I Rákóczi György uralkodása idején a hívek egyötöde református. Szerencsére a harangozónő ráért, így egy szép élményben volt részem. Az egyházi javakat közösen használják, és úgy látszik egy ideig a templomot is.
A pottyandi harangláb országos műemléki védettséget élvez, a harang 1975 óta nem szólal meg reggelente. A Fenyővize-patak völgyében jártam, a Kolos-tető alatti Farkasvész sarkának nevezett oldalon. Már messziről mutatós a kis harangláb, közelről meg csak ámultam- bámultam a különleges szerkezeti megoldásokon.
A Kincsek pataka a Capul Homoraciului és az Osoiul Mare nevű dombok között ered, északnyugat felé folyik, és Páró község előtt felveszi a Muncsel (Muncelul, Lecioru peste totu) nevet.
Református templom Kálnok Kálnok legismertebb személyisége Dr Bedő Albert volt. Miutan a nagy testvert megmasztuk johetett ez a haranglab is. Valóban ott lapult a doboz a leírás szerinti helyén. Megtaláltam a dobozt is.
A Nagy-kő-havas hegységben két fő rétegben áll a kréta-konglomérát, s e közé ékelődve találunk egy több száz méter vastagságú mészkő réteget, mely a tetőgerinc alatt vonul végig és az Írott-kőnél bukkan elő. A Garcsin völgye felől közelítettem meg a Nagy-kő-havas gerincét, a kék kereszt jelzés mentén. Mar van egy lada leteve (kb egy eve), "a masik" Nagy-Ko farkanal egy szikla kozeleben. A kövek írásos részét alolról lehet megcsodálni, tehát a Nagykőhavas csúcs fele vezető ösvényen mielőtt kiérnénk platóra, balra kell térni.
A zuhatag a Szarvas-tetőtől délre található, a Tigáj-völgyében (régebbi térképeken Szarvas-völgy), közvetlenül az út mellett. A Tigáj-vízeséshez Felsőkomána faluból kelet felé indulva érhetünk el, a Komána völgyében a patak melletti erdőutat követve.
Környékünk tele van titokzatos régi létesítmények nyomaival, egyesekről többet, másokról kevesebbet lehet tudni. A nyár és kora ősz folyamán több alkalommal is jártam erre. A nádasszéki borvíztől indultunk, jó kis erdei séta volt, mire kiértünk a tetőre. Azok számára, akik szeretnék követni-keresni az Ördögárok folytatását, itt egy kis segítség.
A Csíkszentkirály felől Büdösfürdő felé tartó, 123D jelzésű megyei út jobb oldalán egy igényesen kialakított piknikezőhely található. Fedett asztalokkal és padokkal, mindegyik mellett grillező, katonás sorrendben.
A régi parcella szélén álló vadlesből körülnéztünk - hazafele megmértük a mackó nyomán, hogy hányas csizmát visel. Megtaláltam a dobozt. A tetőn a valamikori krumplikísérleti állomás nyomai most is láthatók.
A Csomád-Büdös-hegység legismertebb mésztufa lerakodásai a Csomád déli lejtőin, Rakottyás-patak, Bugyogó-borvíz és Tó-patak völgyében alakultak ki, ahol kis szurdokvölgyek képződtek.
Kézdiszárazpataktól 4,5 km távolságra Katrosa irányában, a Kászon vízébe ömlő Várpatak fölött található Váréle nevezetű helyen pihennek Cece várának romjai. Toronyirányt közelítettük meg és így az utolsó métereken egy kicsit mászni kellett, visszafele viszont már megtaláltuk az ösvényt. Valóban, csak nem előre, hanem vissza. Meli és az egér után.
Nem volt nehéz, hála az információnak. Megtaláltuk.
Leány-vár Bereck A bereckiek úgy tartják, hogy hétszer kell megkerülni, de térden, a várat, és akkor lehet hallani a pincéből a zenét. Megtaláltuk a geodobozt. Az Ojtuz fele tarto muut jobb oldalan, a Leanyvar arka es a Kicsi Csura patakok kozott, 711 m magas kopasz hegyen emelkedik az a varteto amit a helybeliek Leanyvarnak neveznek.
Na, ezen a rejtekhelyen sem sikerült megtalálnom a dobozt. Na, egy kalap alatt ezt is elintéztük, s helyretettük a kalap alá mármint a dobozt.
Erődtemplom Mirkvásár Mirkvásár templomáról az azt körülvevő várfalon feltüntetett két évszám ad biztos eligazítást: 1517 és 1541. Ekkor erősítik a templomot a négyszög bástyáira támaszkodó falakkal.
A zsögödi várnak is nevezett egykori erődítmény az Olt jobb partja fölé emelkedő Kis-Vár dombján volt. Már régóta szerettük volna meglátogatni ezt a helyet, most örülünk, hogy doboz is került ide. Szervízelés idejére kaptam egy cserebringát, amolyan városi bevásárlásra valót, gondoltam ne teljen az idő hiába, felkeresek egy-két rejtekhelyet.
A helyi hagyomány szerint itt egy magas őrtorony állt, s ha jelezni kellett Bálványosvár és Torjavára között, akkor fel kellett mászni a magas őrtorony tetejére. Útban a Szent Anna tóhoz, tettünk egy kis kitérőt. Miután eltöltöttük az időt a Pokolvölgy bejárásával, kevés időnk maradt már sötétedésig.
A régi templom már nem létezik, helyébe 1875-ben új templomot építenek. A falu a templom védőszentjéről, Szent Márkról kaphatta nevét.
Oltszem Sepsiszentgyörgytől északra fekszik, itt található Mikó Miklós gróf 1827-ben épült vadászkastélya. Egy nap alatt harom dobozt megtalaln. Tényleg a szikla szíve mögött van. és megláttam a szikla szívét.
Alkotója Hosszú Zoltán, helyi szobrász és rajztanár. Hosszu Zoltan alkotasa ez a szobor, de meg tobb mint 200 szobra van szetszorva mindenfele. A Hol volt, hol nem volt egy játékos-absztrakt alkotás, mely az Oltmező úton, a fedett uszoda előtti kis zöldövezetben található.
Az 2011-es év fája Romániában, a köpeci 300 éves szilfa. A fát (mi mást ;-)), de a doboz sajnos nem lett meg. A doboz sajnos eltűnt, így cseréltük. A koordinátákat kijavítottam.
A legnehezebb a kis szikla megtalálása volt az aljnövényzetben. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk.
Árapatak gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkező falu. Többségében romák lakják.
