A Fekete-ügy völgyében Felsőlemhény felett Felsőlemhényből indulva, a Fekete-ügy patak völgyében felfele gyönyörű erdőben sétálhatsz a patak mentén. A hely a Fekete-ügy és a Papolna-patak összefolyásától kissé feljebb, a Bécsi-bércre vezető erdei út kozelében található. Akkor jartam itt meg mikor kerestuk a sozok osvenyet, ami atvezet Moldovaba, Szalancfurdore.
A Benes rétláp területét borvízforrások táplálják, több helyen okkerlerakódások figyelhetők meg. Szép hely. Meglett, azt a fűzfán fütyülőjét. A geodobozkát könnyen megtaláltuk.
Tervezője Tompa József, 1931-ben állították fel. A vargyasi Elesett hősök emlékműve, vagy helybeli név szerint Oroszlános emlékmű, a Fő út és a Temető utca kereszteződésénél található, 50 m-re északra a Polgármesteri Hivataltól.
Hidegség a Gyimesek második legrégebbi települése a Gyimesi-szorosnál létrejött Sáncpataka után. Amikor a tatárveszély megszűnt, elkezdődött a Gyimesek gyors benépesedése, a Tatrosba ömlő patakok völgye is mind beépült.
Mióta utoljára voltam itt, eléggé megfutotta a belépő ára, egy kicsit hozzávettek. Végigtapogattuk a rejtek-hintát, de semmi sehol. Ott voltam a rejtesnel. Románia negyedik bölényrezervátumát hozták létre a Brassó megyei Bodzavámon.
Dofteana-szurdok Doftána A Dofteana-szurdok a Nemere egyik legszebb szorosa, a 1,5 km hosszú szurdokban több, kis vízesés található. A legszebb részén a patak völgye teljesen összeszűkül, egy vízesés előtti sziklatömb a patak fölé nyúlik ki. Ez a rejtekhely egy élmény, a visszahajló kő, a kis vízesések és a nagy erdő adják a hangulatot.
Az Ördöglik sziklafal egy igazi rejtett hely, Csíkszereda közelében ez a legközelebbi hely, ahol a kezdő sziklamászók gyakorolhatnak. Jó szolgálatot tett a segédpont, hanem légvonalban mentünk volna. Egyik szemem sír a másik örvend. Én is itt ismerkedtem először a kötéltechnikával, pontosabban ereszkedtem egyet, egy nyolcas segítségével.
Csíkszentmihály faluban, a 315 szám alatt áll Balogh Anna egykori kocsmája, jelenleg faszerkezetű lakóház. Az 1889-ben épült ház szerepel a Hargita megye történelmi műemlékeinek listájában, HR-II-m-B-12878.
Márton Áron szobor Kovászna Lisznyó egykori, frissen felújított tanácsépületének pincéjében egyedi gyűjteményt mutatnak be, ez a környék egyetlen mérlegmúzeuma. Van itt több mázsa mérésére alkalmas régi hídmérleg, tányéros és tolókaros konyhai mérleg, patika és levélmérleg, illetve olyan is ami bőrök mérésére szolgál.
A Tusnádon született Imets Fülöp Jákó (1837-1912) kanonok, főesperes, tanár, gimnáziumi igazgató, valamint művelődés- és oktatásszervező tudós pap volt.
Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek. 1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek.
A Kósna-domb az első világháborúban fontos harcok helyszíne volt, a harcászati térképeken 789-es szintnek is nevezték. Aknavásártól készültem nekiindulni a Kósa-domb felé, a piros kereszt jelzésen. A csúcs alatti széles dombteraszon, az erdő szélén, egy 1922-ből származó régi emlékművet, egy egyszerű kőkeresztet találunk.
Hagymás vára Oklánd Hagymás vára valószínűleg egy római őrtorony vagy egy földvár lehetett, mely az itt átvonuló római út, a limes egyik láncszemét képezhette. A hagyomány szerint a hagymás helynév onnan ered, hogy rablók támadtak itt meg egy lányt, akinek a tarisznyájában csak hagymát találtak.
A Kászoni medencébe érve a legelső település Kászonújfalu. A temetőt már az útról megpillantottuk. A megtalálást segítő információt figyelembe véve, és a gps-t követve, a székelykaputól egyenesen előre jöttem. Ide is kitértünk hazafele.
A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt, a Hidegség völgyéhez tartozó Bándpatakán található templomot 1927-ben építették - 2001-ben kibővítették, majd 2004-ben egy új toronnyal toldják meg. Már sötétedés után érkeztem a helyszínre. Azért az utóbbi időben szerencsére leaszfaltoztak egy-két utcát, itt a Gyimesekben, mert hajdanában, ilyenkor nagyon meg volt olvadva.
Érdemes jól megnézni a rejtek fényképét is. A vizeses mostmar majdnem csonta van fagyva, mindenhol jeg kandikal. Csapatmunkával könnyű volt. A vulkáni kitörések idején a Madarasi Hargita oldalában létrejött kisebb lejtésű plató a csúcs alatti 100-150 méternyi területnek lépcsőzetes külsőt kölcsönöz.
Csíkszereda régi központjában, a jelenlegi városháza és a Mikó vár között áll az évszázados szilfa. A méltóságteljes fa koránál fogva sokat mesélhet a környezetéről, hiszen a legtöbb épületnél idősebb.
Csíkmindszent Csíkszeredától 8 km-re fekszik a 123B megyei út mentén, a Nagyrét-patak (vagy Mindszent-patak) völgyében. A templom nagyon szép, a rejtek érdekes. Megtaláltam a dobozt. Ez is meglett ma délután, köszi a rejtést.
