődünk tevékenysége nagyrészt a Tátra hegységre terjedt ki, melynek kiváló ismerője volt.

Vinga, az arad-temesvári vasútvonal mentén fekvő nagyközség, első ismert birtokosa a Csák-nembeli Miklós, 1214-ben komáromi, 1222-24-ben csanádi, 1228-29-ben bihari főispán volt. Az 1717 évi kamarai jegyzékben Vinka alakban fordul elő, de csak 9 házzal.

Nagyszéksósi Bivalyrezervátum Mórahalom
Az egész évben ingyenesen látogatható Bivalyrezervátum Mórahalom hetedik körzetében, a Nagyszéksós-tónál található. A tavat a Bölömbika tanösvényen lehet körbejárni, a kilátókból a bivalyokat megfigyelni.

Az E70-es nemzetközi út Temesvárról Zsombolyára vezető szakaszán, a Gyertyámos központjában a 693-as megyei útra kanyarodva jutunk el a köztemetőig, melynek a bejárattal átellenes határa mentén, közvetlenül egy tó közelében található a sírhely.

A Lipthay-kastély Temesvár felől Nagyszentmiklós felé utazva, a Lórántfalván található, nem messze az 1785-ben épült római katolikus templomtól. A kastély főbejárata az országúttal párhuzamos utcára nyílik.

Maderspach Ferenc sírhelye Zsombolya
Zsombolya központjából, a Szent Flórián szobortól indulva, a Polgármesteri Hivatal és a Stefan Jäger Múzeum előtt elhaladva jutunk el a városi temetőhöz, melynek körülbelül mértani középpontjában helyezkedik el a derékbatört oszlop alakú síremlék.

[ Fel ↑ ]