Szászdálya (Maros megye) és környéke turisztikai látnivalói

Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej. Megcsinaltuk - Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is. E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek.

A Kőmező északnyugati részéből ered a Vargyas-patak baloldali mellékpataka, a Kőmező-patak. A beömlési pontja keresztezi azt az ösvényt, amelyen a turisták bejárják a szurdokvölgyet.

1332-ben már plébániatemploma van - a templom legalább egy évszázaddal korábbi, mivel eredeti formája szerint román stílusú, tornyos, háromhajós bazilika.

Feltételezik, hogy még a szász telepítés előtt, a XI-dik században, a Kőhalom feletti hegyen, királyi vár volt. Nagy forgalom - Felújítás után rá sem ismertem a régi képekre. Hazafele - Erős szél fújt a várban. Reps - Miután már lassan ötven éve, legalább évente egyszer elmegyek a vár mellett, ideje volt, hogy fel is menjek. Neve is a szász telepítés előtti eredetre mutat: Kőhalom.

A kilátót 2006 július 22-én avatták fel, ötlete Dr Fazekas Özséb gyulai belgyógyász főorvostól származik. Fiastető, vihar előtt - Atyha felől személygépkocsival próbálkoztunk közelebb jutni a kilátóponthoz, majd korulbelul félúton hagyva az autót, gyalog másztunk ki a kilátóponthoz. Sárgarigó - Lementem a térképről mire elértem a kilátót, de lehet, hogy csak az én térképem régi. Ujra megvan - 10 ev utan ujra megtalaltuk a dobozt. A tervezés Gyímesi Márton építészmérnök munkája.

Székelyudvarhelyen, a Jézus szíve-kápolna közvetlen szomszédságában gyógyhatású sós források törtek fel. Már az 1800-as években létezett itt egy fürdő, melyet Sóskert néven ismertek.

A Diáklépcsőt (Schülertreppe németül) 1642-ben építették, a fedett falépcső a tanulók feljutását könnyítette meg, a dombtetőn található iskolába. Alagút - Sikerült bemennem a fenti templomba, emlékszem most egy pár éve még zárva volt. Az építmény homlokzatán reneszánsz mintákat láthatunk.

A Firtos legdélibb, legmagasabb csúcsán, a magasságjelző pont mellett egy kápolna maradványai találhatók. A hagyományok szerint a Péter-hegyesén állott egy Szent Péternek szentelt és népes búcsúkkal látogatott kápolna.

Szőcs Lajos kőrispataki lakos, akinek családja három nemzedékig visszamenőleg kalapossággal foglalkozott elhatározta, hogy létre hozza az ország első Szalmakalap Múzeumát. Érdekes kövek - Nagyon tetszett, hogy a természet a víz erejével milyen érdekes formákat alkotott a kövekből. Szalmakalap és nemcsak - Biciklikkel felpakolt autókkal érkeztünk a helyszínre. Gömbkövek - Hirtelen azt sem tudtam, hogy a köveket vagy a kalapokat csodáljam. Egy felújított hagyományos parasztházban létesült a Szalmakalap Múzeum, mely egyedi az egész világon.

Apold földpiramisai Apold piramisai - Megvan a közé szorított doboz. Doboz helyett borz - Igaz, közel van az úthoz a rejtekhely, de a novemberi mokány esőben odáig caplatni egy különleges élmény. Háromszögek - Hát itten lehetőség van a doboz elrejtéséhez.

A történelmi emléket hordozó Rika-hegység lábánál települt Oklánd unitárius temploma melletti fenyőfák állnak. Multunk tanui, jelenunk megtarto eroi - A Vargyas-szoros utan szelidebb terepen kerekeztem haza, es igy ejtettem sorba az oklandi templomot. Dió és birsalma - Megtaláltuk, gyönyörü ez a templom és nagyon szépen rendben van tartva. A templom kivülről is, meg belülről is szép - Ezt a dobozt már a télen láttam egy temetés alkalmával, de akkor valahogy nem fértem hezzája. Ha a fenyők beszélni tudnának, először a10 hársfáról emlékeznének, melyeket a millennium évében ültettek.

