Székelycsóka (Maros megye) és környéke turisztikai látnivalói

Váldhíd templomát a XVI-dik századtól tornyos, 10 méter magas várfal veszi körül. Vártemplom - Körbejártam a vártemplomot, nézegettem a bástyákat, a falakat. Szászok már nincsenek - Sikerült bejutnunk a templomba is. Keleti tornya egyben kaputorony is, bejárata alatt keresztboltozattal - déli tornya az 1916-os évi földrengéskor összeomlott.

A Fehérnép sarka egy jellegzetes alakú domb Makfalva északkeleti részében, a Kis-Küküllő baloldali partján, a Nagyszeg csorgója és Andrásuta pataka között. Mivel hasonlít egy karcsú női lábra, valószínűleg a felszíni forma határozta meg a helynevet.

Székelykeresztúr közelében található Erzsébet kútja. Hangyák birodalma - Nagyszebenből hazafele, az utolsó felkeresett rejtekhely volt az Erzsébet kútja. csuszos - Ezt a "dobozt" is könnyen megtalaltuk Babbercivel eggyütt,, habar eleg csuszos Volt az ut odaig. tiszta forrás - A kútat és környékét rendben tartják, a vize nagyon finom, érdemes felkeresni. Ez egy hűs vizű forrás, ahova a környékbeliek előszeretettel járnak ki korsókat és pillepalackokat friss vízzel megtölteni.

2023-ban, június 24-én kezdődik a Dianna Manufaktúra levendulaültetvényények hatodik szüretje. A levendulakertbe két kapun keresztül is be lehet jutni, a Kriza János utca 59, illetve a Székely utca 9 szám bejáratainál.

A település neve mutatja, hogy Felsősófalva hét településhez tartozik. Amelyek a Kis-Küküllő és a Korond-patak völgyében fekszenek, a tanyavilággal együtt a Sóvidéket alkotják.

Kibéd 10 km-re fekszik Szovátától, helyi posztóüzeméről híres.

Segesvártól 27 km-re délkeletre fekszik, Szászkézd községhez tartozik, a községközponttól 7 km-re délkeletre van. Udvarház - Éveken át csak nézegettem a kastély romjait, de mivel most doboz is van rejtve, megálltam megkeresni. A helység látnivalója a Haller-kastély 1553-ból.

A Maros megyéhez tartozó Nyárádremetétől északra, 3 km-re fekvő, 800 m magas dombon Árpád-kori vár maradványait találjuk. Sok megtaláló, kevés bejelentés - Az Alsó-Halas pataki homokbányától, jöttem ide, miután rejtettem a Tündérek forrásánál. Likas-kő, vulkáni bomba, bejelentések - A Likas-kőnél jártam már, lásd a képeimet, viszont a vulkáni bomba-sziklát nem tudtam beazonosítani. Vár az esőben - A Pálos-kolostor után a várat vettük célba. A 12-13-dik századi várról, mely a korai kelet-erdélyi határvárak tagjának tekinthető, írásos adat nem maradt fenn.

Temploma gótikus stílusban épült, így korát legkésőbb a 15-dik századra teszik, amit megerősít a diadalív két angyalfőt ábrázoló zárókövének évszáma is: 1486. A dátum azonban csak a befejezést jelölheti, mert 1423-ban már Bogáti Péter egy malom vámjogát adományozza a radnóti templomnak, és 1442-ből plébánosa nevét is ismerjük, akit Demeternek hívtak.

A hőerőműhöz vezető csatornák környékén vagyunk, ennyi zsilipet még sehol sem láttam. Most már teljesen el van hanyagolva az egész berendezés, de még így is lenyűgözött a bonyolultságával.

Szentgyörgyi István szobra - Marosvásárhely Második próbálkozásra - Az első alkalommal a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, illetve Studió Színház előtti kis kertben személyek álldogáltak.

