A 2,5 km hosszú Krajova-szoros (románul Cheile Globului) a Szemenik-hegység déli határán, az Almási-medence keleti végében található. A Kiskirálymező falutól nyugatra található Krajova- (Craiova, Globu) patak szurdoka gneiszben és palában alakult ki.
A Keleti Kapu a Mehádiai-völgyet köti össze a Temes völgyével. A Porta Orientalis-hágó a vÃzválasztón helyezkedik el, Domásnya falutól északra.
Kis-Tucsila-csúcs, romanul Varful Tucila Mic.
En most voltam ott 2 napja, es jobban emlekszem a helyszinre mint Te 4 honap tavlatabol. A Te kepeden levo szikla vagy 10 m jobbra van mint az en kepemen szereplo szikla. Nem tudhatod, hogy a koordináták mennyire pontosak vagy pontatlanok, addig amÃg meg nem találtad a rejteket. A Corcoaia-szoros a Cserna-völgyének az egyik legszebb látnivalója.
Több helyen is meg lehet közelÃteni, Obrézsa egyik mellékutcája is keresztezi a sÃnpárt. Csodálkozom, hogy egyáltalán még létezik a sÃnpár. A Szerelem-alagút egy elhagyott sÃnpár fölé nÅ‘tt fakoronák által kialakÃtott zöld folyosó, Obrézsa és Novákfalva között, Karánsebes közelében, Krassó-Szörény megyében.
A SzárkÅ‘-hegység a Déli-Kárpátok nyugati részén található. A túránk legmagasabban fekvö dobozát a Kis-havasi kereszt alatt találtuk meg. A térképen egy eldÅ‘lt, egyenlÅ‘ szárú háromszögre hasonlÃt, melyet nyugaton a Temes völgye választ el a SzemeniktÅ‘l, északon a Bisztra a Ruszka-havastól, délen a Hideg patak a Godjántól és a Csernai-havasoktól, keleten a Sesz és a Nagy patakok a Retyezáttól.
JavÃtottam. Miért jelenik meg ez a láda GR3418 a kóddal amikor letöltöm?
VÃzesés a Német-völgyben (románul Valea Mare, régi osztrák térképen Deutsches Thal), Újmoldova és Padina Mátyé (Padina Matei) között. A 30 m magas vÃzesés román neve Buraul Mare.
Itt feltétlenül érdemes megállnunk és egy kicsit körülnéznünk. A templom ajtaja nyitva volt, Ãgy sikerült képeket készÃtenem az üvegen keresztül. Ha a Ménes völgyébÅ‘l Resicabánya fele vesszük utunkat, egy nagyon érdekes városon haladunk át.
Rétekkel és erdÅ‘s részekkel borÃtott domboldal, ahol a mészkövekben, agyagban és homokban, miocén idÅ‘szakhoz tartozó Å‘smaradványokat lehet találni. KiskirálymezÅ‘ Å‘slénytani lelÅ‘helye Bélajablánc község területén található, védelem alatt álló terület.
A Néra alagútjai közelébe, a Bég hÃdjáig kocsival is el lehet jutni, majd egy rövid séta következik a látványos sziklába vájt átjárókig. Sajnos, nem találtuk, pedig elég sokáig keresgéltünk. Szerintem jó helyen kerestem, csak nem eléggé. Szászkáról gyalogosan a Néra mentén vagy kocsival Potokon keresztül (aszfaltos úton) lehet a Bég és a Néra találkozásához jutni.
Az olane szó félhenger formájú tetőcserepet jelent. Olán-csúcs, románul Varful Olanelor.
A vár a jelzÅ‘tábla szerint 100 m-re van, csakhogy 90 m az a Duna vizében. Az egykori Krassó–Szörény vármegyében, Berszászka falu szomszédságában, Drenkova település keleeti szélén a Duna partján, a Suva Recska-patak torkolatánál állt valaha Drankó vára.
A település temetÅ‘jéhez tartozó, egykori templom maradványa. Kákófalva nyugati szélén, a Templom-domb (Dealul Cuca) tetején egy magányos, lepusztult torony hÃvja fel magára a figyelmet.
