Himesháza (Baranya vármegye) és környéke turisztikai látnivalói

A Máriakertet 1838-ban szentelték fel és nyilvánították zarándokhellyé, Vodica vizéhez több csodás gyógyulás kötődik, a kápolna 1877-79 között épült. A világ egyik legnagyobb méretű Szűz Mária szobrát 2008 szeptember 19-én állították fel a hercegszántói kegyhelyen, a magassága 10,53 m.

A Szent Gaál-kastély, eredeti nevén Zomba-Szentgál-Dőry-Pejacsevich-Komlósi kúria, Szekszárd és Zomba település között, Szentgálszőlőhegyen található.

A Baranya megyei természetjárók panteonja a Közép-Mecsekben található, a Büdös-kúti kulcsosház mögött, a Feri-forrással szemben. A kereszttel megkoronázott, két mohos sziklatömbön gránittáblák vannak elhelyezve, melyek elhunyt természetjárók emlékét őrzik.

Az Eszterpusztai templomrom Cikó község külterületén, Cikótól délre, Ófalutól keletre, az egykori Ösztör (Eszter) nevű település helyén áll. A templomot a 15-dik században építették, gótikus stílusban, egy 1776-ból származó kéziratostérkép már romként tünteti fel.

A Jakab-hegy tetején, a csúcstól délkeletre légvonalban mintegy 500 m-re, egy fára épített házikó Császár Péter munkája, egy failak. A művész üzenete: Nem kell a fákat kivágni ahhoz, hogy házat építsünk - a fát és a mesterséges építményeket össze lehet kombinálni.

Az Őstölgyes hatalmas, néha 5 m törzskerületű, több száz éves tölgyeivel 87 hektáron terül el, Bogyiszló és a Duna között. A helyi természeti ritkaságnak számító Kasztói Őstölgyes területét 1993-ban nyilvánították védetté.

Nádasd elfelejtett vára, a Rékavár (Rákvár) a feltételezések szerint a 13-dik században épült, majd valamikor később tűz pusztította el. Sajnos, sem az építéséről, sem a vár pusztulásáról nem maradt fenn írásos emlék.

Püspökszentlászló kastélyának környezetét már az 1797-es felépítés után parkosították, az arborétum mai formáját Hetyey Sámuel püspök létesítette. A kastélyt 2015-re felújították, ma találunk itt egy zarándokházat, egy turisztikai információs pontot, a kastély történetét feldolgozó kiállítást, valamint a Mindszenty-emlékkiállítást.

A hajdani középkori lovagvár, Máré-vár vagy a Magyaregregyi vár, a Mecsek egyik kis hegycsúcsán áll. Az épület elődje a 13-dik században épült egy őrtorony helyén, majd átépítették reneszánsz palotává, míg 1543-ban a törökök lerombolják.

A 25 m magas fehér fűz (Duna-Dráva Nemzeti Park, Kölked, Baranya vármegye) 11,2 m kerületű, 130 cm magasságban két törzsre oszlik.

A 173 m tengerszint feletti magasságával, az Illancs homokhátságán, Rém községtől északra található Ólom-hegy Bács-Kiskun megye és a Duna-Tisza köze legmagasabb pontja. Az Ólom-hegy csúcsán egy geodéziai mérőtorony áll, rajta a felirat: Állami Földmérés 1979.

A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek egyik népszerű kirándulóhelye, magassága 592 m, a tetején pálos kolostorrom és toronykilátó. Közelben található látnivalók az Éger-völgy, az Éger-tető, a Babás szerkövek, a Jubileumi kereszt, a Zsongor-kő, és a Farkas-forrás.

Az Óbányai-völgy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található, Óbánya és Kisújbánya között húzódik. Látnivalói, többek között, a Ferde-vízesés vagy Tündér-lépcső, és a Csepegő-szikla.

A siklósi vár Magyarország egy fontos történelmi nevezetessége, erődjének falait 1260 körül rakták le, az első írásos emlék 1294-ből való. Az alacsony magaslaton épült erődítmény belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú, külső és belső várból áll.

A Leány-kő Magyaregregytől nyugatra található, a Kisvaszari-vízfolyás felső, Vágyom-völgynek nevezett részében. A legenda szerint itt vált kővé egy pásztorlegény és leány, a szülők átka nyomán, miután szüleik tiltó szava ellenére egymásba szerettek.

A 38 m magas fekete nyár (Móricz-Duna, Gemenci-erdő, Bács-Kiskun vármegye) Magyarország legnagyobb törzskörméretű fája, kerülete 12 m.

Nemesnádudvar (Nadwar) lakói sváb származásúak, a település pincesorain szorosan egymás mellett elhelyezkedő fehér kis présházak magukon viselik a sváb építészeti kultúra jegyeit. A Mária-völgyi pincesor a leghíresebb, de löszfalba vájt lyukpincék elé épített szép présházak találhatók a Temetői-, a Kender-völgyi-, a Felső-, valamint a Sükösdi-pincesoron is.

A 320 méteren található Balázs-hegyi kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Pécsi-tóra és a Nyugat-Mecsek erdős hegyvonulataira. Az eredeti, 1975-ben épített kilátó leégett, 2001-ben már fémszerkezettel építik újra, amit 2014-ben felújítottak.

Az Ágnes-vízesés a Mecsek legnagyobb vízesése, igaz a patak vize csak másfél-kétméteres magasságból zuhan alá egy mésztufaküszöbön. A közelben található látnivalók a Meleg-mányi-vízesés és a Mánfai-kőlyuk.

A Kis-Tubes 577 méteren található kilátóterasza 1959-ben épült, tetejéről pompás panoráma nyílik a hegyláb alatti Pécsre. A Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán, a Misinát a Tubessel összekötő gerincen elhelyezkedő betonkilátó Kiss Tibor tervei alapján készült.

A Tettyei mésztufa-barlang, egyedülálló geológiai képződmény, Pécsett található. A mésztufában kialakult üregrendszer körülbelül tízezer éves, járatait mesterségesen is bővítették, labirintusrendszert hozva létre benne.

A szekszárdi Szőlő- vagy Kálvária-kilátó a város címerének jelképeiből, szőlő- és kalászmotívumokból létrehozott kompozíció. A Bartina városrész fölé magasodó, kilátóként használt építményt 1983-ban avatták fel, lassan a város jelképévé vált.

A Sötétvölgyi-kilátó, másnéven Várhegyi-kilátótorony Szekszárdtól nyugatra, a Kakasd melletti 205 m magas Vár-hegy oldalában áll - a népszerű túracélpontot 2003-ban építették.

[ Fel ↑ ]