1409-ben Zengelnek Arják a források, 1471-ben Zengyel a neve. Középkori templomáról nincs adat, de feltételezhetjük, hogy a középkorban katolikus falu volt, majd a reformáció idején református lett.

A falu csupán 2 km-re fekszik Székelykeresztúrtól és 5 km-re Siménfalva községközponttól. Bejutottam a templomba, de nem tudtam keresgélni - A templomhoz érkezve, a kőkerítésen levő bejáratot zárva találtam. Az épület árnyékában - Örvendek, hogy sikerült egy kicsit megdolgoztassalak. Feltételezem, hogy három harangja is van a templomnak - Esélyem sem volt a geodoboz keresésén "dolgozni", mivel a harangozó bácsi végig ott volt mellettem. 1968-ig községközpontja volt Betfalvának, Nagy- és Kiskedének, azóta Siménfalva tartozéka.

Marosbogát fő utcáján, mely a települést észak-dél irányban metszi át, mielőtt átmennénk az autópálya alatt, a 429-es számú ház udvarán, egy ismerős műalkotás vonja magára a figyelmet. Brancusi Végtelen oszlop című szobrának másolata egy kis ráadással, a tetejére egy sas került.

Mezőkölpény Marosvásárhelytől 14 km-re északnyugatra, a Komlód völgyére nyíló völgykatlanban fekszik, és a 10 km-re keletre levő Mezőcsáváshoz tartozik. Halásztó a völgy mélyében - Közös kincskereső-kiruccanáson vettem részt a mezőkölpényi tó mellett elrejtett geodoboz rejtőjével.

A Marosvásárhelyen Bürger-palotaként, illetve Aranykakas vendéglőként ismert szecessziós épületet Bürger Albert építtette családja számára. Nyálkás januári este - Amikor ide a szomszédba jártam iskolába (1986-1990) még működött a vendéglő, és sok minden másképp volt. Nem vagyok tökéletes - A kislányom egyik kedvenc zenekara a Zanzibár. Navigáció a térképen - Megtaláltam a geodobozt, de én már kaptam pontot ezért a rejtekhelyért. Az 1938-as gazdasági válságban a család tönkrement és kénytelen volt eladni a villát, amelyet 1948-ban államosítottak.

A XVIII-dik században épült Richter-ház Segesváron, az Asztalosok utca 28 szám alatt található. MS-II-m-A-16010.

Az Ozsváth-csorgó Nyárádremete és Szováta között található, az út mellett. A drót - A rejteket és a dobozt is elég könnyen megtaláltam. Meredeken... - Valóban forgalmas a forrás. Csúszós talaj - Vonattal ugyan nem találkoztunk, de a csúszós talaj miatt elég nehezen tudtuk megközelíteni a rejteket. A szovátaiak szívesen fogyasztják, és nemcsak ők, hanem mi, és más biciklitúrázók is, habár hosszabb száraz időben néha elapad a vize.

Koronka régi templomát magas védőfalak vették körül. 1769-ben lebontották és helyébe újat építettek, a régi templomból megmaradt két harang.

A Cseredombi borvíz, másnéven Erzsébet-forrás, Fingóborvíz vagy Szejkésvíz pitvaros faépülettel fedett forrásától délkeletre, 120 méterre további lerakódások helyszíne, bugyogó, sistergő források, és egy tavacska figyelhető meg. Kénszag - A nárciszmezőről jövet megkerestük a lányommal ezt a dobozt is. Záptojás - A Fingó-borvíztől továbbsétálva eljutottunk a Bugyogó forrásokhoz. Fortyogás - Megtaláltuk a forrásokat, megfigyeltük a fortyogást is.

A templom mai napig megőrzött stílusjegyei is erre a korra utalnak, román és gótikus vegyesen. Belépni csak alázatosan - Belépni csak alázatosan lehet, mert alacsony a kapu. Madárábrázolásos régi sírkövek - A helyszínre érkezve már az alsó kapun beléptem a templomkertbe. Keletre néző szentélye törpe dongaboltozattal, köríves diadalívvel s egyetlen déli fekvésű keskeny ablakával román kori.

