Itt lakott Binder György Pál, püspök 1843-1867 között. A jelenlegi Segesvár szálloda épülete, mely az Iskola utca 4-6 szám alatt található, a XX-dik század első felében városháza volt.
A Csíkszentkirály felől Büdösfürdő felé tartó, 123D jelzésű megyei út jobb oldalán egy igényesen kialakított piknikezőhely található. Fedett asztalokkal és padokkal, mindegyik mellett grillező, katonás sorrendben.
Csíkajnád első templomát 1514-ben a Bernáld-család építette, a kápolnát később kibővítik. A jelenlegi templom 1846-ban épült, a régi helyébe.
Bodzavám déli végétől egy földút halad a Nagy-Bodza-patak mentén, a faluból kiérve egy útelágazáshoz érünk, ahonnan a jobb oldali út a Súgó-patak (vagy Malom-patak) völgyén megy felfele. Most újból kirándultam erre, s gondoltam, bejelentem, hogy megvan. Alapos keresgélés után két gyanús fa maradt.
A nagykendi levendulagazdaságot 2015-ben alapították, 1,2 hektáron fekszik, ebből 50 árat levendula borít. Itt szervezik meg minden évben a Lavenderland Feszt levendulás-kulturális fesztivált, gyerekfoglalkozásokkal, koncertekkel, kézműves vásárral.
Főleg a helybeliek ismerik, de a környékről is sokan hordják a vizét. Vármezőn, a Mini Nyárád átogatóközpont közelében, a Kéménykő (Keménykő oldala) délkeleti aljában egy kitűnő ivóvíz-forrást találunk.
Könnyedén megtaláltam. Könnyen megtaláltam ezt a geodobozt.
1332-ben plébániatemploma van - mivel az első szász települések közé számítják, már az előző században kellett lennie templomnak. Az oklevelekben először feltűnő Vallis Mariae és a németben szereplő Mariental, arra enged következtetni, hogy Mária-temploma volt.
Ezt a bunkert sikerült elsőre megtalálni a három közül. Ötletes rejtekben van a doboz, jó állapotban. Megtaláltuk a parancsnoki székhelyet is. A határvadászok ösvényén, a Bellő-patak baloldali, Töltés és Czikólova gerincén felfelé egy újabb bunkermaradványt találunk, melyre rovásírásos emléktáblát rögzítettek.
A Persányi-hegységnek az Olt alsórákosi szorosától északrahúzódó vonulatát az erdővidéki és homoródmenti emberek Rikának vagy Rika erdejének nevezik. Megtaláltam a dobozt. Az ide tartozó, a Rika és Sós-kút (Nádas) patakok közti, Ny-K irányban lefutó hegygerinc keleti kiemelkedésén, a Hegyes-tetőn (684 m) található középkori eredetű erődítésmaradvány már régóta ismert.
Az elmúlt években Bözöd környékén, légi régészet nyomán beazonosították a bözödi halomsírokat. Ezeket Orbán Balázs ismertette először, azonban kutatásokra csak 2009 után került sor.
Gyilkoskő A Gyilkos-kő a Gyilkos-szorosban, Kovászna és Bákó megye határán található. Nem tudom, hogy miért gyilkoskő, de gyilkosan szuszogtató és meredek az oda vezető út. Kiegészítettem a rejtekhely leírását. Mar reg szandekomban volt e rejtek megkeresese.
A Görbepataki utasok számára a kilencvenes évek közepén létesítették az utusalyi megállót, az utusalyi völgyhíd mellett. Az Utusaly-völgyhíd 140 m hosszú és 30 m magas, központi része párhuzamos övő, rácsozott, felsőpályás szerkezető, boltozott részekkel.
Gespreng-hegy Brassó A nevét állítólag egy forrásról kapta, mely egykor a hegy nyugati oldalán, egy barlangszerű mélyedésből tört fel. A Gespreng-hegy közvetlenül az Árvaleány-templom mellett emelkedik, délnyugatra.
Műemléképület a XVIII-XX századból, állítólag a helyi tanács megvásárolta az épületet. A kúria felújítás alatt van.
A Csíkszereda - Gyimesbükk vasútvonal a történelmi Magyarország egyik legszebb, egyben legnehezebb hegyi pályája mentén vezet végig. A hidat alulról is megnéztük végre. A VI-ik rejtekhely találkozó második napjának első állomása volt ez a völgyhíd. Megtalaltuk a rejtekhely-talalkozo alkalmaval.
A Szeregető-forrás vizét valamkor palackozták, most sajnos nem folyik. Nagyon szép hely. Érdekes neve van ennek a forrásnak. Amikor elindultam ujra a Torja vara fele, no meg a kenes aztatok fele, akkor azt mondtam, no lassuk csak ezt a kiszaradt Szeregeto forrast is.
A cigány népesség Etéd falu lakosságának felét alkotja, hármas rétegződés jellemzi őket. Érdemes egyet sétálni a településen, és megfigyelni a házaikat, ma már erőteljesen alakítják a faluképet.
Ozsdolai Óriáskő Ozsdola és Martonos között, egy dombon, a Kurtának nevezett helyen, van egy nagy, bár nem óriás méretű, de legendás kő. Nem könnyű megtalálni, mert sűrűn benőtte a cserjés.
