Milyen fontos látványosságok és népszerű látnivalók vannak a Réka vára Rika-erdei erődítményrendszer közelében?
510 m-re. A lelőhely legmagasabb pontja az egykor romokkal koronázott 684 m magas Hegyes- vagy Boldi-tető. Miután a megadott koordináták 10 méteres körzetében hiába kerestük, megvizsgálva minden fát, végül a doboz várnál levő fa gyökerei közül került elő. Előző Likaskői felfedezésünkön felbuzdulva nézelődtünk doboz után az Attila váránál, és meg is találtuk azt. A honismereti túrasorozat egyik célpontja volt a Rika-erdei erődítményrendszer, és ekkor találtuk meg a ládát. Attila vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el.
1 km-re. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. A legnehezebb a kis szikla megtalálása volt az aljnövényzetben. Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk.
3 km-re. 1954-1989 között, a Vargyas falu közelében végzett bányászati munkák során, itt-ott elérték a talajvizet. Ez a környéken több tó megjelenéséhez vezetett.
4,2 km-re. 1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek. Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek.
4,2 km-re. Felsőrákosnak középkori gótikus temploma volt, teljesen újjáépítették. A gótikus korból egy keresztelőkút maradt meg.
5 km-re. A Kormos és Vargyas vize egyesülésénél, a Darabonta nevű helyen fakad fel e térség legjelesebb ásványos forrása, a rákosi borviz, melyet gyakran borszéki gyanánt is hordanak szét. Hagyomány szerént azon helyen, hol most e borvíz (savanyúvíz) felbuzog, a hunok bejövetelekor tó volt, mely Csodástó-nak hivatott.
5,2 km-re. Vargyas Erdővidék festett bútorkészítéséről és fafaragásáról híres települése. 1334-ben plébániatemploma volt, a régi templom a falu felső felében állott. Ezt a dobozt nappal, szerintem, lehetetlen megkeresni.
5,2 km-re. Tervezője Tompa József, 1931-ben állították fel. A vargyasi Elesett hősök emlékműve, vagy helybeli név szerint Oroszlános emlékmű, a Fő út és a Temető utca kereszteződésénél található, 50 m-re északra a Polgármesteri Hivataltól.
5,4 km-re. A majdnem teljesen elpusztult toronyvár Erdély legkorábbi kővárai közé tartozik, Attila és Réka várával együtt. Egy érdekes, és értékes rejtekhely, a középkori várak, erődítések sokaságának egy ujabb helyszíne. Kustaly vára a Persány-hegység főgerincének nyergében található, az Oklánd és Vargyas közötti úttól délre emelkedő Heveder hegyese és a Gyepűbükke között.
5,5 km-re. A Heveder hegyese (régebb Heveder-tető, Nagy Völgy bükk teteje, Billő Mező tettője) 900 m távolságra van a Kustaly-vára helyétől, nyugatra. Az oklándi Kishomoród Közbirtokosság két kilátótornyot is állított a község területén, az egyik a Heveder hegyese tetején van, a másik a Bene-hegy csúcsán.
5,6 km-re. Olasztelek határában, közel a felsőrákosi úthoz, egy lapos kőkúp tűnik az arrajáró szemébe. Először azt hittem, le kell másszak a lyukba, de aztán észrevettem a rejteket. Sajnos eseslevi megjegyzését figyelembe véve sem jutottam eredményre. Lehet, hogy csak én nem voltam elég alapos. Mely élénken kiválik a lapos rét füves, zöld színéből.
5,9 km-re. Az olaszteleki Bolond-borvíz a Kormos-patak és az egykori Malom-árok találkozása közelében, attól délkeletre található. Nevét időszakos feltöréseiről kapta, úgymond bolondosan tört elő és tűnt el újra.
6,2 km-re. Hagymás vára valószínűleg egy római őrtorony vagy egy földvár lehetett, mely az itt átvonuló római út, a limes egyik láncszemét képezhette. A hagyomány szerint a hagymás helynév onnan ered, hogy rablók támadtak itt meg egy lányt, akinek a tarisznyájában csak hagymát találtak.