Egy német katona sírja - Bálványos-pataka, 12/a főúttól körülbelül 4,5 km. A front elvonulása után a hegyekben lemaradt és nyugat felé menekülő német katonát orosz katonák lőtték le a patak partján.
Óvóhelyek és harckocsiakadályok Szentegyháza Az erődvonal kiépítésén kis létszámú zsidó és politikai munkaszolgálatos dolgozott, harcok végül nem zajlottak a helyszínen. A szentegyházi zászlóaljtámpont 1943-ban épült, a csíki medence fele tartó, Tolvajos-tetői út biztosítására, egy esetleges délnyugat irányú támadás kivédésére.
Délen Tusnádfürdőt a Komlósárok határolja, melynek baloldalán fakad a Komlósároki borvíz. Így jártam, ez a doboz miatt lemardtam a borkóstolóról. A Szent Anna-tó-tól visszajövet úgy döntöttünk, hogy megállunk és szétnézünk Tusnádfürdőn is. A nyelvem is logott egy ilyen maratoni vadaszat utan.
A legnehezebb a kis szikla megtalálása volt az aljnövényzetben. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk.
A Mozsár-patakán felül, Fürészmezőtől egy jó órai távolságra a Garcsin völgye kiszélesedik, partjain egy havasi községnek fekhelyül kinálkozó, szép térség terül el, buja tenyészetű bekeritett kaszálókkal. A drájvinos Nagy-kő-túrából hazafele tartva, bár nagyon siettem, nem hagyhattam ki a Garcsin-mező szűz geodobozát.
Innen nagyon jó kilátás nyilik egyrészt a Hargita vonulataira, valamint a csíki medencére, és a falvakra. Miután a Fertő-nyeregben sikertelenül kerestük az ott elrejtett geodobozt, elindultunk a Disznó-hegyre. A Fertő-nyeregtől a Fertő-tető felé érdemes kitérni a Disznó-hegyre, vagy ahogy még a térképen szerepel a Disznórió.
világháborús katona sírja a görög-keleti temetőben, melyet még nem jelöl emlékkereszt. Ötven, név szerint ismert I.
Megkerestük a Nagy Laji dombját, meglett a sárga emberke is, az összes sziklarajzzal együtt, és persze a doboz is. Nem is tudtam, hogy ilyen komoly sziklarajzok vannak itthon nálunk. Észrevettük az új rejtéseket és úgy döntöttünk ezt nem hagyhatjuk ki. Nagy Laji dombja közismert helynév a csíkszeredaiak számára.
Az Uzonkafürdőre vezető kövezett út a Mikóújfaluból Barótra vezető útból ágazik el, az Uzonkai-hágó után, és az Uzonka-patakot követi. Már az Alsó-Sólyomkõrõl nézegettük a láthatáron a Nagy-Murgó kerek hegyét. Hárman voltunk a feleségemmel meg a fiammal. EKE nőnapi túrán kerestük meg ezt a dobozt.
Kézdicsomortántól észak irányában a Csuklyán tetőn, az Aszalvány és a Várpatak között találjuk Csomortáni Péter várát. Első alkalommal Kisgyörgy Zoltán Háromszéki Vártúra-kalauz könyvében leírtak alapján kerestem Csomortáni Péter várának romjait. Itt jártunk egy nagy csapattal, összekeresgéltük a rejtek környéket, és először hihetetlennek tűnt hogy a rejtekfa két év alatt ennyire körbenőtte az odúba tuszkolt követ.
Lakói a középkorban tiszta katolikusok, a reformáció után pedig reformátusok, a XVIII-dik században református anyaegyház, és azóta is csak református egyháza van, templommal.
Mindent elhiszek a meséből, kivéve azt a részt, hogy dobozt találtatok. Ugy kezdodik eccet bot hol nem vot, s ugy vegzodik aki nem hiszi jarjon utana, s kozbul van ez a templom meg a diohej amiben a Feketeugyon leereszkedunk persze csakis dobozkereses celjabol. Mint a meseben. Lakói egykor híres solymászok voltak.
A helyi hagyomány szerint itt egy magas őrtorony állt, s ha jelezni kellett Bálványosvár és Torjavára között, akkor fel kellett mászni a magas őrtorony tetejére. Útban a Szent Anna tóhoz, tettünk egy kis kitérőt. Miután eltöltöttük az időt a Pokolvölgy bejárásával, kevés időnk maradt már sötétedésig.
A Benedek Elekről elnevezett, Székelyföld természeti ritkaságának számító, borvizes barlangok Kisbacon határában, a Fenyős-patak baloldali ágának, az Érces-patak völgyében találhatók.
Az erdovidekiek altal szervezett honismereti turan rejtettuk el a ladat. Közvetlenül a Kakukk hegy alatt található ez azerdészház, egy kis erdei tisztáson, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik Erdővidékre.
Homoródkeményfalva egyik kevésbé ismert nevezetessége, amelyről a helybeliek is kevesen tudnak, a Hollókő. A hozzá fűződő legendáról Orbán Balázs a Székelyföld leírásában is említést tesz. Nem itt vezetett el az utam, de Homoródfürdőtől egy kis kitérővel kocsival is megközelíthető a hely.
Itt sem boldogultam GPS nélkül. Nagyon tetszett a mésztufa formája, színe, a rajta csörgedező, szétterülő kristálytiszta vízzel. A Bodzavámról kifele vezető úton a vámház romjait elhagyva az a völgyben jobbra felefele haladunk, megcsodáljuk a Nagy-üvöltőt és a mészkőalakzatokat.
Duglászfenyők Csíkszereda A központi park, tömbházak melletti szélső sétányának kultúrház felőli bejáratánál húzódik meg szerényen a négy fenyőfa. A fenyőkhöz szokott csíkiak érdeklődés nélkül mennek el melletük.
