Csíkmadarastól nyugatra, a Vasér- vagy Bánya-patakában tör fel a Küpüs-borvíz. A régi higanybányák közelében feltörő, gyógyhatású forrás mellett egy 4 x 2 m-es kideszkázott medencével ellátott népi feredőt építettek, mely Küpüs-borvízfürdő néven ismert.
Fenyő-tető Csíkszentgyörgy A Fenyő-tető Csíkszentgyörgy nyugat szélében, Jenőfalva nevű falurészben található, az Áj-patakoktól északra. Legnagyobb magassága 901 m, részben erdővel borított domboldal.
Katolikus templom Petőfalva A falu helyén már a 12-dik században volt település, melynek temetőjét feltárták - Írott forrásban először 1567-ben említik Peteofalva néven. Egykori lakói a zabolai Mikes család jobbágyai voltak, akik 1848-ban szabadultak fel - kápolnája 18-dik századi lehet, korábban temploma nem volt. A rejteket megtaláltam.
Születése körülbelül 6,5 millió évre tehető, a Görgényi hegyek vulkanikus kitöréseinek eredményeként. Érdekes a vulkáni kúp maradványait fentről szemlélni. Az Újfalvi bányában kitermelt kő vulkanikus eredetű andezit, amely piroxént és hornblendát tartalmaz.
Az Ördögútja székelyföldi töltésvonulat Rákos-Homoród pataktól Szén-Homoród patakon át terjedő szakasza. Rákos-Homoród - Nagykert kaszáló - Szén-Homoród - Borzlik-oldala - Bükkmocsár-árok - Cserés-kert.
Kóstelek határában Miután megtaláltam a Rupert Mayer emlékhelynél elrejtett geodobozt, elindultam az emlékmű mögötti szekérúton, a gps által jelzett irányba. Első írásos említése az 1771-ből származik, a falu első telepesei a siculicidium idején, az embernyúzó katonai szolgálat és bírói ítéletek elől elbujdosó székelyek és a Moldva felől érkező görög katolikus román szökevények, szegénylegények, havasi betyárok, akik ezen eldugott havasi rengetegben keresnek menedéket.
Kapuzáb Fehéregyháza Állítólag Petőfi a fehéregyházi kapuzáb mellől nézte a csatát, az ötvenes években az Ispánkuthoz került, majd a Sárpatak hídja mellé. A kapuzáb a falu végét jelezte a székely falvakban.
Katolikus templom Zetelaka Hatalmas nagy ez a templom, érdemes lenne be is menni, de sajnos most ez nem jött össze. Orulok, hogy vegre valaki megtalalta ezt a ladat. Hazafele ejtettem utba Fenyőkutról jövet. A római katolikus templom előtt áll az emlékkereszt, rajta felirat: Pro memoria hic aedificatarum ecclaesiarum 1092-1914.
Madicsafürdőn megnéztük az elhanyagolt állapotban levő fürdőmedencét, valamint a két foglalt borvízforrást. Na-ná, hogy ott voltam. Ott voltunk a rejtésnél, és finom borvizet is ittunk. A szebb napokat is megélt Madicsa-fürdő helyi, kis fürdőtelep, Csíkkarcfalvától 4 km-re nyugatra, az Északi Hargita keleti oldalán.
A parajdi faszerkezet helyét illetően egy erős tippem van. Rég jártam arra, akkor még csak a gátként szolgáló farönk volt ott.
A Keleti-Kárpátok középső részének egyik jelentős barlangja, aSugó-barlang, a Gyergyói-havasok Siposkő nevű hegytömbjének a délilábánál található. Még augusztusban találtuk meg ezt a ládát. Egy gyerekori emlekeimbol felidezett zsombolyt kerestunk, amit Vaslab korul veltunk megtalalni. Gyergyószentmiklósról indultunk neki, egy borús napon, a barlang felfedezésének.
Bardóc községközpontot csak egy néhányszáz méteres szakasz választja el Erdőfülétől, a helybeliek ezt Ésfalunak hívják. A 80-as években itt egy üzletközpont és orvosi rendelő épült.