Nem csak egy kiképzőtábor kapott helyet a második világháborúban Szentegyházán, hanem a Szentegyházi Önálló Harckocsiakadály is. A magyar hadvezetés 1944-re egy összefüggő erődrendszert épített ki az ország keleti határán, Székelyföldön is, a fontosabb szorosok szűkületeibe, ezt nevezték Árpád-vonalnak.
Tettem egy új dobozt, hátha hosszabb életű lesz. Az üldögélős, illetve elmélkedős módszerrel nem sikerült megtalálnom a geodobozt. Kicsit üldögéltünk a padon és elmélkedtünk. Farkaslaka a Felső-Nyikó völgyében, a Nyikó mindkét partján, a Gordon-tető aljában települt, a térség legjelentősebb települése.
A Hol volt, hol nem volt egy játékos-absztrakt alkotás, mely az Oltmező úton, a fedett uszoda előtti kis zöldövezetben található. Alkotója Hosszú Zoltán, helyi szobrász és rajztanár. Hosszu Zoltan alkotasa ez a szobor, de meg tobb mint 200 szobra van szetszorva mindenfele.
Az Olt árterületén érdemes a mezei uton kalandozni, a vizenyős réteken rengeteg tavaszi virágot csodálhatsz. Vajon mi lehetett itt? A forrás mellett kápolnára emlékeztető tábla. A kivancsisag vezerelt el ide, es igen is nagyon erdekes volt.
A mikházi ferences templom és kolostor 1673-ban készült, régi galambbúgos nagy- és kiskapuja, a legrégebbi fennmaradt székelykapu volt. A szerkezetileg meggyengült kaput 1912-ben egy vihar ledöntötte, majd vásárlás útján a Néprajzi Múzeumba került.
A falutól délkeletre, a Kis-Homoród és Kósd-patak (Kozd, Koos, Kosdbach) összefolyásától alig több mint 1 km-re keletre. A homoródi iszapvulkánok (helyesen iszapforrások) Homoród (Hameruden) település, a Geréd (Griedenreeg), és a Szenes-tető (Kohlenreeg) között találhatók.
A Csíki-medence s egyben Hargita megye legdélibb települése a Csomádvulkanikus hegytömb lábánál fekvő Tusnádfürdő. A gyönyörű környezetre alegjobb rálátás a Sólyomkőről adódik, innen gyönyörködött Ferenc Józsefcsászár is a környékben, és adott parancsot a leégett üdülőtelep újjáépítésére. Hat bizony en Biblia bacsihoz nem mentem be mert az udvaron elegge nagy nyuzsges volt igy kenytelen voltam az utrol felfedezni a tiszafat, lattam mar ennel nagyobbat is.
Álom-csúcs, románul Varful Somnului.
A Nepomuki Szent János-kápolna a csíksomlyói kegytemplom előtti templomkert bal oldalán áll, a kerítőfalba építve. Nem is tudtam, hogy ez egy rejtekhely. Hiába keresgéltünk a szószék alatt, a ládának (vagy füzetnek) hírét sem láttuk.
A lövétei Nagy Suvadás felett nagyon szép nárciszmező található, és az oldalban kifele, ha a Várhegy felől közelítjük meg, vagy Keményfalváról ha kimegyünk a tetőre, és onnan indulunk a Suvadás fele a kosborban gyönyörködhetünk, meg a szép kilátásban. Bár a mai kincskereső kirándulás útvonala Lövétén vezetett keresztül, a Suvadás nem volt mára betervezve. Lövétén először 1913-ban indult meg a föld.
Magyar honvédek és német katonák sírja a gyimesi római katolikus nagytemplom kertjében, a 12/A jelzésű út mellett.
Meglett vasárnap, az istentisztelet előtt. Zaboláról egy rövid biciklitúrára indultam, és mivel láttam az új rejtést, gondoltam levadászom. A doboz valoszinuleg a fedett reszben talalhato tovabbra is. 1561-ben Imecsfalva néven jelentkezik az oklevelekben, 1567-ben Imechfalva a neve, temploma 1583 előtti.
Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. A legnehezebb a kis szikla megtalálása volt az aljnövényzetben. Többször is voltam itt, de csak később tudtam meg, hogy geoláda is van.
A Fejedelem kertjében, Csíkmadaras nyugati kijáratánál, tőle mintegy 800 méterre, a Hámorfenék területén álló Szent Antal-kápolna 1992-ben épült egy régi kápolna romjaira. A gyergyószárhegyi töltöttkáposzta-fesztiválra igyekeztünk aznap.
A Fekete-ügy völgyében Felsőlemhény felett Felsőlemhényből indulva, a Fekete-ügy patak völgyében felfele gyönyörű erdőben sétálhatsz a patak mentén. A hely a Fekete-ügy és a Papolna-patak összefolyásától kissé feljebb, a Bécsi-bércre vezető erdei út kozelében található. Akkor jartam itt meg mikor kerestuk a sozok osvenyet, ami atvezet Moldovaba, Szalancfurdore.
Nepomuki Szent János szobra - Gyergyószentmiklós, 1750.
Különösen jól esett a hűvös levegő a vízesésnél az itt ritkaságszámba menő kánikulában. Megtalaltuk.
Én is így jártam. Egy delutani seta, majd egy kis kereses, es megvan a lada. Tusnádfürdőről indultunk a Bálványosfürdő felé vezető úton. A torjai Büdös-barlang egész Erdély leghíresebb mofettája.