Nevében a kicsinyÃtÅ‘ képzÅ‘ Mehádiára utal - Mehadika hÃrnevét 14 vÃzimalmának köszönheti, melyek a 20-dik század elején épültek. Mehadika, 1911 és 1918 között Kismiháld, község a Bánságban, Krassó-Szörény megyében, Orsovától 46 km-re észak–északnyugatra, a Szörényi-Érchegység egyik patakvölgyében fekszik.
A SzárkÅ‘-hegység a Déli-Kárpátok északnyugati részén található, Krassó-Szörény és Hunyad megyék területén. A SzárkÅ‘ név az ómagyar szár szóból ered, kopaszkövet jelent.
A településtÅ‘l északkeletre áll az egykori Miháld várának romja, a 15 m magas lakótorony maradványa, a feltárások alapján a XIV-dik században épült. Mehádia a Belaréka-patak völgyében, Orsovától 23 km-re nyugatra, HerkulesfürdÅ‘tÅ‘l 11 km-re északnyugatra fekszik.
ElÅ‘djét a törökök épÃtették a 17-dik században. Kákófalva és a tÅ‘le délre fekvÅ‘ GerÅ‘c (Greoni) falu között, a Krassó folyó felett, egy háromlyukú kÅ‘hÃd maradványait láthatjuk.
Tényleg nagyon profi a hely.
Az Isten hÃdja, a legnagyobb természetes hÃd Romániában, és a második legnagyobb Európában. Az egyetlen olyan romániai természetes hÃd, amelyen keresztül lehet hajtani gépkocsival.
MezÅ‘somlyó A resicabányai rendezÅ‘ pályaudvar elÅ‘tt létrehozott szabadtéri múzeumban tizenhat, Resicán gyártott, ma is működÅ‘képes, gÅ‘zmozdony található. Jó pár kilométer után tűzÅ‘ napsütés alatt érkeztem meg Resicabányára, és már nagyon szerettem volna tudni, hogy hol lesz a szállásom. Utban a Néra völgye felé meglátogattuk a resicai mozdonymúzeumot. A doboz nem lett meg, viszont láttam sok mozdonyt.
Egy ejszakai talalat. Az állomást nem hiába tartják a Monarchia legszebb vasutállomásának. HerkulesfürdÅ‘tÅ‘l 8 km-re esik a jellegzetes, monarchia korabeli vasútállomás, műemléképülete az egyik legszebb állomásépület Erdélyben.
Ferenc József egészalakos szobrát 1906 október 7-én avatták fel Karánsebesen. Az igazat megvallva, szerintem az öreg császár jobban nézett ki azon a talpazaton. 1943-ban eltávolÃtották, azóta a talapzaton Dragalina tábornok szobra áll.
Ez most még csak egy félkész állapot.
ZagyhÃd Osztrovó és Ómoldova között, amely nem vezet sehova, de egyébként sem hÃd.
Ezen a helyen a mészkövek a völgy beszűkülését eredményezték, a Iuta-szorosban eltűnÅ‘ vÃz itt jelenik meg ujra. A Robbantott-szikla a Cserna folyó jobb partján található, a Iuta-patak beömlésének közelében.
A Rudaria-patak szurdokvölgyében huszonkét, fából készült vÃzszintes vÃzimalom található, többségüket ma is használják. Nem kirándulni indultam, de erre vezetett az utam. 1874-ben még ötven ilyen malom működött a völgyben.
Délmagyarország legtekintélyesebb római municÃpiuma, Tibiscum, Krassó-Szörény vármegyében feküldt, a mai Zsuppa helyén. Igazából sokkal impozásabb épÃtményekre számÃtottam.
A Teregova szűk szorosán keresztül kapcsolódik északra a Teregova-felszÃn a Karánsebesi-medencével. A Temes-Cserna árok a Kárpátok leghosszabb folyosószerű árka, 90 km hosszú, Örményes és Teregova között összeszűkül, kialakÃtva a Teregova-szorost.