A Csíkszentkirály felől Büdösfürdő felé tartó, 123D jelzésű megyei út jobb oldalán egy igényesen kialakított piknikezőhely található. Fedett asztalokkal és padokkal, mindegyik mellett grillező, katonás sorrendben.
A Vargyas-szoros keleti oldalának látnivalói, így a Csudáló-kő teteje is, a javarészt erdőben vezető, piros ponttal jelzett, Farkas csapás (ösvény) mentén érhetők el. Sokkal inkább az odautazás a körülményes. Nagyon szép a kilátás a fa közelében levő Kőcsűr ösvényének Kilátójáról. Három csajjal mentünk fel a Farkas ösvényen, a Széchenyi szirttől másztunk fel az oldalon.
Szép kis félreeső hely. Az oldal tényleg meredek, érdemes a lábad alá nézni.
Csűrszínház Mikháza Egykori városháza Segesvár A jelenlegi Segesvár szálloda épülete, mely az Iskola utca 4-6 szám alatt található, a XX-dik század első felében városháza volt. Itt lakott Binder György Pál, püspök 1843-1867 között.
Ide is addig készültem rejteni, hogy ismét megelőztek. A Kis-Bagolykőnél nincs elrejtett geodoboz. Dobozkat sajnos nem talaltunk, de karpotlasul rengeteg afonyat szedtunk es ettunk. Bár a Madarasi Hargita üdülőhely széléről, a Vargyas fejéből látszik ez a szikla, a Kis-Bagolykőnek nevezett sziklát kevesen ismerik.
Lisznyó a Székelyföld déli részén, a Bodzafordulói hegység egyik völgytorkolatában, a Háromszéki medence keleti peremén található. Ma székely zászló van a zászlórúdon. Kisse szukos helyen van, nehezen sikerult kiszedni. Elindultunk mi is egy kis setara.
A Csíkszereda - Székelyudvarhely közötti országút északi oldalában, nagyon közel ahhoz a kanyarhoz, ahol a Gyepü-patak átfolyik az országút alatt, egy felhagyott bányaüreg található. Persze hogy lampa nelkul mentem, vegul a fenykepezogep vakujat fokuszalni segito voros fenyforrasnal tapogatoztam vegig a tarnat egy regi I. Jó 40 éve nézem ezt az üreget. Institutul de Prospectiuni si Explorari Geologice.
Ereszteveny felett magasodik a Pincetető, az Óriáspincetetőn felépített térplasztika. Egy kis munka utáni, esti keresgélés. Kivettük a bigyót belőle, igyekszünk minél hamarabb máshova helyezni. Szerintunk ez a hely megerdemli a dobozkat.
A Szent Miklós-templomtól kapta nevét a domb is, amelyen emelkedik. A XIV-dik század elején Altorjának és Feltorjának két külön plébániatemploma van.
Forozsa-tó - Ágas község. A rejtekhelyet legkönnyebben a Foroja-patak mentén lehet megközelíteni.
Református templom Réty A geodobozt nagyon könnyű volt megtalálni. Megtaláltam a dobozt. Kellemes nyarias idoben kerestuk fel a regeszeti asatasairol hires Dobolyka teton allo templomot. Réty református templomát az évszázadok során kétszer ujították fel, először a 16-dik században, majd a 19-dik század második felében.
Érdekes, hogy ez a hely az 1941-es osztrák katonai felmérés térképén Nyáros mocsár helynévvel szerepel. Római őrhely a Kápolna-dombon, Oroszhegy közelében, amit a néphit Szent Lászlótól származtat és kápolnának néz.
A bogáti kápolna alatt több borvízforrás fakad, egyik forrás vizét az 1938-ban közadakozásból épített melegített borvízfürdő hasznosította. A fürdő épületét 1971-ben újjáépítették, faragott oszlopos előteret képeztek ki.
Unitárius templom Kilyén Töredékesen megmaradt a szentségfülke is, az 1497-es évi dátumával. A templom a XV-dik században gótikus formát kap, szentélye ma is őrzi gótikus jellegzetességeit.