Református templom - Magyarsülye

Az Aranyhalacska Marosszentkirályon található, csupán 5 percre Marosvásárhelytől. A geodoboz helye látható a rejtekfotón - A geodoboz helyét nagyon konnyű beazonosítani, ha megnézed A rejtekfotót, és elolvasod a Megtalálást segítő információt. Ücsörgők - Ha már kora reggel ücsörögnek itt, később semmi esély. Sikerült - Ahogy a rejtekhez közeledtem a fekete hattyúk elkezdtek lármázni, a kicsiket féltve. Az erdő szélén, egy dombon helyezkedik el.

Nagybaromlak 5 km-re fekszik Kiskapustól, 14-dik században épült, faerkélyes, román stílusú toronnyal ellátott erődtemploma van. Nem sikerült bejutnom - Bár többször is próbálkoztam (a rejtés napján) és a közeli polgármesteri hivatalban biztosítottak, hogy hamarosan jön valaki, két óra várakozás után is, a templom zárva maradt számomra. Megvan - Sajnos nem sikerült bejutni a falon belülre. Még egy nagybaromlaki geodoboz - Megtaláltam Nagybaromlakon a geoládát az út másik felén (szemben a templommal). Értékei a rácsos ajtó, a szines faoltár és a szép csillagboltozat.

1268-ban Varakatelke néven írják az okiratok, 1319-ben Vnokateluka, 1446-ban Onoka formában fordul elő. Középkori templomáról nincs adat.

A Bekecs-tetőről a Hollós-tó felé vezető út mentén található egy nagy mohás kő, amelyet a helybeliek Moháskőnek, Oltárkőnek de leggyakrabban Mosdókőnek neveznek. Új geodoboz, védettebb rejtekben - A Vész-kőnél elrejtett új geodoboz megtalálása után, úgy döntöttem, hogy még elsétálok a Mosdókőhöz is, belefér az időbe. Első találatom - Nagyon rég járom a Bekecs hegyet, számtalanszor elmentem a rejtek mellett, nem is gondoltam volna, hogy ilyen kincseket rejt. A táblát is - Olvassátok végig az ismertető táblát, van ott pár érdekesség.

1849 július 30-án Petőfi Székelykeresztúron, a Gyárfás udvarházban töltötte a segesvári csata előtti utolsó éjszakát. Az öreg tanú - Negyvennyolc július 30. Petőfi Sándor - A kertben eltöltött idő alatt volt időnk kitalálni, hogy vajon hol lehet a rejtek, és végül meg is lett, csak meg kellett várjuk, hogy a szerelmes pár eltávozzon onnan. Öreg tanú - Rugonfalva után ez volt a következő állomásunk. A Gyárfáskert hátulsó részén áll, a ma védett körtefa.

Ez a különlegesen szép fekvésű település hétszázötven méterrel a tengerszint felett, a Székelyföld szívében évszázadokon át virágzott, de az idők változtak. Sóvidéken - Nem vagyunk ugyan nagyon magasak, de a doboz sajnos nem volt a leírás szerinti helyen, a rozsdás szeg viszont igen. Kivül pléh, belül üres kápolna és rejtek - Igazán különleges ez a település a hegy tetején, de talán a leglátványosabb az odáig vezető út. Új kápolna - A templomot újra födik. Mára időutazással felérő kaland vár az idelátogatóra - lelket erősíts, zubbonyt igazíts, irány Atyha, lépés, indulj.

Az erzsébetvárosi örmény katolikus templomtól Kund felé tartva, nem hagyhattuk ki az Erzsébetváros közelében levő tavakat sem. Nem murok, hanem amurok - Közös megegyezés alapján fakir rejtett az Erzsébetváros közelében található tavaknál. Tavirózsa - Tele-tele volt az út leparkolt gépkocsikkal.

