Öttömös település (Csongrád-Csanád vármegye) Közeli látnivalók: Kisboldogasszony-templom Öttömös, Magyar László-emlékmű Öttömös, Szent Erzsébet-kilátó Öttömös, Millenniumi emlékoszlop Négyeshatár Öttömös, Felszabadulási emlékmű Ruzsa, Nagyboldogasszony templom Pusztamérges, Back kápolna Ásotthalom, Urunk Színeváltozása templom Ruzsa.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén.Öttömös (Csongrád-Csanád vármegye) és környéke turisztikai látnivalói
Nagyszéksósi Bivalyrezervátum MórahalomAz egész évben ingyenesen látogatható Bivalyrezervátum Mórahalom hetedik körzetében, a Nagyszéksós-tónál található. A tavat a Bölömbika tanösvényen lehet körbejárni, a kilátókból a bivalyokat megfigyelni.
A 173 m tengerszint feletti magasságával, az Illancs homokhátságán, Rém községtől északra található Ólom-hegy Bács-Kiskun megye és a Duna-Tisza köze legmagasabb pontja. Az Ólom-hegy csúcsán egy geodéziai mérőtorony áll, rajta a felirat: Állami Földmérés 1979.
A Boszorkánysziget a Tisza és a szegedi Alsóváros közötti erdős terület, nem igazi sziget, kis jóindulattal félsziget, melyet megkerül a Tisza. A jól kitaposott ösvényekkel rendelkező, népszerű zöldövezetet délről a kereskedelmi és téli kikötő határolja, északról a már nem létező vasúti híd.
A szegedi Sóhajok hídja, melyet velencei mintára építettek, a Széchenyi téren található, a Városháza és a Bérpalota között átjáróként használatos. 1883-ban épült, Ferenc József császár tiszteletére, az uralkodó ugyanis a Bérpalotában szállt meg, és ezen az átjárón mehetett át a Városházába.
A dorozsmai szélmalom Kiskundorozsmán, a Szegedtől északnyugatra található városrészen található - 1821-ben építette Czékus Andor. 1905-ben 23 szélmalom állt Kiskundorozsmán, az elsőt 1801-ben építették egy dombra - a ma is látható malom többször elpusztult, de ismételten újraépítették.
Nemesnádudvar (Nadwar) lakói sváb származásúak, a település pincesorain szorosan egymás mellett elhelyezkedő fehér kis présházak magukon viselik a sváb építészeti kultúra jegyeit. A Mária-völgyi pincesor a leghíresebb, de löszfalba vájt lyukpincék elé épített szép présházak találhatók a Temetői-, a Kender-völgyi-, a Felső-, valamint a Sükösdi-pincesoron is.
[ Fel ↑ ]
A Bagolyvárat (Wéber-kastélyt) Helvécia település névadója, Wéber Ede svájci származású tanár építette 1905-ben, szőlőbirtokának központjaként, az építész Székely Ödön volt. Téglalap alaprajzú, az északi sarkán egy háromszintes torony áll, melyhez támfal csatlakozik, neogótikus nyíláskeretekkel, 14 fa- és betonhordós pincéje poroszsüveg boltozatos.
Wéber Ede kilátótorony Helvécia A Wéber Ede nevét viselő, Köncsög tanyai kilátó egyéni kezdeményezéssel, pályázati úton megvalósult pihenőhely, Helvéciától nyugatra. Egy csendes és nyugodt hely, egy jó állapotban levő kilátótoronnyal, eső elleni beállóval, több asztalból és padból álló piknikezőhellyel.
Dinó park Orgovány Az orgoványi homokdűnék között dinó parkot hoztak létre, élethű, mozgó, és hangot adó dinoszauruszokkal. Az itt található élményjátékok az óriás csúszda, ugrálóvár, óriás sakk, célbalövős játékok, foci darts, vízi dodzsem, gokart pálya.
A Máriakertet 1838-ban szentelték fel és nyilvánították zarándokhellyé, Vodica vizéhez több csodás gyógyulás kötődik, a kápolna 1877-79 között épült. A világ egyik legnagyobb méretű Szűz Mária szobrát 2008 szeptember 19-én állították fel a hercegszántói kegyhelyen, a magassága 10,53 m.
Földeák öreg téglahídja a település északi szélén, a falu horgásztava mellett, a Bacsó Béla utca végén található, és a Száraz-ér fölött ível át. Ez a híd Csongrád-Csanád vármegye legrégebbi téglaboltozatos hídja, összeköti Földeák belterületét a külterülettel, közlekedésre is szolgál, de rajta mennek keresztül a közüzemi vezetékek is.
Téry Ödön egy kis alföldi faluban, Óbében született, 1856 július 4-én. Jeles turistaelődünk tevékenysége nagyrészt a Tátra hegységre terjedt ki, melynek kiváló ismerője volt.
Kasztói Őstölgyes Bogyiszló Az Őstölgyes hatalmas, néha 5 m törzskerületű, több száz éves tölgyeivel 87 hektáron terül el, Bogyiszló és a Duna között. A helyi természeti ritkaságnak számító Kasztói Őstölgyes területét 1993-ban nyilvánították védetté.A Lombkorona-sétány Makón, a Maros jobb oldalán található, 191 m hosszú és 10 m magassságban helyezkedik el, a pedig torony 18 m magas. A magasból csodálhatjuk meg a Maros-parti ártéri környezetet és annak élővilágát, majd lecsúszhatunk a Kárpát-medence leghosszabb száraz szárazföldi csúzdáján.
A 3006 m hosszú hódmezővásárhelyi árvédelmi fal, vagy Kőfal, városképi jelentőségű műemlék, a várost körülvevő árvédelmi töltés - egyedülálló alföldi látnivaló, 1958 óta védelem alatt áll. Árvízvédelmi célból Hódmezővásárhely északi és keleti határán egy 17,5 km hosszú földtöltést építettek, és 1879-1881 között a déli részen a 3 km hosszú, téglából emelt, úgynevezett Kőfalat.A bökényi duzzasztó és hajózsilip 1905-07-ben épült vízlépcső, a Hármas-Körös egy folyószakaszán biztosítja az öntözéshez szükséges vizet, és a hajózást teszi lehetővé a békésszentadrási vízlépcsőig. A tűsgátas rendszerű duzzasztó az első vasbeton szerkezetű vízépítési műtárgy az országban, terveit Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár készítette.
Fekete nyár Gemenc A 38 m magas fekete nyár (Móricz-Duna, Gemenci-erdő, Bács-Kiskun vármegye) Magyarország legnagyobb törzskörméretű fája, kerülete 12 m.
A csongrádi úgynevezett fahíd Csongrád város északi részén található, a Gőzhajó utca végén - a Mámai-réti és nagyréti mezőgazdasági területeket köti össze a várossal. Az ipari műemléki védelem alatt álló csongrádi pontonhíd a csongrádiak nyelvhasználatában fahídként van emlegetve, de a fa útpálya kivételével a híd vasszerkezetű.
[ Fel ↑ ]
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.