Nagyon szép az egész völgy. Igen, még pluszban is tettem rá néhány apróbb követ az útról. Amint megérkeztem, a híres női megérzést követve kinéztem magamnak egy csonkot. A Xántusz-kápolna Fitód és Hosszúaszó települések középútján, a fenyves erdő szélén áll, a Hosszúaszó-patak völgyében.
A városnévtáblán kivül két kopjafás építmény is található itt. Székelyudvarhely déli bejárata a Csicser és a Mondó-hegy között, a Nagy-Küküllő völgyében található.
Az emeleten könyvtár és fegyvertár volt, a levéltár a világháború pusztításának esett áldozatul. "Kászonimpér a legrégebbi település a medencében, először az 1332-es pápai tizedjegyzékben említik. Balási József csíkszéki főkirálybíró 1833-ban, későbarokk stílusban épült udvarháza műemléképületként szerepel Hargita megye műemlékeinek jegyzékében.
Világháborús emlékmű Lövéte A Kis-Homoród völgyében fekvő Lövétén, a község központjában, az úgynevezett középszegi malom háta mögött. Ha jól értettem akkor a helyszínen két emlékmű van, egymáshoz közel, a milleniumi és a világháborús emlékmű. Valóban nem használtam megfelelően a rejtek és rejtekhely fogalmakat. Paplázáról leereszkedve, megálltunk a két emlékműnél.
Erősd község előtt, az Olt és a Várpatak által körülölelt Csókás nevű hegycsúcson a hagyomány egy várat helyez el. A várplatói panoráma valami csoda. Egy jó séta után értünk fel a fennsíkra, jó ideig nem is ott kerestük ahol kellett volna, de aztán elékerült. Kellemes kis seta, szep kilatas, nagy fu.
Csíkrákosi Pogányvár A kék kereszt jelzés eléggé hiányos, a több fele ágazó erdei utak megtévesztőek, de a gps koordináták birtokában nem lehet eltévedni. A múlt vasárnap elindultunk nem kincs-, hanem romvadászatra. A Rákosi-Hargita lábánál alussza évszázados álmát a Pogányvár, 1273 méter magasságban egy vulkáni mellékkráter tetején. A csíkrákosi Pogányvár romjai Csíkszeredától északra, Csíkrákos község nyugati határában, a Vár-patak és a Súgó-patak által közrefogott 1274 m magas sziklacsúcson állnak.
Székely Lehel ajándéka Csíkszentkirály Csíkszentkirály déli kijáratánál, mielőtt elérnénk a temetőhöz, az út túlsó felén, a mezőgazdasági gépeket forgalmazó Agromek vállalat kerítésénél, egy régi szekeret láthatunk. Érdekes lenne ismerni a szekér történetét.
A Dungó népi feredő Homoródkarácsonyfalvától délkeletre található, a Sós- és a Csősz-patak (régebb Csüsz-patak) között. Szépen kiépített hely, csak kár, hogy a vandalizmus még ezt az eldugott fürdőt sem kerülte el. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. A Rejtekhely vadászat Erdélyben harmadik találkozó, harmadik napján, csapatmunával ezt is megtaláltuk.
Demeter-ház Brassó Honfoglalási emlékmű Csernáton Ez is egy majdnem eltéveszthetetlen rejtekhely, mert csak a vak kereső nem találhatja meg.
Az udvarhelyi síugrósánc Szejkefürdővel szemben, a főút túlsó oldalán található, a Székelylengyelfalva felé vezető út baloldalán.
Firtos kútja Római őrhely a Kápolna-dombon, Oroszhegy közelében, amit a néphit Szent Lászlótól származtat és kápolnának néz. Érdekes, hogy ez a hely az 1941-es osztrák katonai felmérés térképén Nyáros mocsár helynévvel szerepel.
Vulkáni kőzetek, kevés törmelékanyag alkotja, felgyüremlett magmatikus kőzettömeg. A Kőd-vonulat kakukkfióka a Csíki-havasok kristályos palából, mészkőből, dolomitból, de főleg kárpáti flis homokkőöszletből felépült tömegéhez képest.
A Csíkszeredához tartozó Zsögödben két felújításra, javításra szoruló fahíd is van, az egyik az Olt-folyó felett, a másik a Fitód-patakon. A kettő közül az Olt-híd érdekesebb, hiszen itt még a teljes hídszerkezet fából van - érdemes most megnézni, alulról is, mert a jövőben betonszerkezetűre tervezik átépíteni.
Pont akkor kezdett neki esni, mikor kiszálltunk a kocsiból, hogy aztán vagy egy bő órát essen. Aznap a Fenyves-patak völgyében rejtettem geodobozokat, kora reggel a vashámor rég eltűnt rejtését telepítettem újra.
1954-1989 között, a Vargyas falu közelében végzett bányászati munkák során, itt-ott elérték a talajvizet. Ez a környéken több tó megjelenéséhez vezetett.
Kerültük lentről, patak. Eléggé szomorkás időben indultam a rejtekhely keresésére. A múlt század közepén még elég magasan álló romokból egy középkori templom maradványait azonosították, amelyeket Orbán Balázs ismertet: 8 lépés hosszú és ugyanilyen széles poligon záródású szentély, 17 lépés hosszu és 11 lépés széles hajó.