1228-ban Sceplak, 1461-ben Zeplak néven jelentkezik a forrásokban. A falu északi végén emelkedő hegy tetején ma is áll a régi templom, amelyet 1890-ben átalakítottak.

A Teleki-kastély és a református gótikus templom mellett Gernyeszeg kiemelt látnivalói közé tartozik a Telekiek gernyeszegi ágának a piramis formájú kriptája.

Korond felől, a Pálpataka és Fenyőkút felé vezető utak elágazása fölé emelkedő, látványos sziklakilátó. Remek kilátás Korond felé - A sziklabástyától jöttünk át a kilátóra. Nem sokan ismerik, pedig Korond környékének legszebb, legimpozánsabb kilátópontja.

Erdőcsinád délkeleti bejáratánál nagyméretű székelykapu üdvözli az érkezőket, 2013 április 26-án avatták fel. Hat méter magas és csinádi hagyományos népművészeti motívumokkal van díszitve, önkéntes munkával készült, az önkormányzat költségére.

A Szentlélek tiszteletére szentelt, segesvári Leprások temploma a XV-dik században épült, és ma is áll. 1575-ben Leprosorium néven ismerték, a külső falán helyezték el a Pesthanzel nevű, külső szószéket.

A Puliszka-domb egy legendás helyszín, egy domb Erdőszentgyörgy délkeleti határában, melynek nem tudjuk a pontos helyét. Talán a helybeliek tudnák megmutatni ezt a dombot, mely egy pásztorfiú, a felesége, és egy gonosz tündér mondájáról kapta a nevét.

Az 1567-dik évi regestrum 8 kapuval hozza Rygmany néven. Útban a tatárpincék felé - Útban a tatárpincék felé megkerestem ezt a rejtekhelyet is. Felmászott a toronyba - Felmásztunk a toronyba. Második alkalommal itt - A helyet már ismertem, 2010 novemberében már jártam itt. Középkori katolikus lakói, majd a reformáció idején a reformátussá lett hívek Nyárádszentsimonhoz tartoztak.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egészalakos szobrát 2020 november 15-én avatták fel, Marosvásárhely főterén. A várost ő emelte Szabad Királyi Város rangra, 1616-ban.

Zsinagóga Marosvásárhely
Zsinagóga - Marosvásárhely, 1899-1900, szakralis építmény.

Féreglyuk hegyi kerékpáros ösvény - Csíkfalva.

Marosvásárhelyen, a Meggyesfalvi negyedben, a Téglagyár háta mögött, egy nagyméretű tó található, zöld környezetben. Szep - Nem egy rossz hely, sot szerintem erdekes es szep is, bar az ember kozbenjarasaval alakult ki. Remélem, hogy nem következik be - Meggyesfalvi lakók meglepődve olvasták a helyi magyar és román nyelvű sajtóban a hírt. Őszi tó - Nagyon szép most ősszel a tó, néhányan horgásztak benne amikor ott jártam. A tavat déli oldalról határoló meredek domboldal tetején laknak a Hegy utcai romák.

Tatársír Makfalva
Makfalva, illetve a Sokad dűlő északi részén, az abodi határ és Külső Ecsenye közötti, jellegzetes, koporsóra emlékeztető domb neve a Tatársír. A hagyomány szerint az egykori legyilkolt tatárok sírhelye.

Almakerék falu délkeleti szélén, közvetlenül az utolsó házak fölé emelkedo kis dombteton állhatott Almakerék vára. Rusu szerint eredete a XIII-XIV-dik századra teheto, felszínén régészeti kutatásra eddig még nem került sor.

A segesvári Jakody-ház 1772-ben épült lakóház, jelenleg a Fegyverek és Térképek Háza múzeumnak ad otthont.

[ Fel ↑ ]