1510-ben plébániatemploma van, plébánosa, Máté alesperes név szerint is ismeretes, maga a templom régebbi - Építési idejét a XIII-dik századra teszik. 1579-ből ismeretesek az egyházközség jegyzőkönyvi feljegyzései és határozatai, amelyeket 1628-ban Galgótzi István esperességében megerősítenek.

A Kormos-kő sziklavilágától északkelet felé, Fenyőkút irányába, a következő hegylábon egy másik sziklacsoport található. Szerencse - Szóval az élethez is és a medvéhez is szerencse kell. Mivel a Kormos-kőről itt ereszkedtem be, érdemesnek tartottam ezeket a sziklákat is dokumentálni, a környék sziklavilágát pedig egy körút formájában bejárni.

A régi templom helyén most egy kőépület található, a torony a régi alakjára van újraépítve. Nulladik találkozás - Amikor utolsó alkalommal itt voltam, még poros talajúton lehetett megközelíteni a helyet. Villámgyorsan - Tegnap, amikor a dobozkát becsúsztattam a kövek közé, nem gondoltam, hogy ilyen hamar megkeresi valaki. Harmadik megtaláló - A "nulladik találkozás" óta, augusztus 25-én újra megtalálták a geodobozt. A templom falai mellmagasságra épültek meg, és bele lehet menni a partról egy sétányon.

A helység szász telepítését a legkorábbi Szeben vidéki telepítések idejére teszik, az 1200-as évek előttire, körülbelül 1150-től kezdődően. Ennélfogva a templomépítés is legkésőbb a XIII-dik század elején megtörténhetett.

Iskola és községháza - Homoród

Középkori templomról nincs okleveles adat, ennek ellenére bizonyosan már a középkorban volt temploma. A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között.

A templom mai napig megőrzött stílusjegyei is erre a korra utalnak, román és gótikus vegyesen. Belépni csak alázatosan - Belépni csak alázatosan lehet, mert alacsony a kapu. Madárábrázolásos régi sírkövek - A helyszínre érkezve már az alsó kapun beléptem a templomkertbe. Keletre néző szentélye törpe dongaboltozattal, köríves diadalívvel s egyetlen déli fekvésű keskeny ablakával román kori.

Középkori templomáról nincs adat, de nem lehetetlen, hogy volt, miután 1666-ban újra anyaegyház, amikor templomépítésről van adat. Maganyos kis templom - Megtalaltam a dobozt, ugy nez ki, elsonek. Gyík van, doboz nincs - Énlakáról hazafele, gondoltuk megkeressük a geodobozt. A reformáció korában az addig tiszta katolikus lakosság többsége unitárius lesz és 1666-ban önálló anyaegyház.

Segesvár Marosvásárhely, illetve Medgyes felőli bejáratánál, a Kőkép tornyocskája alatti kis, félig rejtett domboldalon találjuk a segesvári zsidó temetőt. Januári eső - Sötétben, ködben és szitáló esőben a legizgalmasabb keresgélni egy temetőben. Szögesdrótra akadva - Az ösvényről közelítettem meg a rejteket, a temető sarkánál. Mi nem találtuk - A Kőképet megkerülve mentünk le a temető sarkához. Bár a főbejáratán lakat van, és kerítés veszi körül, több lehetőség is van a bejutásra.

A Majálistér az abodi úttól északra található, a Csere egyik magaslatán lévő liget neve. Itt találkozott egykor a makfalvi és az abodi ifjúság május elsején.

Római katolikus temető a Szármány-hegy lábánál - Homoródalmás. A falu végén - A kőbányától jöttem le, és egy felvillanyozó látvány után, aznapi turám utolsó célpontjaként kerestem fel a régi sirköveket. Sírkövek - Csendes nyári záporban találtam meg a dobozt.

A segesvári vár északnyugati oldalában található Szabók bástyája a XIV-dik században épült. Az 1676-dik évi tűzvész alkalmával elpusztult a felső része.

