Romoly település (Beszterce-Naszód megye) Központ: Romoly. Romoly román elnevezése: Romuli.
Hotinkán minden év május elso vasárnapján tartják a környék leghiresebb fesztiválját, annak az embernek a tiszteletére, aki a leghamarabb befejezte a tavaszi munkálatokat.
Beszterce virágzó kereskedőváros volt, a 12-dik században szász bányászok alapították. Látnivalói az evangélikus templom, a lábasházak, az Ezüstművesek Háza, a római katolikus templom és a besztercei múzeum.
Ha mar az Unokon (2279 m) vagy, nem hagyhatod ki a Peleskoca nyerget sem. Mert ez nem mas, mint egy erdekes lemenetel a csucsrol, a glacialis, csodaszep Lala tavak iranyaba.
Ördög-szakadék - Szamoskócs
Andrei Muresanu Kollégium, az egykori Királyi Leányiskola.
Óradna község a Radnai-havasok déli részét aBorgói-hegység északi részétől elválasztó, itt délnyugatra tartó Nagy-Szamos két partján fekszik. Torony - A fotók alapján minden stimmelt.
Ezüstműves ház, németül Goldschmiedehaus, ma Megyei Művelődési Igazgatóság.
Esztena-csúcs, románul Varful Stana lui Verticu (Varatic).
Borkúti-berek, románul Zavoaiele Borcutului.
Hordó település egyik látnivalója a Szalócán átvezető fedett fahíd, melyet Határőr-hídnak is neveznek, a huszadik század elején építették, az eredeti 18-dik századi híd mintájára. Hordó, a Szalóca mentén, Naszódtól 10 km-re északra található, itt született 1860 szeptember 20-án George Cosbuc költő, innen a falu román neve, Cosbuc.
A dragomérfalvi tájházat egy régi, máramarosi faházban rendezték be.
Golgota-nyereg, románul Saua de sub Golgota Rodnei.
Az Aranyos-Beszterce forrástava közvetlenül a Gargaló-csúcs északi fala alatt helyezkedik el, 1650 m magasan.
Nagy-Bukuly-csúcs, románul Varful Buhaescu (Bucuiescu) Mare. Az 1941-es magyar katonai térképen Rebra, a harmadik osztrák felmérés térképén Mamaia néven szerepel, a román katonai térképen névtelen csúcs.
Besztercétől mindössze 8 km-re délre fekvő, egykor többségében szászok lakta település temploma a 14-dik század derekán épült. Hazafelé - Már megint az Óvárhely melletti tölgyerdőben jártunk, kockás liliomokat nézni, fotózni.
Sima-oldal, csúcs a Csisa-gerincen - románul Varful Coasta Neteda.
Liviu Rebreanu kollégium, az egykori Evangélikus Fiúgimnázium.
A Kis-Ünőkő, Nagy-Ünőkő és Lála tavak felé az egyik megközelítés a Radnai-hágótól a Gázsa-nyereg felé vezető köves út. Az út jó állapotban van, csak az a kérdés, kinek mi a jó.
Curatel-nyereg, ejtsd Kuröcel - Ankuca (Ancuta)-menedékhely.
Kaszakő-menedékhely, románul Refugiul Arcer.
Jód temploma a legrégebbi máramarosi fatemplom, 1364-ben épült.
Kaszakő-csúcs, románul Varful Arcer. Az arcer (ejtsd árcsér) szó jelentése: kasza élesítésére szolgáló fenőkő.
A Radnai-havasok legnagyobb felületű természetes gleccsertava, 1815 m magasan, a Lála-patak gleccser vájta völgyében fekszik. Gázsa nyeregből - A Radnai-hágóról indultunk autóval. Dobozcsere - A múlt alkalommal nem kerestem a dobozt, mert reméltem, hogy hamarosan visszajövök. Legmélyebb pontja viszont csupán 1,6 méterrel van a vízfelszín alatt.
A Nemegye (Nimigea) községhez tartozó Szamosmagosmart (Mogoseni) falu határában található egy 6 hektáros nárciszmező. Elméletileg védett terület.
Csisa-nyereg, románul Saua Cisa.
Rebra-nyereg, románul Saua Tarnita la cruce.
Bogdán vajda feltételezett várát Izakonyhától délnyugatra, az Iza déli partja fölé emelkedő domb északi részén találjuk.
A Máramarosi havasok nem bővelkednek tavakban, Csak a Farcau-Mihailescu hegyen találunk tavakat. A legnagyobbik a Vércse-tó (Lacul Vinderel), ami a Farcau (1957 m) és a Mihailescu (1918 m) csúcsok közötti nyeregben van 1665 m magasan, területe 0,90 ha, legnagyobb mélysége 5,5 m.
Ide, a határőrtelepre telepített németek pogány besenyőket találnak itt, s ők nevezik el paganicanak. 1332-ben plébániatemploma van, 1432-ben egy ajándékozási levélben szerepel a plébános is.
A Gázsa-nyeregtől a Kis-Ünőkő felé körülbelül 1 km-re leágazik egy piros ponttal jelzett ösvény a Lála tavak felé. Az elágazásnál asztal és padok is találhatók.
Szűz Mária templomba vezetése ortodox templom, egykori Szent András minorita ferences kolostor.
A Kakastaréjtól északra kb 30 perc járásra van egy szép tó, a Brébi-tó, románul Taul Morarenilor. 825 m magasan van, területe 0,43 ha, legnagyobb mélysége 20 m.
