A fal alatt egy kis, ráccsal lezárt gödör található, amelybe a lakatok kulcsait lehet eldobni. 2014 február 14-én szerelem lakatfalat helyeznek ki Kézdivásárhelyen, a 44-es udvartér bejáratában, amit Szerelmi lakatfalnak kereszteltek el.
Amennyiben a Tolvajos tetőről indulunk a volt Fenyőke vendéglő melletti tisztásról, és nem ragaszkodunk a kék sáv jelzéshez, amelyik amúgy is felújításra szorul. Hanem a patak bal oldalán (folyás irány) kapaszkodunk fel Borhegyese tetőre, utunk egy rendkívül finom borvízforrás mellett halad el, amelyről állítható, hogy a környék egyik legjobb borvízforrása. A leírásban ajánlott útvonalat próbáltam követni.
Az egykori Vlahicai Vasipari Vállalatnak egy egyedi ipartörténeti érték volt a birtokában, a 19-dik században épült szentkeresztbányai vashámor. Allitolag megvannak az eredeti tervek, es szandek is volt a Vashamor ujja epitesere, de a telek tulajdonjoganak a tisztazatlansaga, na meg a penzhiany csirajaban fojtotta meg a kezdemenyezest. Nem egy szívderítő hely. Másodjára sikerült megtalálni elsőre a szemközti vállalatnál bolyongtunk.
A Zart-tisztas a Kiralyko-hegysegben talalhato, 1800-1990 m-es magassagban, a Kozepov kozvetlen szomszedsagaban. Kelet es eszak felol oriasi sziklafalak hatarozzak meg, mig nyugatrol a Landzsa-szakadekvolgy (Padina Lancii) es delrol meg a Nagy-kofolyas (Grohotisul Mare vagy Horja Mare).
A Dél-Hargita nyugati oldalán, a Kormos-patak völgyében, terepesebb kocsival járható út köti össze a Hargita megyei Csíkszentkirályt, a Kovászna megyei Erdőfülével. A Gyertyános-tető és a Kormos teteje között, a völgy egy nem túl hosszú és nem túl szűk szoros jellegét veszi fel.
Szitás faluban, a Mihai Viteazul utcában, körülbelül 150 m távolságra nyugatra a település főútjának számító Stefan cel Mare utcától, egy érdekes kutat találunk, pontosan az út közepén.
Ozsdola egy másik nevezetessége a Kőlik, amelyet 1896-ban W Hausmann említ, aki azt állítja, hogy a Kőlik földrengés által keletkezett. 1884-ben pedig Albert E Bielz által készített barlangleltárban is szerepel az ozsdolai barlang.
Leereszkedtünk a meredek oldalon, megcsodáltuk a vízesést. Elsőnek találtuk meg ezt a gyönyörű, üdítő helyet.
A szentély sokszögzáródású, de ablakait átalakították, a diadalívet lebontották. Bár erre én is csak akkor jöttem rá, amikor a faluban elhaladtam a másik templom mellett, melyre rá volt írva az Egy az Isten felirat. Először 1636-ban említik, de szentélyének formája és a gótikus szamárhátíves ülőfülke a templom korábbi eredetéről vall.
Szép várhely, helye hasonlít a csíkrákosi Pogányvárra és a csíkcsicsói Csicsóvárra. Már két éve keressük ezt a ládát. Igaz, hogy a nedves avar, meg a nedves kövek csúsztak egy kicsit, de hát december van. Almás várának romja Lemhény falutól északra, Kézdialmás határában, a Várerősségének nevezett hegyfokon áll.
A Dénes István emléktúra avargyasi kőbányától indult, majd a Súgólik megtekintése után a Gódrakarszton folytatódott és a Vargyas-szorosban ért véget. Ezt sem látogatták sokan, a miénk volt a második, pedig innen szép kilátás nyílik mindenfelé. Az elejen mind a Csala tornya korul matattam. Kisebb barati tarsasaggal szerre megkerestuk az osszes geoladat.
A falut unitáriusok lakják. A sárdi híd után az első székely falu neve Újszékely, a Küküllő jobb partján elvonuló hegyek alján, széles utcákkal, melyeket nagyrészt cseréppel fedett kőházak szegélyeznek.
Árcsó Korond és Felsősófalva között, a Korond-patak balpartján elterülő határrész. Korond még a vulkanikus övezetben fekszik, ennek köszönheti borvizeit.
A Tigáj-vízeséshez Felsőkomána faluból kelet felé indulva érhetünk el, a Komána völgyében a patak melletti erdőutat követve. A zuhatag a Szarvas-tetőtől délre található, a Tigáj-völgyében (régebbi térképeken Szarvas-völgy), közvetlenül az út mellett.
Árapatak gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkező falu. Többségében romák lakják.
Elég forgalmas helyen van, és mivel olyan is megtalálja, aki nem azt keresi, kissé megviselt állapotban volt a doboz. A Piricske forrástól elsétáltunk ide is. Azert nem inkvizicio, ha szomjasan, faradtan erkezel, kimondottan jol esik. A 7-8 fokos vízben mindenki addig lógathatja a lábát, amíg akarja, vagy amíg bírja.
A romok az Evangélikus Egyházközösség kertjében vannak, a fedett Diáklépcső közvetlen közelében, az Iskola-domb aljában. Az Ónművesek (románul Cositorarilor) utcájában láthatjuk Segesvár első, XIV-dik században épített plébániatemplomának megmaradt romjait.
