Balatonberény (Somogy vármegye) és környéke turisztikai látnivalói

A Diszel faluban található, az Eger-patak felett átívelő, ötnyílású kőhíd a 18-dik században épült, Magyarországon még két hasonló van. Az Eger-patakon egykor több hasonló híd volt, közel száz vízimalom és az ezeket összekötő szekérutak hálózata.

Kőszikla-szurdok Nagybakónak
A Kőszikla-szurdok, népiesen Kicikla, Nagybakónak környékének egyedülálló vízmosása. A víz Felső pannon-tengeri homokkő alól szivárog a mederbe, úgymond könnyeznek a sziklafalak.

Panoráma-kilátó Kopasz-hegy Mindszentkálla
Mindszentkálla fölé nyugatról magasodik a 302 m magas Kopasz-hegy, az Öreghegy legmagasabb pontja. A tetejéről csodálatos körpanoráma nyílik a Káli-medencére, látni lehet innen a Gulácsot, a Csobáncot, a Tóti-hegyet, a szigligeti várromot.

Képes-fa Libickozma
A Képes-fa Libickozmától délnyugatra áll, a faluhoz tartozó Kopárpuszta tanya felé vezető úton, az odvában elhelyezett Szűz Mária-kép előtt gyakran imádkoznak a helybeliek.

A Nemesbük falu központjában álló, Köszvényes-patak feletti kőhíd Zala vármegye legnagyobb völgyhídja volt a gyorsforgalmi utak és vasutak építése előtt. Nem műemlék híd, viszont 2006-ban teljes felújítást kapott.

Palánkvár Fonyód
A fonyódi középkori palánkvár, másik nevén Fácános vár, maradványa a Balaton déli partján, Fonyód város keleti részében található. A vár létezésének első hiteles említése 1548-ból származik.

Xantus János Gömbkilátó és Magasösvény Balatonboglár
A Gömbkilátó, eredetileg a magyar alumíniumipar, ma Balatonboglár város jelképe, a 165 m magas, vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán áll. Az 1950-es években építették a brüsszeli világkiállításra, mai formájában 2012 óta látható.

Szőlőhegyi kápolna Kéthely
A szőlőhegyi Istenanya kápolna 1870-ben épült fel, közadakozásból, egy már a 15-dik században létezett, de a török megszállás alatt megsemmisült kéthelyi Szűz Mária-kápolna helyett. 1944 végén és 1945 elején a tornyában katonai megfigyelőállomás volt, azóta többször is felújították.

Hunyady-kastély Kéthely
Az egykori Hunyadi birtok és a barokk stílusban megépített, jelenleg műemlék Hunyady-kastély Sáripusztán található, Kéthely külterületén. Sáripusztai üres kastély - Kéthely környékén jártam, a Somogyszentpálon lévő varjaskéri román kori templomrom mellett ezt a helyet néztem meg. A kastélyépület nyugati szárnya 1760-ban épült, a keleti szárny és a főépület 1912-1920 között.

A Bagolykő-Róka-szikla, természetes kilátóhely, Ábrahámhegy község nyugati szélén található. A méretes sziklaképződményt a szél és az eső munkája alakította ki.

A Kemence-kápolnának becézett építészeti alkotás Sénye településtől dél-délnyugatra áll a Szilváshegyen, mögötte szép kilátás van a környékre - magántulajdon, de látogatható.

Kőhíd Hegyesd
Az Eger-patakon keresztül Hegyesd faluba vezető kőkeresztes, szoborfülkés kőhíd a Balaton-felvidék egyik legszebb kőhídja. A kétnyílású boltozatos kőhíd szerepel egy 1784-es térképen, így valószínűleg több mint kétszáz éves.

Margit-kilátó Cserszegtomaj
A fából készült, 31 m magas Margit-kilátó Cserszegtomaj és Hévíz között, a Biked-domb tetején található. Dulánszky Jenő tervei alapján Horváth Jenő kertész és botanikus építtette feleségének Margitnak, ajándékba.

A Talabér-Bujtor-Osvald-féle vízimalom Gyenesdiáson, a Malom utca 7 szám alatt található - az első írásos emlék 1551-ből származik, de nem lehet tudni, hogy ki és mikor építette. 2021 májusában a vízimalom teljesen megújult, az épületben Pékmúzeum, Festetics Fűszerkert és Herbárium került kialakításra.

Kőtenger Szentbékkálla
A Kőtenger a Káli-medence legismertebb nevezetessége, Mindszentkálla és Szentbékkálla között található. Különleges formájú sziklavilág várja az idelátogatókat, a sziklák mélyedéseiben virágok és jellegzetes növények gyönyörködtetnek.

A Földön járó toronyóra, a plébániatemplom egykori órája, Zalaegerszegen, a Kosztolányi utcában, a Hevesi Sándor színház és a Griff bábszínház előtti téren található.

A Kezesfa egykor egy nagy tölgyfa volt, a Kéthely és Hollád közötti erdőben, melynek ágai az erdei utak irányába mutattak. Amikor a fa kiszáradt, valaki kéz formájúra faragta meg az ágait, innen a kezesfa elnevezés.

[ Fel ↑ ]