Több alkalommal is jártam a helyszínen. Ejsze a doboz a kapun belül van, s nem lehet bármikor hozzáférni.
Kőpince Tollas Persányi-hegység A Kőpince egy sziklaüreg a Tollas oldalában, mely a Kerekhegy tetején levő Kőasztallal néz szembe. 15 m mély, a bejáratánál 5 m széles és 3 m magas, befelé alacsonyul és 50 m-re kiszélesedik, körülbelül 45 fokkal süllyed lefelé.
Az emlékműveket megtaláltam. Valóban nem használtam megfelelően a rejtek és rejtekhely fogalmakat. Ha jól értettem akkor a helyszínen két emlékmű van, egymáshoz közel, a milleniumi és a világháborús emlékmű. A Kis-Homoród völgyében fekvő Lövétén, a község központjában, az úgynevezett középszegi malom háta mögött.
Barcaszentpéter és Hermány közötti dombon, a rezervátum táblájától, ami ismerteti az itt fellelhető érdekességeket - tavaszi hérics, törpemandula, vadjácint, stb, a most viruló árvalányhajas réten felsétálsz az erdeifenyők közé. A rejtek közelében én nem láttam ösvényt, kétágú fát viszont többet is. A kep bal közepésről indultunk a folyó mellől. Egy szóval sem mondtam, hogy nincs ösvény.
Korondon az 1900-as évek elején harminchét malom működött. A malmot körbejártuk, nézelődtünk, érdekes. A szencsedi nárciszmező felé benéztünk a lányommal a vízimalomba. Ez egy olyan rejtekhely, amelyet méltatlanul hanyagolnak a kincskeresők.
A kézdivásárhelyi evangélikus-lutheránus templom a Dózsa György utca 10 szám alatt található.
Feltételezik, hogy hajója gótikus kor előtti és csak a szentélyt újították, illetve építették teljesen újjá a gótikus korban. Mai templomának építését stíluselemei alapján a XV-dik századra teszik, mint a késő gótikus kor emlékét.
Értesültem a székelyudvarhelyi mezítlábas parkról. Udvarhelyi parkban levő geodoboz. Megtaláltam a geodobozot, Székelyudvarhely egyik nagyon szép parkjában. A székelyudvarhelyi Városi Park nemrég volt felújítva, színtere lehet nagyobb buliknak, egy kellemes délutáni sétának is.
Kászonjakabfalvától délnyugatra emelkedik a 906méteres Bellő-tető. Ha jól számolom, és a Gábor által megadott koordináták helyesek, akkor eddig 4 bunkermaradványról tudunk az Árpád-vonal erődrendszerének kászoni szakaszán. Jól álcázott fedezékben van ez a búvóhely. Bár nem ide terveztem a ma délutáni kirándulást, végül mégis ide jöttem, megkeresni Gábor geodobozát.
A Kotlott borvíz forrását jelző táblának csak az alsó sora maradt meg. Ritka eset, hogy a leíráshoz képest javult az állapota a helynek. A tavaszi lomb alig-alig takarja a Répát-pataka bal oldalán fakadó forrást, melynek kotlóstojás szagára neve is utal.
Tusnád falu központjában lévő múzeumot a Csíki Székely Múzeum működteti. A kiállítás tervezését és kivitelezését a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az Ars Topia Alapítvány vállalja magára, bonyolítja le magyarországi és erdélyi iparművészek, diákok közreműködésével és a helybéli lakosok, mesteremberek részvételével.
A kék kereszttel jelzett, Busteniből a Babele-menedékházhoz vezető túraútvonal mentén, a Jepii Mici (Caraiman) völgyében levő patak vize folyamatos esésben van. Számtalan zuhatagot és vízesést képez.
Szép kis félreeső hely. Az oldal tényleg meredek, érdemes a lábad alá nézni.
Minimum Party Kászonaltíz Második állomásunk a táborhely volt. Kászon, illetve Lemhény környékére indultunk, kincskereső kirándulásra, így kapóra jött a két közeli, frissen bejelentett rejtekhely. Az Uz völgye fele vezető út mellett, a Tiszás patak torkolatánál, ott ahol csak a madár jár, a 19.
Ezt a bunkert sikerült elsőre megtalálni a három közül. Ötletes rejtekben van a doboz, jó állapotban. Megtaláltuk a parancsnoki székhelyet is. A határvadászok ösvényén, a Bellő-patak baloldali, Töltés és Czikólova gerincén felfelé egy újabb bunkermaradványt találunk, melyre rovásírásos emléktáblát rögzítettek.
Meglett a doboz, de a földön volt. én voltam a tanú a rejtésnél. Kézdimárkosfalva egyik híres szülöttje Barabás Miklós festőművész, aki 1810-ben látta meg a napvilágot, szegény család sokadik gyermekeként.
1231-ben jelentkezik először Sarpotoc néven. A középkorban katolikus temploma volt, amelyet azonban megroskadt állapota miatt 1800-ban le kellett bontani.
Rájöttem, hogy milyen nyomtatásra gondolsz. Gratulálok a teljesítményhez, tényleg fejlődés, ha már aznap bejelented a megtalálást. Ma kerestem meg, es mar be is jelentettem. Ágostonfalva közelében, a román térképeken Fenes-pataknak nevezett, a régi osztrák térképeken Pétrisiú-ként megjelenő patak fejében levő egyik oldalágban, a Kerék-domb alatt egy mély gödörbe ömlő, 4-5 méter magas, csinos vízesés található.
Réka vára Rika-erdei erődítményrendszer Réka vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. Honismereti túrán találtam meg, teljesen új ruhájában, a Rika várát. Minden a legnagyobb rendben. Nem volt könnyű, orr után tájékozódni, de elékerült.
