Jánoshida település (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) Közeli látnivalók: Keresztelő Szent János Születése templom Jánoshida, Római katolikus templom Jászalsószentgyörgy, Erzsébet Malom Jászalsószentgyörgy, Emlékparkká lett temető Alattyán, Gecse Emlékház Alattyán, Tájház Jászboldogháza, Szent István szobor Jászladány, Sarlós Boldogasszony templom Jászladány.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén.

Jánoshida (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) és környéke turisztikai látnivalói

Tiszavirág-híd Szolnok
A szolnoki Tiszavirág-híd egy kerékpárúttal ellátott gyaloghíd a Tiszán keresztül, mely a Tiszaligeti Termálstrandot köti össze a Szolnok belvárosi Tiszai hajósok terével. A 2011 januárjában átadott hidat Szolnok jelképének szánták, formája a tiszavirágot idézi.
Bába-kő Bába-kő Gyöngyössolymos
A Bába-kő gejzirit sziklacsoport, utóvulkáni működések hatására jött létre - a gejzírkúp Gyöngyössolymos tájképi, geológiai, és szakrális szempontból is különleges látnivalója. A kő bába (babba) neve az ősi istenhit szentháromságából az Istenanyát jelenti, a kőkorszaki Istenanya kultuszához kötődik.
A Szent Móric-kápolna bár Kunhegyeshez közelebb van, Abádszalók területéhez tartozik, Tomajpusztán, a Kis-Fás-halmon található. A kápolnát 1892 szeptember 22-én szentelték fel a Nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére.
[ Fel ↑ ]
Oszoly-barlang - Királyerdő-hegység
Oszoly-barlang - Királyerdő-hegység
Csűr-nyelőbarlang - Királyerdő-hegység
Csűr-nyelőbarlang - Királyerdő-hegység
A Csűr-nyelőbarlang 6 m magas és 7 m széles bejárata a Runcuri-fennsíkon, a Csűr-gödör hatalmas dolinaszerű mélyedésében, annak nyugati oldalában található.
Óvár Óvár Mátramindszent Mátramindszent közelében, a Mátra északi lábánál, az Iványi-patak jobb partja felett állt egy természetes hegykúpon.
Tájház Tájház Szuha 1924-ben épült kontyolt tetőszerkezetű, három helyiségből álló tornácos palóc épület, amely a tradícionális, egyutcás palóc falu örökségét mutatja be.
Via ferrata pályák Demjén A demjéni via ferrata pályák a község régi, felhagyott riolittufa kőfejtőjében kerültek kialakításra, 2021-ben, 375 m összhosszúságban. Ebben a kőbányában hasítással történt a kőfejtés, így a vasalt útrendszert a kőfejtő 33 m magas, függőleges vagy áthajló, de sima falfelületein lehetett kiépíteni.
Parkerdő és Lombkorona-sétány Parkerdő és Lombkorona-sétány Karcag A karcagi Parkerdő a város környéki tölgyerdőben került kialakításra, a feltárást követően egy 850 m hosszú kocogó pálya, és egy 6 állomásos tornyapálya is megvalósult. Felújítás után kialakították az új, 900 m hosszú futópályát, valamint a város környezetének élővilágát bemutató tanösvényt.
Arborétum Tiszaigar A sétakertnek induló tiszaigari arborétumot Széky Péter földbirtokos alapította 1867-ben, jelenleg mintegy 380 féle különleges fának és cserjének ad otthont. 1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 2016-17-ben felújításon és a növényállomány fejlesztésén esett át.
A tiszakürti arborétum Tiszakürtön, a Hősök teréről az új iskolánál északra tartva, a Tisza irányába haladva, a Bolza gróf út 5 szám alatt található. A kertet a Bolza család létesítette, a 19-dik század végén, Tige Mária grófnő kezdeményezésére, egy 17 hektáros erdős-mocsaras területen.
Rákóczi-forrás Mátrafüred A Rákóczi-forrás (egykori nevén Közel-kút) a Mátra egyik legismertebb forrása, nevét II Rákóczi Ferencről kapta, akinek kedvelt pihenőhelye volt. A Kékes oldalában összegyűlt vizet felszínrehozó, betonba és kőbe foglalt forrás körül pihenőhelyet, esőházat és tűzrakóhelyet alakítottak ki.
A Bagolyvárat (Wéber-kastélyt) Helvécia település névadója, Wéber Ede svájci származású tanár építette 1905-ben, szőlőbirtokának központjaként, az építész Székely Ödön volt. Téglalap alaprajzú, az északi sarkán egy háromszintes torony áll, melyhez támfal csatlakozik, neogótikus nyíláskeretekkel, 14 fa- és betonhordós pincéje poroszsüveg boltozatos.
Szent Imre-szobor és harangláb Mátraalmás Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése a Mátra északi oldalában. A harangláb Szent Imre-szobrát 2015-ben Koltai László fafaragó készítette.
Asztag-kő Gyöngyössolymos Az Asztag-kő Gyöngyössolymostól északra, Lajosházától nyugatra helyezkedik el, tengerszint feletti magassága 501 m. Kialakulását tekintve egy gejzírkúpnak a maradványa, ami vulkáni tevékenységre utal.
Mátyás király fája Tiszaigar A Mátyás király fája a tiszaigari arborétumtól délre található, az első olyan fa volt, melyet az első világháború után védetté nyilvánítottak. 2005-ben a Corvinus Egyetem tanárai a fa korát 400 évesre becsülték, a magassága körülbelül 20 m, jelenlegi kerülete 6 m.
Mindenszentek-római katolikus templom Mindenszentek-római katolikus templom Mátramindszent A Mátra északi lejtőjén fekvő zsákfalu római katolikus templomát 1750 körül építették, huszártornyát 1811-ben kapta. Mátramindszent érdekessége a tiszta levegőn túl, hogy Dobó István, az egri vár kapitánya is birtokos volt itt.
[ Fel ↑ ]
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.