A rejtek közeléből tényleg Magyarósra lehet inkább rálátni. Bár a doboz, inkább a magyarosi panorámát látja, mint a szacsvait.
Miután megkerestem a Kuvaszó-vízesés rejtését, ez volt a soron következő, megtalálandó geodoboz. Miután megnéztük a Kuvaszó vízesést, amely innen a panziótól kb 1 km-re található, betértünk a panzióba egy kávéra, de végül még meg is ebédeltünk. Szentegyháza felől mentem, a Pap lázon beereszkedtem az Asszonybosszantóig, Kiruly sarka, Kövespatak, Gyilkos (Gyíkos)-kő mellett, majd Muhar (Muhaj)-mező, Farkas mezőn át a Kormos patak, az erdőfülei pisztrangos. A Kormos-patak völgyében fekszik Erdőfüle, mely közigazgatásilag Bardochoz tartozik.
A jelenlegi templom 1846-ban épült, a régi helyébe. Csíkajnád első templomát 1514-ben a Bernáld-család építette, a kápolnát később kibővítik.
Forgalmas helyen, a Cosbuc utca sarkán, a Venczel József utcában, a volt Femina üzlettel szembeni Hirsch-ház udvarán, árválkodik egy göcsörtös fa a kapu mellett. Ha beszélni tudna, felhívná magára a figyelmet.
Benedek Elek sírja a Kisbacontól nyugatra fekvő temetőben található. Ő volt, akinek ''könnyű a toll és nem nehéz a kasza''.
Szakadát-mező Keleti rész A Szakadát-mező Hargita megyéhez tartozó keleti része a Rejtek-patak forrásvidékétől keletre és északkeletre található. A Jávárdi-tető, Nagysarok-, Tarvész-, és Rejtek-csúcsok között helyezkedik el. Nem lehetett olyan könnyen otthagyni ezt a mezőt, ezért végig sétáltunk rajta, egészen a határfáig.
Árapatak gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkező falu. Többségében romák lakják.
Megtaláltuk. Hogy igazunk volt, hisz megvárt érjük be. Ott voltunk a rejtésnél. Dálnok harmadik Dózsa György emlékhelye a Dálnok patak völgyében, a műút melletti Dózsa panzió udvarán található.
A falutól keletre található dombocska az első osztrák katonai térképen Akasztófa teteje, a másodikon Akasztófanyaka néven szerepel. A Dungó feredőtől északra tekintve, a szemközti Vész oldala gerincen, egy fenyőkkel borított, csúcsos domb hívja fel magára a figyelmet.
Összesen 1 hektáron terül el, melyből 0,3 hektáron találunk oszlop jellegű bazaltsziklát. A Faragott kő geológiai természetvédelmi terület a Persány-hegység legdélebbi bazaltkitörése.
A megtalálást segítő információt figyelembe véve, és a gps-t követve, a székelykaputól egyenesen előre jöttem. Vartnal nehezebben talaltam meg ezt a dobozt. A temetőt már az útról megpillantottuk. A Kászoni medencébe érve a legelső település Kászonújfalu.
Hatolyka temetőjének egyik érdekessége, egy sírhant, melynek -viselője- 1827-1951 közötti időszakban élt. Most, hogy feltöltötted a képet, látom, hogy két név is szerepel az évszámok felett. Korán elment, szegény, mondhatták a temetésen. Meglett a centenárius sírkő.
Tündér Ilona várának ma már alig látható romjai meredek hegyek, széldöntötte kopasz tetők között lapulnak, a 957 m magas Vártetőn. Megtaláltuk ezt a szűz geoládát is. Második helyezés, annak ellenére, hogy egy év telt el az első megtalálás óta, de reméljük, hogy a következő megtalálásig azért nem fog még egy év eltelni. A kék pont turistajezés már nem létezik, helyette van sárga pont.
Ez egyben arra is utal, hogy már a XII-dik században plébániatemplom, amikor a Szent Istvánról elnevezett plébániák létesültek vagy kapták nevüket, ha előbb léteztek. A falu neve is templomról tanúskodik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nevezték el.