I Rákóczi György uralkodása idején a hívek egyötöde református. Az egyházi javakat közösen használják, és úgy látszik egy ideig a templomot is. Szerencsére a harangozónő ráért, így egy szép élményben volt részem.
Az Ördögútja székelyföldi töltésvonulat Málnavész-tisztástól a Homoródi Bükk gerincéig terjedő, kápolnásfalusi szakasza. Cserés-kert - Málnavész-tisztás - Homoródi Bükk gerincének ponkja.
A Székelykeresztúrtól 2 km-re fekvő Betfalva a Nagy-Küküllő jobb partján települt. Betfalva és Székelykeresztúr között ömlik a Nagy-Küküllőbe a Farkaslaka határában eredő Fehér-Nyikó.
Sokszor eljártunk már itt, de a ládát még nem kerestük. Két alkalommal is kerestem az (állítólag) itt elrejtett geodobozt, de sajnos nem találtam meg. A turulmadar emlékmű 2006-ban készült, a honfoglalás és hősi halottak emlékére. A turulmadaras emlékmű 2006-ban készült a honfoglalás és hősi halottak emlékére.
A levendulakertbe két kapun keresztül is be lehet jutni, a Kriza János utca 59, illetve a Székely utca 9 szám bejáratainál. 2023-ban, június 24-én kezdődik a Dianna Manufaktúra levendulaültetvényények hatodik szüretje.
Katolikus templom Esztelnek Az esztelneki templom, melyet Szent Simon és Júdás tiszteletére szenteltek fel, eredetileg legkésőbb a pápai tizedjegyzék korában már állott. Jöttünk, láttunk, találtunk, bejegyeztünk. Miután megkerestem a berecki földvárak rejtéseit, hazafelé tartottam.
A Kőmező északnyugati részéből ered a Vargyas-patak baloldali mellékpataka, a Kőmező-patak. A beömlési pontja keresztezi azt az ösvényt, amelyen a turisták bejárják a szurdokvölgyet.
Az Ojtuz fele tarto muut jobb oldalan, a Leanyvar arka es a Kicsi Csura patakok kozott, 711 m magas kopasz hegyen emelkedik az a varteto amit a helybeliek Leanyvarnak neveznek. Megtaláltuk a geodobozt. Miután megtaláltam a Farkasvárat és a Venetúrné várát, átjöttem a műút másik oldalára.
Vasond völgye tanösvény Pottyand A Vasond völgye tanösvény hossza 7 km, a menetidő 3 óra, a szintkülönbség 249 m. A nehézségi szin: közepes, az útjelző oszlopok színe sötétbarna.
A Bodzavámról kifele vezető úton a vámház romjait elhagyva az a völgyben jobbra felefele haladunk, megcsodáljuk a Nagy-üvöltőt és a mészkőalakzatokat. Nagyon tetszett a mésztufa formája, színe, a rajta csörgedező, szétterülő kristálytiszta vízzel. Itt sem boldogultam GPS nélkül.
Brassótól északra, a Persányi-hegység keleti szélén, Krizba falu közelében, az 1002 m magas Várhegy sziklatetején található Höltövény vára. Ez is, mind minden a Persanyban. Gépkocsival indultunk Krizba várába, Kutus telepen keresztül. Karácsony után egy kis sétára indultunk.
Bükszád egy vadregényes hegykebelben fekszik, a tusnádi szoros alsó torkolatában, gyönyörü lombdús hegyektől körülkeretelt fennsíkon, melynek nyugati oldalán mélyen ágyalta be magát az Olt. Lábszárközépig érő hóban nem könnyű a keresés. A napnak talán a legszebb részében érkeztünk a Kövesponkhoz. Megtaláltuk.
A Kalonda tető, Farkaslaka és Korond közt fekszik félúton, 845 m tengerszint fölötti magasságban. Az idei szezon második megtalálása. Korondról hazafele tartva megálltunk, hogy megkeressük ezt a ládát is. A letérőtől elsétáltam a rejtekig.
Gyors megtalálás a részletes adatok alapján. Erdemes megkeresni a helyet. Miután délben észrevettem a geodoboz bejelentését a Rejtekhely-en. Megközelítés a Kalibáskő vendéglő elől induló kék hámszög jelzésű túraösvényen, a hosszú gyaloglást kedvelőknek, ami körülbelül 8 km hosszú.
A Persány-hegység központi részében, a Bogáti hágó és Oltbogát között terül el a Bogáti erdő. A 85 km2 felületű természetvédelmi terület 17 km hosszúságban nyúlik el, a Bogát-patak völgye mentén.
Az összesen 4 hektáron elterülő Nyírkert-rétláp, a Benes-rétláp folytatása, Nagytusnádtól dél-nyugatra, a Tusnád-patak földrajzi baloldalán terül el. A növénytani rezervátumban megtalálható a törpenyír, a kék csatavirág, a szibériai hamuvirág, valamint más növényritkaságok és jégkorszakbeli maradványnövények.
Na, ezen a rejtekhelyen sem sikerült megtalálnom a dobozt. Na, egy kalap alatt ezt is elintéztük, s helyretettük a kalap alá mármint a dobozt.
A Szent Anna-tó vizét magába foglaló kráter gerincének túloldalán 1050 m magasságban találjuk a Mohos-tőzeglápot, területe 80 hektár. Az abonyi természetjárókkal Erdélybe utazva kerestem meg Teveladyvel. Érdemes ide eljönni, de egy kicsit késöbb - nyáron. A Mohosba óránkén idegenvezető visz be csoportot.