Csíkszentmihály római-katolikus templomának magas, karcsú tornya mai formáját a XVIII-dik század elején nyerte, amikor magasították. Aznap a Kolos-tetőn jártam, túra után hazafelé, kitértem megkeresni az itt elrejtett geodobozt. Ez az egyik legszebb templom a környéken, legalábbis az én véleményem szerint. Ez a rejtekhely nem jelenik meg a megtalált rejtekhelyek között, és a göröcsfalvi rejtekhely sem.
Bírja a szállítást, még dugaszolatlan palackokban sem veszti el a szénsavtartalmát. A hosszúaszói borvíz egy bikarbonátokban gazdag ásványvíz, bor mellé is fel lehet szolgálni.
Bereck ezúttal sem tudta megszerettetni magát velem. Ott voltunk a rejtésnél.
A fürdő épületét 1971-ben újjáépítették, faragott oszlopos előteret képeztek ki. A bogáti kápolna alatt több borvízforrás fakad, egyik forrás vizét az 1938-ban közadakozásból épített melegített borvízfürdő hasznosította.
A Kalaposkő-sziklát keresve, egy adott pillanatban a Sólyomkő tetejére értem. Bár a kis tetőről nem a legjobb a kilátás, a környéken érdekes sziklaalakzatokat fedezhetünk fel, ezért érdemes ide kikapaszkodni. Újabb mászás után túránk legmagasabb pontjára értünk.
A város másik, Szentháromság plébániatemplomától távol esik, az új, nyugati tömbháznegyed tette szükségessé egy új templom építését. A kézdivásárhelyi Boldog Özséb plébániatemplom 1986-ban épült, a tornyot 2003-ban építették.
Ha Kozepajtarol Sepsikorospatakra akarunk jutni ,akkor a legkonnyebben ezt a Vadas hagon tehetjuk meg. Ha nem lenne fénykép, lehet Gábor el se hinné, pont ide akartunk rejteni. Egy unitariusi talalkozo alkalmabol mar letezett egy lada itt, de most mar nincs. Megtaláltam a dobozt.
Csíkbánkfalva Csíkszeredától 17 km-re fekszik, megközelíthető Csíkszereda felől előbb a 12-es országúton, a Nagymezőn át, majd ebből a balra elágazó 123C megyei úton. Orom, hogy jo allapotban talaltuk. Hát, nekem úgy tűnik, ez a láda is Kőmíves Kelemenné sorsára jutott (akárcsak az apoldi). Pedig az egész falrészt összekutattam.
1426-ban, amikor Zsigmond király szabadalmakat ad a Bereckre települőknek, szászok telepednek ide is és alapítják Szászfalut. Most már tudni fogjuk hol végződik Szászfalu, és hol kezdődik Sárfalva. A dobozt siklóbőrbe bújt szellem őrizte a lemenő nap fényében sütkérezve. Ott voltunk a rejtésnél.
Négy magyar honvéd sírja felett felállított emlékkereszt. Az Áldomás-pataka aljában, az út mentén, Antal Péter földjén.
Cece vára Kézdiszárazpataktól 4,5 km távolságra Katrosa irányában, a Kászon vízébe ömlő Várpatak fölött található Váréle nevezetű helyen pihennek Cece várának romjai. Toronyirányt közelítettük meg és így az utolsó métereken egy kicsit mászni kellett, visszafele viszont már megtaláltuk az ösvényt. Ejnye-bejnye. Meli és az egér után.
Jártó Gábor ládája Fertő-nyereg Jártó Gábor ládája a Fertő-nyeregben. Tenyleg mester vagy. A Madarasi Hargita közelében levő Nyerges-kősziklán található via ferratát készültünk megmászni, már ki tudja hányadik alkalommal.
Erdély egyik legkedveltebb üdülőtelepének, Tusnádfürdőnek a felső sétányán avatták fel a kis magyar világban, az 1940-es évek első felében, de ekkor turul még nem volt rajta. Nem sikerült a dobozt megtalálnom.
A kézdivásárhelyi múzeum épülete 1857-ben épült, sokáig a városháza működött benne. Itt kapott helyet a Céhtörténeti Múzeum, mely 2012-ben vette fel egykori alapítója, Incze László nevét.
Könnyen meglett a kivágott nyárfa csonkja, és a doboz is. Korben a lefeszegetett reztablakkal, nem is gondoltam hogy ilyen friss lehet. Utban a repuloter fele megkerestem ezt a dobozkat is. 1849 július 31-én itt állt fel Bem József főserege, a segesvári csata délelőtt 11-kor indult magyar ágyúzással.
A várat Feketehalomról indulva a kék pont, kék vonal, kék háromszög jelzésen közelítettük meg, csak egyszer tévesztve útvonalat. Egy ujra nagyszeru rejtes egy megerdekesebb varnal, ahol mar sokszor jartam, de akkor meg nem kerestem a ladakat, amig a csapat a Kotla gerincet jarta. A Barcaság nyugati szélén, Feketehalomtól nyugatra, az 1294 m magas Kotla-hegy tetején találjuk az egykor Schwarzenbergnek nevezett vár romjait.
Jézus kútja Székelyvarság Többedmagammal bejártuk a vízesést és környékét. Nagyon szep a hely, finom a forrasviz, erdemes megallni egy szusszanasra.
Izvoras-vízesések 