A Xántusz-kápolna Fitód és Hosszúaszó települések középútján, a fenyves erdő szélén áll, a Hosszúaszó-patak völgyében. Amint megérkeztem, a híres női megérzést követve kinéztem magamnak egy csonkot. Nagyon szép az egész völgy. A rejtekhely köveinek félrehányásáról olvasva, elkezdtem nyugtalankodni.
A magyar hadvezetés 1944-re egy összefüggő erődrendszert épített ki az ország keleti határán, Székelyföldön is, a fontosabb szorosok szűkületeibe, ezt nevezték Árpád-vonalnak. Nem csak egy kiképzőtábor kapott helyet a második világháborúban Szentegyházán, hanem a Szentegyházi Önálló Harckocsiakadály is.
Lentről már háromszor végig gondoltam, hogy na, onnan aztán nem. Sajnos a siklo fele csak a patakon keresztul lehet atmenni (a siklolejarattol a patak menten felfele 100 m utan at lehet ugralni a koveken), elegge romos allapotban van minden ami a siklo alkatreszeikent illetve mellekepuleteikent szolgalt valamikor. Vasárnap a kovásznai sikló aljában kerestem a geodobozt, amíg rá nem jöttem, hogy csak a segédpont helyén keresem a geodobozt. A XIX-dik század végén épített keskenynyomtávú vasút Gyulafalváról (ma Kommandó) indult Kovásznára.
A Veczerkő legkönnyebben Erősdről közelíthető meg. "A Veczer nevű magaslat oldalában érdekes résbarlang alakult ki a krétakori, meszes cementezésű konglomerátumokban. Ott álltam a szikla tövében, s kerestem a dobozt a szegbe kapaszkodva. Hát már a kőig eljutni sem volt könnyű, mivel szebbnél szebb szamócák állták el egész végig az útonkat, megnehezítve a haladást.
Két magyar katona sírja - Kommandó-gödör, Mihály szállása alja, Pál Péter birtoka. Az első világháború során, a stratégiai pontnak számító Mihályszállás csúcs alatt, Pál Péterék esztenája helyén állt az egykori parancsnoksági épület.
Sziklavilág Tiszest Sziklavilág Tiszest falutól, románul Parau Boghii, délnyugatra. Egy sziklacsoport alkotja, mely a Tiszest-patak forrásvidékén helyezkedik el.
Homoródújfalu a Hargita-hegység lábainál, a Kis-Homoród völgyének alsó részén, az egykori Szászföld és a Székelyföld határán helyezkedik el. Megvan a doboz.
Az Egyeskő menedékháztól a piros sáv jelzést követve juthatunk az Öcsém-tetőre. Ezt még a ködben is könnyen meg lehet találni. Ködös, zimankós időben értünk fel a csúcsra. Rejtéskor (hihi), bár szikrázó napsütésben, bezzeg nem volt olyan könnyű megközelíteni a rejtekhelyet.
1334-ben plébániatemploma volt, a régi templom a falu felső felében állott. Ezt a dobozt nappal, szerintem, lehetetlen megkeresni. Vargyas Erdővidék festett bútorkészítéséről és fafaragásáról híres települése.
Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy itt prédikáltak hajdan a táltosok, a pogány magyarok papjai. Málnás faluból, a Málnás-patak völgyéből indultunk, a piros pont jelzésen. A Bodoki-hegységben, a Henter-csúcs közelében találjuk az erózió által gomba formára kialakított Egricskő vagy Prédikáló-kő nevű, 2 méter magas, lapos tetejű sziklaalakzatot.
A Cigány-patak völgyében, ahol Dobó Vágással összeér, ott fekszik a két falu temploma. A Nagy-Küküllőbe ömlő Vágás-patak felső, kitáruló völgyében fekszik Dobó.
Az alsórákosi bazaltoszlopoktól körülbelül 700 méterre, északnyugati irányban, földúton autóval is megközelíthető a Hegyes tető, vörös-fekete színű vulkáni salak bányája. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. Megtalaltuk a bazaltoszlopoknal levo ladat, meg 2009-ben, ami azota sajnos eltunt. Tegnap, július 28-án megtaláltam az - engedjétek meg, hogy így nevezzem - erdélyi Grand Canyonban elhelyezett geodobozt is.
