Herkulesfürdőtől 8 km-re esik a jellegzetes, monarchia korabeli vasútállomás, műemléképülete az egyik legszebb állomásépület Erdélyben. Az állomást nem hiába tartják a Monarchia legszebb vasutállomásának. Miután egy órát töltöttünk Herkulesfürdön barangolva, megnéztük az állomás barokk épületét is.
Nagy-Szviniecsa-csúcs, románul Svinecea (Sviniecea) Mare.
Sirina hercegnő vízesése Kozlatelep A sziklába vájt Írott kő ortodox remetekolostor Örményes határában, a Temes felett átívelő vasúti híd tövében található. Hát, ez egy másik láda volt. A vasúti híd, illetve a Szentháromság sziklájának közelében, mindkét oldalon hatalmas parkoló áll rendelkezésre.
Popovác-barlang A településtől északkeletre áll az egykori Miháld várának romja, a 15 m magas lakótorony maradványa, a feltárások alapján a XIV-dik században épült. Mehádia a Belaréka-patak völgyében, Orsovától 23 km-re nyugatra, Herkulesfürdőtől 11 km-re északnyugatra fekszik.
Gyönyörű tó, a lehetetlen zöld színével. Pontosabb leirás nélkül nem sikerült megtalálni.
Kákófalva és a tőle délre fekvő Gerőc (Greoni) falu között, a Krassó folyó felett, egy háromlyukú kőhíd maradványait láthatjuk. Elődjét a törökök építették a 17-dik században.
A Bigár vízeséstől folytatva utam Stájerlakanina fele a Ménes-völgyben - lévén, hogy kerékpárról nézve más a világ mint autóból. Mindenekelőtt többet lát az ember belőle - egy, szerintem csodálatos barlangot és vízesést fedeztem fel nem messze az úttól.
Ez most még csak egy félkész állapot.
A bánsági szfinxnek nevezett kőszikla a Herkulesfürdőhöz tartozó terület délnyugati szélén, a Cserna folyó partján, a DN 6 jelzésű műút közelében található.
A teregovai római kasztrum a Hideg- és a Temes folyók összefolyásánál, körülbelül 2 km-re a falutól északra, a Hideg-folyó és az európai út között, a folyó bal partján volt. A kasztrumot Mehádia és Tibiscum közé helyezték el, azon útvonal mentén, mely Dácia délnyugati határát jelentette.
A Temes-folyó két szakaszon is bevágta magát a Szemenik-hegység kemény, kristályos kőzetébe. A Teregova falutól északra található szoros mellett, Örményesnél is szép, vadregényes, epigenetikus szurdokvölgy alakult ki.
Itt feltétlenül érdemes megállnunk és egy kicsit körülnéznünk. A templom ajtaja nyitva volt, így sikerült képeket készítenem az üvegen keresztül. Ha a Ménes völgyéből Resicabánya fele vesszük utunkat, egy nagyon érdekes városon haladunk át.
Kiskirálymező őslénytani lelőhelye Bélajablánc község területén található, védelem alatt álló terület. Rétekkel és erdős részekkel borított domboldal, ahol a mészkövekben, agyagban és homokban, miocén időszakhoz tartozó ősmaradványokat lehet találni.
Lászlóvára Innét irányították Galambóc ostromát. A Lászlóvárat Luxemburgi Zsigmond építtette 1427-ben, a Duna túloldalán levő Galambóc várával szemben található.
Utban a Néra völgye felé meglátogattuk a resicai mozdonymúzeumot. Jó pár kilométer után tűző napsütés alatt érkeztem meg Resicabányára, és már nagyon szerettem volna tudni, hogy hol lesz a szállásom. A resicabányai rendező pályaudvar előtt létrehozott szabadtéri múzeumban tizenhat, Resicán gyártott, ma is működőképes, gőzmozdony található.
Sportmászásra alkalmas hely, ugyanis egy több mint 50 m magas függőleges sziklafallal rendelkezik. A Danila-domb Vaskő községtől délnyugatra található, a Danila tisztásaként ismert márványfennsík fölé emelkedik.
Rablóbarlang Herkulesfürdő Sajnálom, hogy félkész ládaoldalakat fogtatok ki. Talán lehetne egy kicsit célratöröbb a segítség, mert ez így GPS-nélkül elég tág.
Nevében a kicsinyítő képző Mehádiára utal - Mehadika hírnevét 14 vízimalmának köszönheti, melyek a 20-dik század elején épültek. Mehadika, 1911 és 1918 között Kismiháld, község a Bánságban, Krassó-Szörény megyében, Orsovától 46 km-re észak–északnyugatra, a Szörényi-Érchegység egyik patakvölgyében fekszik.
Voltunk a vízesésnél, vagyis a GPS szerint.
A Rudaria-patak szurdokvölgyében huszonkét, fából készült vízszintes vízimalom található, többségüket ma is használják. Nem kirándulni indultam, de erre vezetett az utam. 1874-ben még ötven ilyen malom működött a völgyben.
A Beusnica-vízesés az Anina-hegység egyik leglenyűgözőbb vízesése. Mivel nincs segítő információ, itt sem sikerült a dobozt megtalálni. Na, ez szerintem szebb mint a Bigér, de ez nincs útban.
A bejárat előtt egy iható vizű forrás van. A Legyes-barlang - más elnevezései Legyeslyuk, Kolumbácsi barlang, Fliegenhöle, Gaura cu Musca - a Duna baloldali partján található, a Babakáj-sziklától lennebb.
Tényleg nagyon profi a hely.
Szerintem jó helyen kerestem, csak nem eléggé. Úgy néz ki nem olvastátok el a geodoboz megtalálását segítő szöveges információt. Sajnos, nem találtuk, pedig elég sokáig keresgéltünk. A Néra alagútjai közelébe, a Bég hídjáig kocsival is el lehet jutni, majd egy rövid séta következik a látványos sziklába vájt átjárókig.
A 30 m magas vízesés román neve Buraul Mare. Vízesés a Német-völgyben (románul Valea Mare, régi osztrák térképen Deutsches Thal), Újmoldova és Padina Mátyé (Padina Matei) között.
Galambóc vára A vár a jelzőtábla szerint 100 m-re van, csakhogy 90 m az a Duna vizében. Az egykori Krassó–Szörény vármegyében, Berszászka falu szomszédságában, Drenkova település keleeti szélén a Duna partján, a Suva Recska-patak torkolatánál állt valaha Drankó vára.
A Temesvár - Karánsebes - Orsova vasútvonal, mely eredetileg az Orientbahn elnevezést kapta, 1875 és 1879 között épült. A vasútvonalat, mely a Domásnya-hágó (Porta Orientalis, Keleti Kapu) közelében, északnyugatra körülbelül 1,6 km-re található, a nyugati világ és a Kelet fő összeköttetésének tekintették.
A Babakáj-szikla egy Dunában található sziklaszirt, Lászlóvára település mellett, mely 7 méterrel emelkedik ki a vízből. A Vaskapu-erőmű megépítése előtt 14-15 m magas volt.