A Tau a görög ábécé 19-dik, a héber ábécének pedig az utolsó betűje. Ezt nem nézhetem tovább - Figyelem a hely SZABAD PRÉDA. Kereszt helyett csak pálinka - Ha már a szomszédban jártam, gondoltam, hogy szétnézek itt is. Puhányok - Csak szólok, hogy erre jártam, s kíváncsi voltam tényleg eltűnt-e a kis Tau kereszt. Az írásbeliség kialakulásával a személyt, illetve nevét helyettesítő írásjel lett.

Parajd, mint település, Sófalva tanyabokraként alakult ki. Az ősi sóvágók telephelye aránylag messze volt a sóbánya helyétől, és ezért a sóvágók egy kisebb csoportja valószínűleg a bánya közelébe költözött, kialakítva az ősi Parajdot.

A kapuzáb a falu végét jelezte a székely falvakban. Állítólag Petőfi a fehéregyházi kapuzáb mellől nézte a csatát, az ötvenes években az Ispánkuthoz került, majd a Sárpatak hídja mellé.

A Szűcsök bástyája a segesvári vár délnyugati oldalán található. Az 1676-os tűzvész elpusztította, de később újraépítették.

Mai temploma a XV-dik század első negyedéből való késő gótikus alkotás - egyhajós, torony nélküli templomok mintájára épült. Ajtó-kapu tárva-nyitva - Szebenből tartottam hazafelé, és csak Baráthelyen vettem észre, hogy nem tértem le idejében Medgyesnél. Elhagyatva - A templom zárva volt. Rövid látogatás - A kisebb erődtemplomokat igyekeztem felkutatni Szászföldön. Darlac templomát megelőzte egy a XIII-XIV-dik század fordulóján épült templom.

Ördöglik-tető - Bún

A sálfalvi szakadék 15 hektáron védett terület, Sálfalva községtől 1 km-re található. Mocsaras árterületen - Talán nem a legjobb módját választottam a szakadék megközelítésének. Teljesen száraz szakadék - A szakadék bejárása után megtaláltam én is, ugyanazt a fát a bejárattól balra, de doboz nélkül. Hossza 5-600 m, oldalfalainak magassága 6-25 m.

Székelyvaja a Göcs-patak mellett található falu, mely közigazgatásilag Ákosfalva része. A Maros megyei település Marosvásárhely közelében fekszik.

A segesvári polgármesteri hivatal épületét, a régi Nagy-Küküllő vármegye palotáját, az egykori domonkos kolostor szerzetesi lakhelyeinek helyére építették. Ezzel az alkalommal lebontották a kádárok tornyát is.

A Bosnyák-patak völgyét követve, Tibódtól három kilométerre találjuk Székelyszentkirályt. 1905-ben Udvarhelyszentkirályról Székelyszentkirályra változtatták a nevét.

1816-ban kőtemplom épül Jedden, toronnyal, ennek helyén volt a régi templom. Eltűnt? - Talán eltűnt a doboz. A kezdet és a vég - A kezdet és a vég meglett, de a dobozt úgy tűnik a lelkes hívek eltávolíthatták, mert nem találtuk csak sejtjük hol lehetett. Csak a doboz - A problema ott, a szomszedok. Valóságos kis gót épület, a nép elbeszélése szerint lapos és gömbölyű kövekből, amelyek felhasználtattak az új templom építésekor.

Az oklándi, jó állapotban levő parókia előtt álló, 1809-ben állított és jól megőrzött székelykapu, Udvarhelyszéken a legrégebbi. 1938-ban cserépfedésűre cserélték ki az eredetileg zsindelyborítású tetejét.

A székelyvéckei Székely Kálvária Erdőszentgyörgytől 15 km-re, festői környezetben, Székelyvécke határában található. Erre születni kell - Vagyis ilyen maflának mint én, születni kell. Jézus szenvedéseit örökíti meg 14 megállón keresztül, székelykapukkal és domborművekkel.