1954-1989 között, a Vargyas falu közelében végzett bányászati munkák során, itt-ott elérték a talajvizet. Ez a környéken több tó megjelenéséhez vezetett.
Az előterében egy bástyával ellátott épület a régi képeslapokon Damokos Ákos villájaként van feltüntetve. Utoljára még vendéglőként üzemelt, de ma már elhagyottan áll.
A Hargitafürdőre vezető út mentén, annak jobb oldalán, van egy kis, félhektáros meddőhányó. A felgyűlt salak itt egy szakadékot és egy gerincformát alakított ki.
Miután elhagyjuk az Ilona völgyét Homoródfürdő felől Szentmárton fele jövet, két falu esik utunkba. Gyönyörűszép őszi idő volt. Homoródkeményfalva és Abásfalva, két, a múltból itt felejtett kis falu.
Negyvennégy magyar honvéd sírja Gyimesbükk ősi temetőjében, a kontumáci (vesztegzári) temetőben, a kápolnától 200 m távolságra. Egy kis plusz információ jót fogna. Tényleg furcsa, hogy a leírás egy sírról, majd két hősi sírhelyről, máshol pedig sorsírokról számol be.
Jancsó Benedek mellszobra, 2001 - Gelence.
Aknavásáron, a Fetele Targului (A vásár lányai) nevű domb nyugati oldalán, a Valcele-patak közelében, már a XIV-dik században bányászták a sót. Mivel a sóréteg viszonylag kis mélységben van, az elején egyszerűen csak gödröket ástak, ezek később lefelé szélesedni kezdtek, és harangformát vettek fel. A Kósna-dombi kirándulás után, már csak nagyon kevés időm maradt a sötétedésig.
Balánbánya előtt 2,5 km-re, a Gálkút-patak szádától indulva, az Ördög-hágón keresztül megközelíthetjük a Hagymás, illetve a Naskalat főgerincét. Túránk első állomása a hideg vizű forrás volt.
Az Öcsém-tető sziklafalának lábánál húzódó kőfolyást Ördög-malomnak, míg a közelében emelkedő sziklatömböt Vigyázó-kőnek nevezik. A csucson osszefutottam egy masik csapattal, igy egyutt talaltuk meg a ladat. A csiki -23 fokos kodbol jol esett a napsutesben turazni, elsonek a Vigyazo-kovet szemeltuk ki. Egy novemberi Eke túrán kerestük meg a dobozt.
Az V-dik találkozó alkalmával szervezett túrán találtuk meg ezt a ládát. A láda jó állapotban van, csak a füzet nedves egy kicsit.
A Madarasi Hargita tetőteraszán, alkonyatkor, remek naplementés fotókat lehet készíteni. Lassan 10 éve történt, de ma is élénken emlékszem rá. Amint javasolták, Szentegyházáról közelítettük meg. Egy tervezett nagy túra előtt tartottunk egy 29 km-es bemelegítő gyaloglást b_istvan-nal, így találtuk meg a ládát.
2006-ban jártam itt először, egy Hargita 50 km-es teljesítménytúra alkalmával. Akkor éppen a Madarasi Hargita felől érkeztünk, a Hegyes-kő érintésével, röviden kitértünk az Oltárkő sziklái tetejéhez, majd a Csihányos-kút pusztáján keresztül ereszkedtünk be a Vargyas völgyébe, Szentegyházasfalu felé.
2014 február 14-én szerelem lakatfalat helyeznek ki Kézdivásárhelyen, a 44-es udvartér bejáratában, amit Szerelmi lakatfalnak kereszteltek el. A fal alatt egy kis, ráccsal lezárt gödör található, amelybe a lakatok kulcsait lehet eldobni.
A nevét állítólag egy forrásról kapta, mely egykor a hegy nyugati oldalán, egy barlangszerű mélyedésből tört fel. A Gespreng-hegy közvetlenül az Árvaleány-templom mellett emelkedik, délnyugatra.