Rakottyás-tető Nemere-hegység Havasi tanyavilágban járunk itt. Pásztorszállások, nyári erdei szállásokkal váltakozva, csángó világ ez. Ezt a ládát már akkor kinéztem, amikor a Nagy-Sándor-ra készültünk.
A legújabb kutatások alapján ezt a várat azzal a várrommal azonosítják, amely Bodzaforduló völgyében, a Tatárhágó útvonalán fekszik, körülbelül 30 km-re Keresztvár falutól. 1211-ben a Barcaságba telepített német lovagrend annak délkeleti részén erős várat épít.
A legenda szerint hajdan, az e helyen álló tornácos háznál cserélt lovakat és pihent meg Bem József lengyel származású honvéd altábornagy és vezérkara, 1849 július 30-án. Velük volt Petőfi Sándor is, a nemzet nagy költője.
A Szörcse falu melletti, Feketeügy holtágán kialakított tórendszer jobb sorsot érdemelne. Ha mar volt Imecsfalva, lehetett Szorcse is. A virágzó kaszáló és a madarak kárpótolnak viszont, ha nem szeretsz halászni.
Kőcsonka Balaskó vára Valószinüleg a Jenőfalván lakott ily nevü primor családnak lehetett itten vára, melyet azonban most nyomtalanul eltörölt az idő hatalma. Orbán Balázs így ír Balaskó váráról, A Székelyföld leírása című művében: Szentmihálytól a Köd szép fenyvesei között vezet az ut Szenttamásra, ennek közelében egy dombocskát Balaskó várának neveznek.
Az Olt folyó Ágostonfalva és Alsórákos közötti 10 km hosszú, kiszélesedett szorosában csak kisebb barlangokat hagyott meg az erozió. Alsórákos felfedezésére kerékpárral indultam, Kirulyfürdő, Erdőfüle, Székelyszáldobos, Felsőrákos, Ágostonfalva utvonalon. Mar majdnem sotetben botorkaltunk lefele az Urmosi Toperol.
A Biális-kúria Csíkszentmihály faluban található, a 254 A szám alatt - a 19-dik század elején, az 1800-as években épült. Az épület szerepel a Hargita megyei történelmi műemlékek jegyzékében, HR-II-m-B-12877.
Katolikus templom Csíkszenttamás Az új templomba átmentik a fejedelmien szép Madonnát is, ami a XV-dik század derekán készült. 1748-tól tervezik az új csíkszenttamási templom építését, amely a régi romjainak felhasználásával el is készül 1777-1776 között.
Gyimes vidékének megközelítése a Gyimesi hágó, régi nevén Tekerőhágó, irányából történik. Ennek is az elso megtalaloi voltunk. Szabadnap lévén kész zsibvásár volt a házikó körül, és rengeteg szemét. Köszönöm a tájékoztatást az eltűnt geodobozról, igyekszem pótolni.
Bükk feje Csíkmindszent Csíkmindszent felől a Hosszúaszóba vezető út közepén, a Bükk feje gerincén állva, nem tudtuk eldönteni, hogy mit mihez tódtak. Kerékpárral indultam egy kis rejtéssel is egybekötött dobozkeresésre. Kiértünk a Bükk fejére és megálltunk a keresztfánál.
Temploma a XV-dik században épült. Többször átépítették, de megmaradt csúcsíves ajtókerete, a szentély két ablaka és sokszögzáródása.
Bár itt a sírok már gondozatlanok, és az egész temetőt felveti a növényzet, talán épp ezért is, érdemes felkeresni. Kisbacon temetőjével átellenben, egy dombon található a falu régi temetője.
Miután meglett a doboz, bementünk a mesebeli kis templomba. Pár méterrel odébb vezetett a "kütyü". Ez is megvan, de ennek is zárva az udvara. Sepsiszentgyörgytől észak-keletre, a Szépmező északi részén, az Olt bal parti teraszán fekszik Gidófalva.