Székelyudvarhely Szováta felőli bejáratánál több látnivaló várja az arra látogatókat, átuzatókat. Udvarhely határában - Érdekes rejtés, ahogy leparkoltam a bringát és kezdtem nézelődni, hogy merre keressem a dobozt, kiderült, hogy éppen az orom előtt van, csaknem rajta állok. Eddig nem jó helyen kerestem - Csak egy gyors megállás volt és már meg is volt a doboz. Szejke a borvizek Homoródja - Későn érkeztünk és megkóstoltuk a "kőolajat". A megyei út egyik felén a Borvízmúzeum kiállítása látogatható május 1 és szeptember 30 között.

A Székelytámadt vár olyan épített öröksége Székelyudvarhelynek, amely nem csak az udvarhelyieknek, de a székely történelem szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Az egri vár másolata Gárdonyban - Megnéztem a videót, nem semmi :-). Harangkiállitás - Székelyudvarhelyi látogatásom alkalmával kerestem meg a várat. Harangkiállítás és Mini Erdély Park - Bár napsütéses vasárnap délután volt, a Székelytámadt vár területén nem voltak látogatók. Az egykori udvarházból, a domokosrendi kolostorból, illetve a négysaroktornyos erődítményből mára csak a Csonkavár maradt meg.

A Kék-kő közvetlenül az Ürmösi Töpe-patak, osztrák térképeken Ürmösi határ-patak völgyében vezető erdőkitermelő út mellett található.

Koronka régi templomát magas védőfalak vették körül. 1769-ben lebontották és helyébe újat építettek, a régi templomból megmaradt két harang.

Mirkvásár mellett található egy különleges tölgyfás legelő. Tiszta és kellemes legelő - Mirkvásár északkeleti szélén, a híd mellett egy nagy kőre festve megtaláltuk a jelzést a tölgyfás legelő felé. Románia legjei - A Románia legszebb fái adatbázisában található fák között, a mirkházi Kárpátok örege a kerület alapján a 7-dik fa. Itt csodálhatjuk meg az ország egyik legöregebb, több mint kilencszáz éves tölgyfáját, a Kárpátok öregét is.

Homoródkarácsonyfalvától délkeletre, a Dungó népi feredő közelében, attól keletre, a Csősz patakába ömlő Sós-patakon, két sósmedencét találunk. A Bázis névre keresztelt 50x8 méteres természetes és 10x4 méteres deszkával bélelt úszómedencét helybeliek létesítették.

A jelenlegi Segesvár szálloda épülete, mely az Iskola utca 4-6 szám alatt található, a XX-dik század első felében városháza volt. Itt lakott Binder György Pál, püspök 1843-1867 között.

A Székelykeresztúrtól 2 km-re fekvő Betfalva a Nagy-Küküllő jobb partján települt. Betfalva és Székelykeresztúr között ömlik a Nagy-Küküllőbe a Farkaslaka határában eredő Fehér-Nyikó.

Alsórákos a tatárjárás előttvalószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult. Kakas a vár tetején - Már voltam itt egy párszor, de csak most sikerült bejutnom a kastély területére. Majdnem - Megtaláltam a rejtekhelyet, a nyolcadik üreget is és nem sok hiányzott, hogy a dobozt is megtaláljam. Zárt kapu - A kapu zárva van, de körbejártuk a kastélyt és megpihentünk a padon a fák alatt. A falunak már a középkorban is volt temploma.

A Tölgyeshát-gerinc (Tölgyerdő háta, németül Eichenrücken, Eichrücken, románul Lunca Postei) Segesvár déli szélén emelkedik a város fölé. A harmadik osztrák katonai felmérés térképén ez a hely Kalbertritt (Borjak útja) helynévvel szerepel, a város Goldberg (Aranyhegy) negyedében (elővárosában).

Szentegyháza határában fekvő vulkáni fennsíkon két igen érdekes természeti képződménnyel találkozható. A Moly-tó halacskája - Szentegyháza két tavát több mint 2 km választja el egymástól. Két állandó jellegű, nem időszakos tó.

[ Fel ↑ ]