Az építője által kápolnának nevezett Rhédey-kriptát Wesselényi Kata építette férje, gróf Rhédey Zsigmond számára, aki 1758-ban mellhártyagyulladásban halt meg. Rhédey Zsigmond földi maradványait, az angol királyi család javaslatára, 1936-ban lehozzák a Kalandos-dombi kriptából és a református templom alatti ősi családi kriptába helyezik.
Kóbor falu első említése 1206-ból való, ekkor Villa Cowrnh néven említik. Az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Tyúkosi-patak mellett fekszik Kóbor község.
Mivel a sóréteg viszonylag kis mélységben van, az elején egyszerűen csak gödröket ástak, ezek később lefelé szélesedni kezdtek, és harangformát vettek fel. A Kósna-dombi kirándulás után, már csak nagyon kevés időm maradt a sötétedésig. Aknavásáron, a Fetele Targului (A vásár lányai) nevű domb nyugati oldalán, a Valcele-patak közelében, már a XIV-dik században bányászták a sót.
Málnásfürdőről, a Száldobos-patak völgyéből indulva, a sárga pont turistajelzést követve, kiérünk a Henter-mező legelőjének széles tetejére, a Bodoki-havasok egyik legszebb kilátópontjára. A Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont földrajz körösei,megtaláltuk a Henter-mező kőgombái rejtekhelyet. Na, szóval. Tobb sziklaalakkal is talalkozhatunk a bodoki havasok e mellek-gerincen.
A kézdivásárhelyi Patikamúzeum a Finta faház emeletén található, a 12-es udvartér 1 szám alatt. A Finta-ház elődje egy körtornácos ház volt, amit 1835-ben építettek, majd 1972-ben lebontanak.
A mutatós fa harangláb becsületesen ki van kötve a négy sarkánál, sodronykötéllel. Amint közelebb kerültem a haranglábhoz, már messziről látszott, a deszka alatt. Az Urunk színeváltozása római katolikus harangláb a dombon, Hidegség temetőjének közepén emelkedik az ég felé.
A község határában két várhely is található, egyikük a Kis-Várhegyen állt egykor. Brassótól kelet-északkeletre, a Csukás-hegység északi lábánál, a Barcaság síkságának keleti szélén, a Nyén-patak mellett fekszik a körülbelül 6 km hosszan elnyúló Keresztvár község.
Kőlik Ozsdola 1884-ben pedig Albert E Bielz által készített barlangleltárban is szerepel az ozsdolai barlang. Ozsdola egy másik nevezetessége a Kőlik, amelyet 1896-ban W Hausmann említ, aki azt állítja, hogy a Kőlik földrengés által keletkezett.
Ha Kozepajtarol Sepsikorospatakra akarunk jutni ,akkor a legkonnyebben ezt a Vadas hagon tehetjuk meg. Ha nem lenne fénykép, lehet Gábor el se hinné, pont ide akartunk rejteni. Egy unitariusi talalkozo alkalmabol mar letezett egy lada itt, de most mar nincs. Megtaláltam a dobozt.
Csodálatos. Rengeteg bimbó van, főleg a rejtek körül. Nem a kockás tulipán nyílásának idején, de biciklis kincskereső körútunk alkalmával felkerestük a lelőhelyet. Meli útmutatása szerint Szacsváról a templom mellett jobbra, a mezei úton tovább indultuk Magyaros irányába.
Az Óriáskő Szotyor határában, a falu felső végén, a sportpálya fölötti terasz oldalában van, a Köveskert nevű helyen. Meg juniusban kerestem meg ezt a helyet, tenyleg erdekesek ezek a nagy kovek. Megkerült az ozsdolai Óriáskő is. Varjuk.
A Dungó feredőtől északra tekintve, a szemközti Vész oldala gerincen, egy fenyőkkel borított, csúcsos domb hívja fel magára a figyelmet. A falutól keletre található dombocska az első osztrák katonai térképen Akasztófa teteje, a másodikon Akasztófanyaka néven szerepel.
Székelyudvarhely déli bejárata a Csicser és a Mondó-hegy között, a Nagy-Küküllő völgyében található. A városnévtáblán kivül két kopjafás építmény is található itt.
A Csíkszeredából Csíkszépvizre vezető országút bal oldalán, Csíkdelne magasságában, gyenge ívelésű dombon, szántóföldek között magányosan áll a Szent János-templom. Megtaláltuk egy borzsovai fürdőzéssel egybekötött, délelőtti biciklizés záróakkordjaként. Alapból nem szoktuk beavatni a rejtekhely közelében lakó, dolgozó, tartozkodó személyeket. Négy éves ismeretség, és barátság köt össze a harangozó családdal.
A Laposlik forráskúp a 13A jelzésű műút mellett, a Sós-kúttal átellenben található, az atyhai letérőtől 180 méterre délkelet felé. Amikor én a helyszínt dokumentáltam, elég cudar idő volt. A területén található a Bugyogó nevű forráscsoport.
Marosvásárhelytől 26 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb partján fekszik. Hármasfalu 1950-ben jött létre Atosfalva, Csókfalva és Székelyszentistván egyesítésével, közigazgatásilag Makfalvához tartozik.
Tartód vára Székelyudvarhelytől légvonalban 35 km-re északra, a Nagy-Küküllő forrásvidékén, Székelyvarság község Bagzos határrészének közelében található. A koordináták egy kidőlt, korhadt fára mutatnak, átkutattam a környékét is, de nem találtam semmit. A képen látható levágott facsonkot megtaláltad? b_istvan baratommal jartunk erre, elmeletileg ket lada kellet volna itt legyen, de tudtuk, hogy valoszinuleg egyet sem talalunk.