6,6 km-re. A Daniel-kastély az erdővidéki Olasztelek központjában található, reneszánsz stílusú épület, a falu egyik legfontosabb műemléke. A kastély helyén már a 16-dik században állt egy udvarház, mely 1609-ben került a vargyasi Dániel-család birtokába.
6,8 km-re. Olasztelek református templomának késő román és átmeneti stílusban faragott kapuzata van. Miután elemeztem a helyzetet, hogy hol lehet a geodoboz, mert a fáknak nincs üregük, így csak a talajon lehetett a doboz elrejtve. A Kormos-patak völgyében kirándultam, hazafelé Olaszteleken vezetett keresztül az utam. Faragott kövei gótikus átalakításokról vallanak.
Rákosi Tepő Alsórákos 7,7 km-re. Az Olt rakosi szakasza folotti karszt teruleten, az Also-Rakos feloli oldalon talalhato egy piramis alaku meszkoszirt, aminek a neve Rakosi Tepo, 820 m magassaggal.
7,7 km-re. Az 2011-es év fája Romániában, a köpeci 300 éves szilfa. A fát (mi mást ;-)), de a doboz sajnos nem lett meg. A doboz sajnos eltűnt, így cseréltük. A koordinátákat kijavítottam. A győztes fát, a köpeci szilt, a Polgár-Társ Alapítvány nevezte be az Év Fája Európában versenyre.
7,7 km-re. A Kárpát-kanyar hágói a legfontosabb átjárócsoport, amely a Kárpát-medencét a Fekete-tenger térségével összeköti. Jo es tartalmas a leirasod a varrol es kornyekerol, de lenne egy-ket kerdesem is. Utolag meg egy kerdes. A tartalmas leírásnak nem én vagyok a szerzője. A hágókról levezető utak a Barcaságon csomósodnak, hogy innen több átjárón át vezessenek tovább Erdély központi részei felé.
8,1 km-re. A középkori templom helyébe 1564-ben új templomot építenek vagy újítják és bővítik a régit. Barót Erdővidék központja, az 1739-ben született Baróti Szabó Dávid szülővárosa.
8,4 km-re. Homoródújfalu a Hargita-hegység lábainál, a Kis-Homoród völgyének alsó részén, az egykori Szászföld és a Székelyföld határán helyezkedik el. Hargita megye legdélebben fekvő települése. Megvan a doboz.
8,5 km-re. Ma kerestem meg, es mar be is jelentettem. Rájöttem, hogy milyen nyomtatásra gondolsz. Gratulálok a teljesítményhez, tényleg fejlődés, ha már aznap bejelented a megtalálást. Ágostonfalva közelében, a román térképeken Fenes-pataknak nevezett, a régi osztrák térképeken Pétrisiú-ként megjelenő patak fejében levő egyik oldalágban, a Kerék-domb alatt egy mély gödörbe ömlő, 4-5 méter magas, csinos vízesés található.
8,5 km-re. A kút mélysége 3 m, a vízoszlop magassága benne 3 m (1882-es mérés). Homoródújfalutól nyugatra, 1 km távolságra, egy sóskút található.
8,6 km-re. Az oklándi kilátótorony a községközponttól keletre, a Bene-hegy (régebb Beteghegy, majd Bened-hegy) tetején található. A község területére remek kilátást nyújtó faépítményt az oklándi Kishomoród Közbirtokosság állította, az Oklánd és Karácsonyfalva határán levő csúcsra.
8,8 km-re. Az oklándi, jó állapotban levő parókia előtt álló, 1809-ben állított és jól megőrzött székelykapu, Udvarhelyszéken a legrégebbi. 1938-ban cserépfedésűre cserélték ki az eredetileg zsindelyborítású tetejét.