Iza kék forrása - Izaszacsal.
A keleti falurészben, a temető dombján áll az Istenanya születése görögkatolikus fatemplom. Eredeti formájában 1630 és 1663 között épült.
A Cibles hegységnek csak egy kis hegyi tava van, az ún. Fekete tó, románul Taul Negru, ami a Oigla-csúcs (1413 m) és a Fekete-csúcs (1589 m) között található.
Izaszacsal egykor hires kerámiaközpont volt.
Barcánfalva ortodox fatemploma 1720-ban épült, benne szép, gerendákra festett freskókkal. A falu végén levő, 62 m magas új kolostor, a legmagasabb faépítmény Európában.
Budfalván nagyon sok régi házat, tarisznyás és bocskoros nénit és bácsit láthatunk. Hegyes torony - Szép templom ez is. Budfalva 1644-ben épült templomában őrzik Pintye vitéz, a románok nagy becsben tartott rablóvezére, láncos ingét.
A Hollókő sziklavilágának távolról látható érdekessége egy 10 m magas, magányos sziklatorony. A Hollókőről - Egy évvel ezelőtt nem mentem fel a Hollókő tetejére. Alapterületének átmérője 5-6 m, ezt a tű alakú képződményt Geológus tűje néven is ismerik.
Desze 1717-ben épült fatemplomában találjuk a legszebb máramarosi falfreskókat, melyeket 1780-ban készítettek. Ez igen - Ez aztán tényleg egy szép szimpatikus templom.
Kusma-kő (Kusmai kő).
Művészeti Múzeum, egykori Sóbányahivatal - Nagybánya.
Az Istenszéke a Kelemen-havasok legnyugatibb része, és bár csupán 1380 m magas, de jellegzetes formája amely az emberek fantáziáját igencsak megmozgatta. Május 1 - Május elsején, nagyon szép ídőben indultunk Dédabisztráról. Nem találtam megfelelő rejteket egy új geodoboznak - A kék pont jelzésen, a Bisztra-patak völgyéből indulva, a Hidas-patak völgyén keresztül jutottunk fel az Istenszéke csúcsplatójára. Amiről talán legszebben Wass Albert írt, valamint a fenséges kilátás, amit biztosít, annak egyik leglátogatottabb helyévé teszi.
A nyárfási Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom, figyelemre méltó falfestményeivel, műemlékké nyilvánított épület. Egyike annak a nyolc máramarosi fatemplomnak, amely 1999-ben a világörökség részévé vált.
Kisbánya melletti paleobotanikai lelőhely, diatomitban és vulkáni hamuban levő fossziliákkal.
Az Istenszéke terjedelmes csúcsplatója, pontosabban az északra nyúló gerinc, Szászrégen felől nézve egy hatalmas széknek látszik - innen a helynév. Mackó a dobozban - Mindenekelőtt gratulálok a rejtéshez, igényes, ötletes rejtés. Május 1 - Egy nagyon meleg május elejei napon indultunk fel az Istenszékére. Felismerhetetlen helyszín - A kék pont jelzésen, a Bisztra-patak völgyéből indulva, a Hidas-patak völgyén keresztül jutottunk fel az Istenszéke csúcsplatójára. A tetőn már nem érzékelhető a szék forma, viszont a kilátópontokról látványos kilátásban van részünk, inkább nyugati és délnyugati irányba.
A Mészárosok tornya egy kör alaprajzú, zömök torony, mely a XV-dik században épült. Miután 1672-ben a kurucok elűzik a vár német őrségét, az erődítmény újra császári kézre kerül.
A helységről szóló első oklevél már egyházáról, templomáról ad hírt: Veresegyház, ez jelölheti a templom köveinek színét vagy festését. De jelölheti az egyházat alapító veres barátok jelenlétét, akikről úgy tudjuk, hogy 1314 előtt itt templáriusok voltak.
Farkasréven szervezik meg minden év június utolsó hétvégéjén a lakodalmi fesztivált.
1332-ben plébániatemploma van, temploma korábbi időkből származik, mert későbbi oklevélben szereplő Szász előneve is emlékeztet arra, hogy eredetileg szász telepítés volt. A reformáció előtti középkori templom az 1601-1603-as népirtás után pusztulásnak indul, szász lakói már nem tudják fenntartani a templomot.
Kerlést elhagyva a Sajósárvár felé vezető út bal oldalán egy kanyarban meredek sziklafalban furcsa nyílások tátonganak.
Sebes-patak völgye
Kővár Máramaros megye nyugati részén, Nagysomkúttól keletre, a Lápos-patak bal partján fekvő kis község. A hajdani kővárvidék központja volt.
Egy 1243-dik évi oklevél tatárjárás előtti birtokadományozásról értesít, tehát a település tatárjárás előtti. 1650-ig szász település, közvetve feltételezhető, hogy középkori temploma is volt.
1332-ben plébániatemploma van, a hajója valószínűleg XIV-dik századi. Olyan vélemény is van, hogy a XIII-dik századból származik, kivéve egy szakaszát, amelyet a XVII-dik században átépítettek.
A Tündér-tó az Alsó-Tündér-patak fejében jött létre, szabálytalan ellipszis alakú természetes képződmény - 75 m hosszú és 55 m széles, környéke 15 hektáron védett. A szép fenyőerdővel körbevett tó Kolibicáról vagy Ratosnyáról indulva is megközelíthető.
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.