A római katolikus templom előtt áll az emlékkereszt, rajta felirat: Pro memoria hic aedificatarum ecclaesiarum 1092-1914. Hazafele ejtettem utba Fenyőkutról jövet. Hatalmas nagy ez a templom, érdemes lenne be is menni, de sajnos most ez nem jött össze. Aznap kimondottan olyan napom volt.
Pont akkor kezdett neki esni, mikor kiszálltunk a kocsiból, hogy aztán vagy egy bő órát essen. Aznap a Fenyves-patak völgyében rejtettem geodobozokat, kora reggel a vashámor rég eltűnt rejtését telepítettem újra.
Jó rálátás nyílik innen a Déllői-borvízforrás melletti kőbányára, legalábbis télen. A sárga kereszttel jelzett, Szentkeresztbányára tartó túraösvényen lehet kikapaszkodni a Csere bérce délkeleti oldalába.
A Plaiul Foii menedékháztól indulva, a Hidak-völgye az egyik legrövidebb út, amely az említett sziklanyeregre kiérve, kivezet a hegység derekánál, északkelet-délnyugat irányban húzódó, jelzetlen ösvényre. A Thermopüla-átjáró a Királykő-hegységben, a Középöv ösvényén található.
Itt a godorben dolgoztam ki a kovetkezo rejtekek strategiajat.
Vargyas Erdővidék festett bútorkészítéséről és fafaragásáról híres települése. 1334-ben plébániatemploma volt, a régi templom a falu felső felében állott. Ezt a dobozt nappal, szerintem, lehetetlen megkeresni.
Egykoron népi hagyományairól volt híres a falu, ebből mára már csak a díszítőfaragás maradt élőben. Sajnos a zsindelyt megtaláltuk, de a doboz eltűnt. A regi valoban el volt tunve. A mai nap ujratelepitettem ezt a dobozt, a regi valoban el volt tunve.
Csíksomlyón ér véget a Mária-út, ezért az évek során kialakították a Mária-kertet, hogy az elfáradt zarándokok itt megpihenhessenek. 2010-ben 15 udvar kialakítását kezdték itt el, melyek a Mária életében kiemelkedő eseményeknek állítanak emléket.
Az egykori dálnoki ménes szálláshelye előtt áll a Lovak szobra, melyet Miholcsa József szobrász készített, az 1990-es évek közepe táján. Kár hogy ezt a szobrot csak az nézi meg, aki tudja hogy itt van, mert a környék nem éppen lélekemelő gyönyörúség. Regi allami gazdasag nyomait vizsgalgatva, ugy a szekelykaput, mind a lovakat es az epuleteket. Érdekes szoboregyüttes, bár a környék nem annyira megnyerő.
Geometrikus kompozició, Gazdáné Olosz Ella - Kovászna.
Kóstelek közelében található a II Pál Pápa által 1987-ben boldoggá avatott, az első világháború során itt megsebesült P Rupert Mayer német jezsuita szerzetes emlékhelye. Már rég készülök felkeresni Kósteleket, most az itt elrejtett geodobozok adták rá az alkalmat.
A szikla legszélén még nincs baj. Megtaláltam a geoládát egy havasi gyopár társaságában.
A múlt század közepén a Büdös-hegy délkeleti és délnyugati lejtőjén, közvetlenül a Rövid-sarok vízválasztója alatt fürdőtelepeket létesítenek. A hely megérdemelne egy igazi geodobozt. Egy szép túra volt. S lennebb a Mikes-fürdőknél is lehetne rejteni.
Az alapoknál négy öl kerületű, a belseje kirothadt, darabjai körülötte hevernek. A Mohos, időközben összeomlott kilátótornyához közel, egy különleges, öreg bükkfát fedeztünk fel.
Középkori templomáról az oklevelek nem beszélnek. De stíluselemei alapján építését az Árpádok korára teszik, tehát legkésőbb a XIII-dik században épülhetett. A kézdimartonfalvi temetőbe mentünk gyertyát gyújtani, és így kihasználva a lehetőséget megnéztem a református templomot is.
Miután megtaláltam a Rupert Mayer emlékhelynél elrejtett geodobozt, elindultam az emlékmű mögötti szekérúton, a gps által jelzett irányba. Első írásos említése az 1771-ből származik, a falu első telepesei a siculicidium idején, az embernyúzó katonai szolgálat és bírói ítéletek elől elbujdosó székelyek és a Moldva felől érkező görög katolikus román szökevények, szegénylegények, havasi betyárok, akik ezen eldugott havasi rengetegben keresnek menedéket.
A Csukás-tótól délre, a vasút bal oldalán, a laza piroklasztit üledékből tör elő a kis hozamú Rudi forrás 13,5 C hőmérsékletű vize. Rudi forrás - Tusnádfürdő.
A Szent Bertalan-templom a Gespreng (Fortyogó-hegy) alján áll. Árvaleány-templomnak is nevezték a régiek, mert a hagyomány szerint három árva leány építtette, akik a templom oltára alatt vannak eltemetve.
Patakfalva temetőjének keleti részében nemrég régészeti kutatásokat kezdtek. Sok sok elmaradt bejegyzes. El nem tudom képzelni, hogy ha már kiástak 5 darab 5x5 méteres gödröt, a hivatkozott cikk szerint, és feltártak annyi falrészletet, akkor miért temették volna vissza? A képek nem akarnak felmenni, így kerülőútra tereltem őket.