A falu neve is templomról tanúskodik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nevezték el. Már a XII-dik században plébániatemplom, amikor a Szent Istvánról elnevezett plébániák létesültek vagy kapták nevüket, ha előbb léteztek.
1211-ben a Barcaságba telepített német lovagrend annak délkeleti részén erős várat épít. A legújabb kutatások alapján ezt a várat azzal a várrommal azonosítják, amely Bodzaforduló völgyében, a Tatárhágó útvonalán fekszik, körülbelül 30 km-re Keresztvár falutól.
Itt épült meg az Erdei torony, az 1908-ban készült Kós Károly-terv alapján. A Benkő-borvízforrásnál csorgóház, palackozóüzem, és vendégháztelep található.
A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják, több helyen okkerlerakódások figyelhetők meg. Szép hely. A térkép alapján hamar kisakkoztam a rejtekfűzet. A geodobozkát könnyen megtaláltuk.
A Csiszér-ház Csíkszeredában, 1911-ben épült, jelenleg lakóház.
A Szakadát-mező Neamt megyéhez tartozó nyugati része a Rejtek-patak forrásvidékétől keletre és északkeletre található. Egy igazi havasi mező, ahol érdemes kicsit megpihenni a lucfenyők árnyékában. A Jávárdi-tető, Nagysarok-, Tarvész-, és Rejtek-csúcsok között helyezkedik el.
A Nagyrét nevű lapály, természetvédelmi terület, Gyergyóremetétől délre található. Védett növénye a mocsári kockásliliom vagy kotuliliom (Fritillaria meleagris).
Sólyomkő vára az Alsó-Sólyomkő sziklacsúcsára épült, 1421-ben említik először az irások. A rejtek jól le volt irva, könnyen megtaláltuk. Jelentem, a doboz rendben van. Ezt az élményt is a tegnapi geocitrom szervezőinek köszönhetem.
A Fingó-borviz vagy Cseredombi-forrás, Erzsébet-forrás, a Csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják. Lemértem és feltöltöttem segédpontként a letérő koordinátáit. Onnan sétáltunk fel a forrásig. Utolso allomasa volt a varsagi turamnak, a Moric korol ereszkedtem le es mivel egy kicsit eltavolodtam a celtol roviditettem a borviz fele, es ez lett a vesztem, mert a tovises cserjek kozott vagtam at es egy tovis atszurta a bicikli kerekenek az oldalfalat.
A földvárat, amit az újkorban már Taterburg-Tatárvár néven ismernek, Szászhermány vagy Barcaszentpéter irányából közelíthetjük meg. A Barcaszentpéter melletti Lempes domb környezetvédelmi rezervátum, a környék nagyon szép kilátópontja. Megtaláltuk, a tatárok nem voltak otthon. Barcaszentpéter irányából közelítettem meg a Várhegyet, a számtalan földút egyikén.
A Hegy útja közvetlen közelében, egy rendezett forrás található, a Hosszúvontató-forrás és itató. Mellette fából ácsolt, asztalból és padokból álló, fedetlen pihenőhely. Ez volt a második állomásunk a Szent László Emlékhely fele.
Fel orat kerestuk, teto alatt, mogott, folott, de nem talaltuk. Ez nem jött össze.
Jártó Gábor ládája a Fertő-nyeregben. Tenyleg mester vagy.
Erdőfüle a nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy a Kormos-patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be Baróttól pár kilométerre. A dobói kápolnától jöttem, és amint rátértem a temető utcájára és elém tárult a templom és a kopjafás temető, azt hittem nem jó helyen járok. Erdőfülei túránkat azzal kezdtük, hogy megnéztük a templomot, a kopjafás temetőt és megkerestük ezt a dobozt. Miután rejtettem egy új geodobozt a dobói kápolna közelében levő, egykori római katolikus templom megmaradt romjainál, elindultam megkeresni az erdőfülei kopjafás temető geodobozát.
Nagy Imre képtár Csíkzsögöd Csíkszereda képzőművészeti szempontból nevezetes látnivalója a csíkzsögödi Nagy Imre képtár. Csíkszentkirályra tartottunk, és gondoltuk megnézzük ezt a rejteket. Örvendek, hogy tetszett a rejtés. Na ez igen.
Több mint 2 órás keresés után sem kaptuk meg a ládát. Megtaláltuk a dobozt, a koordináták pontosak. Megtalaltam a dobozt csak az ido nehezitette a keresest. A Hideg-Juhod völgye fölé magasuló Pakulár-kő (a térképeken a Pásztor-kő elnevezés szerepel) az Elemér sarka-hegy déli aljában található, Rabsoné várától észak-kelet irányba.
Ördögborozda Szentegyháza Ennek legészakibb pontját a Veresbükk oldalában találták meg, dél-nyugat irányba vonul, keresztezi a Székelyudvarhely - Csíkszereda országutat, legdélibb pontja pedig a Vargyas Szurdukának sziklapereme. Az Ördögborozda leírása és a térképek alapján megpróbáltam azonosítani azt a pontot, ahol a töltésvonulat keresztezi az országutat. A székelyföldi töltésvonulat Ördögútja nevű, Zeteváralja és Kápolnásfalu közötti szakaszának folytatása az Ördögborozda.
A Nagy-Sándor-csúcs a hegység gerincvonalának középpontja. A Nemere a Keleti-Kárpátok külső hegykoszorújának középső részéhez tartozik.
