Ágfalva (Győr-Moson-Sopron vármegye) és környéke turisztikai látnivalói

Ördögtányér-szikla Kőszeg
A Kőszegtől nyugatra található Ördögtányér-szikla egy különös formájú sziklatömb, mely akár pogány áldozókő is lehetett, rajta az ördögi tölcsér, egy természetes madáritató.

Juharlevelű platán Peresznye
Ez a juharlevelű platán (Peresznye, Vas vármegye) 26 m magas, kerülete 10,7 m.

Kétszázéves körtefa Gyöngyösfalu
A kétszázéves körtefa Gyöngyösfalu és Lukácsháza között található, nyugatra. Mindkét település felől megközelíthető, a Holdfény Liget mellett parkoló is van.

Kilátó Ágfalva
A Ház-hegy, vagy Hausberg németül, tengerszint feletti magassága 332 m, Ágfalva déli szélén helyezkedik el, az ágfalvi csaták stratégiai irányító pontja volt. Remek kilátás nyílik innen Ágfalvára és a környező somfalvi síkságra, tiszta időben, a Fertő-tó víztükre mögött, akár Pozsonyig is el lehet látni.

Csodaszarvas-tanösvény Dozmat
A Csodaszarvas Natúr- és Kultúr Tanösvény Dozmat természeti és épített környezetét, kulturális örökségét mutatja be - hossza körülbelül 5 km, a község önkormányzata létesítette. A tanösvény körséta formájában két irányban is végigjárható, közben érinti a látványos kilátással kecsegtető, szokatlan formájú Krisztina-kilátót.

Őz-kút kirándulóhely Kőszeg
Az Őz-kút Kőszeg közigazgatási területén található, gyönyörű környezetben - felújítása és a kirándulóhely kialakítása 2015-ben valósult meg, a szombathelyi erdészetnek köszönhetően. A víz nem iható.

Kocsmatemplom Brennbergbánya
A mai alakját 1930-ban elnyert soproni Szent Borbála-templom épülete ad helyet a Bányász-pince nevű kocsmának, állítólag egyedülálló módon az országban. Bányásztemplom, Brennbergbánya településrész, Soproni út 18 szám.

Kámoni Arborétum Szombathely
A 27 hektáros kámoni arborétum Szombathely belterületén található, 2010-11-ben teljesen felújították. Több mint 3200 fa- és cserjefaj él itt, rendkivül gazdag a díszfa-, díszcserje, illetve a lágyszárú gyűjteménye.

Ördögkő Gencsapáti
A sajátos formájú kő egy római kori oszlop töredéke - eredete bizonytalan, de a középkortól az 1800-as évek végéig Herény, Németgencs és Söpte határát jelölte, akkor még jegykőnek nevezték. Később a gencsi templom mellett állt, majd 1907-ben került a jelenlegi helyére.

[ Fel ↑ ]