8,9 km-re. A történelmi emléket hordozó Rika-hegység lábánál települt Oklánd unitárius temploma melletti fenyőfák állnak. Ha a fenyők beszélni tudnának, először a10 hársfáról emlékeznének, melyeket a millennium évében ültettek. Megtaláltam a filmes dobozkát. Megvan a geodoboz, Gabor. A "Rejtekhely vadászat Erdélyben" harmadik találkozó, harmadik napján, hosszabb keresgélés után, csapatmunkával megkaptuk ezt a geodobozt is.
8,9 km-re. Mivel ezen a vidéken a szász telepítés a XIII-XIV-dik századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom eredete is. Székelyzsombor eredetileg szász település volt, és temploma is abból a korból való.
9 km-re. A több mint százéves épület mellett egy érdekes pavilon, fedett tornác található. Az oklándi óvoda a polgármesteri hivatal mellett található, Felszegen.
Temető Székelyzsombor 9,1 km-re. Székelyzsombor temetője a falu felett, az evangélikus templom és a parasztvár között domboldalon terül el. Találunk itt néhány százévesnél idősebb sírkövet, feliratuk szóhasználata érdekes, elgondolkoztató, néha megmosolyogtat.
9,2 km-re. 2006-ban, egy fürdőépítő kaláka révén építik először újra, a mai formáját pedig 2019-ben nyerte. 2013-ban, egy magárahagyott pusztulásra ítélt hely. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. Szépen kiépített hely, csak kár, hogy a vandalizmus még ezt az eldugott fürdőt sem kerülte el. A Dungó népi feredő Homoródkarácsonyfalvától délkeletre található, a Sós- és a Csősz-patak (régebb Csüsz-patak) között.
9,2 km-re. A 16-17-dik századi várról okleveles nyom alig maradt. Nagy szükség lenne rá, hogy konzerválják, ha lenne ki áldozzon rá, ellenkező esetben rohamos pusztúlásra van ítélve, és nagy kár lenne érte. Es meg vittem magammal vagy 25 embert. Nagyon ötletes a rejtek. A Kis-Homoród patak két partján fekszik Székelyzsombor, felette magasodik Székelyzsombor vára.
9,3 km-re. Homoródkarácsonyfalvától délkeletre, a Dungó népi feredő közelében, attól keletre, a Csősz patakába ömlő Sós-patakon, két sósmedencét találunk. A Bázis névre keresztelt 50x8 méteres természetes és 10x4 méteres deszkával bélelt úszómedencét helybeliek létesítették.
9,3 km-re. Nem túl magas, de szép kilátás nyílik róla Alsórákosra, az Olt völgyére, és az Alsórákosi-szorosnál a jobb és balparton őrként álló piramis alakú két Töpére. A sziklás alakzat csúcsa az N 46. A Turdolya-szikla közvetlenül az Olt folyó szélén magasodik.
9,3 km-re. Barót északkeleti végében, a Szőlős-oldalon található a Zathureczky-temető, a helység egy régebbi temetője, mely a hatvanas évek elejéig volt használatban. Ide temetkeztek (feltételezhetőleg a 18-dik századtól) a helység nem római katolikus vallású lakói, mivel az akkori vallási viszonyok nem engedték más vallásúak temetését a katolikus temetőben, sőt a falu belterületén sem. kustalyetik, kérlek írd meg az emailcímedet. Figyelem. Egyszer Homorodalmas fele mentemben megalltam, hogy megnezzem ezt az regi temetot is.
9,3 km-re. Ez a domb az erdélyi iszapvulkánok legnagyobb lerakódása, egyedülálló a mésztufával váltakozó rétegezettsége miatt. A feredőtől nyugatra, alig több mint kétszáz méterre, a Sós-patak földrajzi jobb partján található a Dungó-domb.
9,3 km-re. Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej. Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is. E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek.
Réka vára Rika-erdei erődítményrendszer románul - in limba romana: Ruinele cetatii Reka
