Fekete-tó, románul Lacul Negru.
Liebling-gyűjtőtó Kákófalva nyugati szélén, a Templom-domb (Dealul Cuca) tetején egy magányos, lepusztult torony hívja fel magára a figyelmet. A település temetőjéhez tartozó, egykori templom maradványa.
A bánsági szfinxnek nevezett kőszikla a Herkulesfürdőhöz tartozó terület délnyugati szélén, a Cserna folyó partján, a DN 6 jelzésű műút közelében található.
A Szárkő név az ómagyar szár szóból ered, kopaszkövet jelent. A Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok északnyugati részén található, Krassó-Szörény és Hunyad megyék területén.
A fürdőhely jellegzetessége a város központjában levő hatalmas parkban található fából faragott sétapavilonok. Buziásfürdő Temesvártól 33 km-re fekszik.
A Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok nyugati részén található. A térképen egy eldőlt, egyenlő szárú háromszögre hasonlít, melyet nyugaton a Temes völgye választ el a Szemeniktől, északon a Bisztra a Ruszka-havastól, délen a Hideg patak a Godjántól és a Csernai-havasoktól, keleten a Sesz és a Nagy patakok a Retyezáttól. A túránk legmagasabban fekvö dobozát a Kis-havasi kereszt alatt találtuk meg.
Iker-tó, románul Lacul Gemenele.
Erődítmény Felsőszálláspatak A doboz megvan, igaz 6 éve nem nyúltak hozzá. Mi több, egy másik doboz véletlenszerű megtalálásánál is, mialatt a megfelelő rejteket kerestem. Felsőszálláspatak község a Retyezát-hegység északi lejtőjének végében, a Hátszegi-medence déli részében terül el.
A vár a jelzőtábla szerint 100 m-re van, csakhogy 90 m az a Duna vizében. Az egykori Krassó–Szörény vármegyében, Berszászka falu szomszédságában, Drenkova település keleeti szélén a Duna partján, a Suva Recska-patak torkolatánál állt valaha Drankó vára.
Szurdok-tó Ferde A karrmező (karrosodás) a vízerózió egyik formája a karszt, azaz a mészkő, dolomit és gipszkőzetekben. Ahol a földtani időkben viszonylag lapos kőzetfelületek kerültek a felszínre a vízerózió által, ott a karsztra jellemző kémiai oldódás folytán jellegzetes, éles szélű mélyedések, bordák, barázdák alakultak ki.
Bolyai János emléktábla - Jecza Péter, 1993. Bolyai János utca, Temesvár.
Nevében a kicsinyítő képző Mehádiára utal - Mehadika hírnevét 14 vízimalmának köszönheti, melyek a 20-dik század elején épültek. Mehadika, 1911 és 1918 között Kismiháld, község a Bánságban, Krassó-Szörény megyében, Orsovától 46 km-re észak–északnyugatra, a Szörényi-Érchegység egyik patakvölgyében fekszik.
A Robbantott-szikla a Cserna folyó jobb partján található, a Iuta-patak beömlésének közelében. Ezen a helyen a mészkövek a völgy beszűkülését eredményezték, a Iuta-szorosban eltűnő víz itt jelenik meg ujra.
Buta-szoros Szkerisóra-tó, románul Lacul Scarisoara.
Nyolc boldogság Temesvár Nyolc boldogság üvegablak-sorozat a püspöki palota folyosóján, az udvar felőli oldalon. Augustin Pacha utca 1 szám, Temesvár.
Zagyhíd Osztrovó és Ómoldova között, amely nem vezet sehova, de egyébként sem híd.
Galambóc vára Bégaszuszányi halomsírok A Bozsor községhez (románul Traian Vuia, régebb Bujor) tartozó Bégaszuszány településtől északra több halomsírból álló régészeti lelőhelyt találunk. Tiku (Ticu) halma, egy Hallstatt-kori szentély, 540 méterre van a templomtól és 20 méterre délre a vasútvonaltól.
Észak-Lolája-csúcs.
A Porta Orientalis-hágó a vízválasztón helyezkedik el, Domásnya falutól északra. A Keleti Kapu a Mehádiai-völgyet köti össze a Temes völgyével.
A Bigár vízeséstől folytatva utam Stájerlakanina fele a Ménes-völgyben - lévén, hogy kerékpárról nézve más a világ mint autóból. Mindenekelőtt többet lát az ember belőle - egy, szerintem csodálatos barlangot és vízesést fedeztem fel nem messze az úttól.
Pelága-tó, románul Lacul Peleaga vagy Taul Ghimpele.
Kis-Pelága-tó, románul Lacul Peleguta (magyar kiejtés Peleguca).
Rablóbarlang Herkulesfürdő Sajnálom, hogy félkész ládaoldalakat fogtatok ki. Talán lehetne egy kicsit célratöröbb a segítség, mert ez így GPS-nélkül elég tág.
Nagytopolyi gyűjtőtó Branu-csúcs Godján-hegység