Miután leparkoltunk megkerültük a tavat.
A Néra alagútjai közelébe, a Bég hídjáig kocsival is el lehet jutni, majd egy rövid séta következik a látványos sziklába vájt átjárókig. Sajnos, nem találtuk, pedig elég sokáig keresgéltünk. Úgy néz ki nem olvastátok el a geodoboz megtalálását segítő szöveges információt. Szászkáról gyalogosan a Néra mentén vagy kocsival Potokon keresztül (aszfaltos úton) lehet a Bég és a Néra találkozásához jutni.
Viorika-tó, románul Viorica.
A Vaskapu-erőmű megépítése előtt 14-15 m magas volt. A Babakáj-szikla egy Dunában található sziklaszirt, Lászlóvára település mellett, mely 7 méterrel emelkedik ki a vízből.
Az egykori Krassó–Szörény vármegyében, Berszászka falu szomszédságában, Drenkova település keleeti szélén a Duna partján, a Suva Recska-patak torkolatánál állt valaha Drankó vára. A vár a jelzőtábla szerint 100 m-re van, csakhogy 90 m az a Duna vizében.
A romokat könnyű megtalálni, Hátszeg felől érkezve a helység előtt levő híd előtt le kell hajtani a főútról. A murvás úton egészen a hídig el lehet menni.
Jorgován köve-csúcs, románul Varful Piatra Iorgovanului.
Mehadika, 1911 és 1918 között Kismiháld, község a Bánságban, Krassó-Szörény megyében, Orsovától 46 km-re észak–északnyugatra, a Szörényi-Érchegység egyik patakvölgyében fekszik. Nevében a kicsinyítő képző Mehádiára utal - Mehadika hírnevét 14 vízimalmának köszönheti, melyek a 20-dik század elején épültek.
Szerencsénk volt, hogy eddig esőkkel teli időjárásunk volt, mert a vízesések meg a patakok bő hozamúak, és látványos a megjelenésük. A BEAC Bánsági túráján egyetlen találatunk.
Kapu-tó, románul Lacul Portii, Taul Portii.
Lolája-tó, románul Lacul Lolaii.
Ha a Ménes völgyéből Resicabánya fele vesszük utunkat, egy nagyon érdekes városon haladunk át. Itt feltétlenül érdemes megállnunk és egy kicsit körülnéznünk. A templom ajtaja nyitva volt, így sikerült képeket készítenem az üvegen keresztül.
Florica-tó, magyarul kiejtve Florika.
A doboz megvan, igaz 6 éve nem nyúltak hozzá. Mi több, egy másik doboz véletlenszerű megtalálásánál is, mialatt a megfelelő rejteket kerestem. Felsőszálláspatak község a Retyezát-hegység északi lejtőjének végében, a Hátszegi-medence déli részében terül el.
A legrégibb görögkeleti templomnak tartják. Ez, tényleg egy építészeti kincs. A Ruszka-havasok Sztrigy hegysorában, a Hátszegi-medence nyugati szélén, a Demsusi-patak mellett fekszik Demsus (Demsdorf) falu.
Retyezát-tengerszem, románul Lacul Stevia.
Mezősomlyó Csurila-nyereg, románul Saua Ciurila.
A Rudaria-patak szurdokvölgyében huszonkét, fából készült vízszintes vízimalom található, többségüket ma is használják. 1874-ben még ötven ilyen malom működött a völgyben. Nem kirándulni indultam, de erre vezetett az utam.
A Temes-folyó két szakaszon is bevágta magát a Szemenik-hegység kemény, kristályos kőzetébe. A Teregova falutól északra található szoros mellett, Örményesnél is szép, vadregényes, epigenetikus szurdokvölgy alakult ki.
Szép a vízesés, de gondolom még szebb amikor nincs ilyen szárazság. Kerékpár túrám egyik célja volt ennek a vízesésnek a megtekintése.
Olán-csúcs, románul Varful Olanelor. Az olane szó félhenger formájú tetőcserepet jelent.
Ne mond kétszer :-). Ott voltam a fotózásnál. Azazhogy pontosítok, én a panorámafotózásnál voltam ott. A Gáles-tó a Gáles glaciális völgyben található, egyike a Retyezát legszebb tavainak.
Bukura-nyereg, románul Curmatura Bucurei.
Macska-nyereg, románul Saua Matului.
Tényleg Pistyulé volt a címzett, rosszul emlékeztem. A csúcson úgy fújt a szél, hogy egy-egy szélroham erejétől meg is tántorodtunk volna. A csúcson úgy fújt a szél, hogy egy-egy szélroham ereje meggyőzőtt volna, hogy tessék visszafordulni. A Déli Kárpátok szivében emelkedő Retyezát egyike a Kárpátok leglátványosabb hegytömegeinek.
A Lászlóvárat Luxemburgi Zsigmond építtette 1427-ben, a Duna túloldalán levő Galambóc várával szemben található. Innét irányították Galambóc ostromát.
Bukura-csúcs 2, románul Varful Bucura II.
Bukura-csúcs 1, románul Varful Bucura I.